Interjúnapokkal és jelnyelv tanfolyammal segíti a fogyatékkal élők foglalkoztatását a JABIL Circuit

A vállalat eddigi intézkedéseiről, sikereiről, nehézségeiről, és további terveiről Dankó Viktóriát, a JABIL Circuit Magyarország Kft. operatív koordinátorát kérdeztük.

- Mikor és milyen okból kezdtek el a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásával tudatosan foglalkozni?

- A Jabil a kezdetektől fontosnak tartotta, hogy a hátrányos helyzetű munkatársak is megkapják ugyanazt az esélyt az álláskeresés, foglalkoztatás során, mint mindenki más, de tudatosan 2008-ban kezdtünk el ezzel foglalkozni. Kezdetben baráti összeköttetések, egykori iskolatárs révén sikerült a Sinosz-szal közösen szerveznünk a tagoknak egy gyárlátogatást, amelyen több, mint 50 siket és nagyothalló vett részt. Az akkori tapasztalatok még inkább megerősítettek bennünket abban, hogy a technológiánk és körülményeink alkalmasak arra, hogy siket és nagyothalló munkatársaink is legyenek. Elkezdtünk ezért speciális interjúnapokat szervezni számukra, aminek a sikerét az is mutatja, hogy gyakorlatilag "szájhagyomány" útján más civil szervezetek, mozgássérült egyesületek is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Mára elmondhatjuk, hogy rendszeresen tartunk megváltozott munkaképességűeknek interjúnapokat, szívesen felkeressük őket a saját egyesületüknél, válaszolunk a kérdéseikre.

- Melyek voltak az első lépések, intézkedések a munkahelyi esélyegyenlőség, szervezeti sokszínűség irányába?

- Fontos lépés volt a megfelelő szakmai tudás megszerzése, amit többek között az mtd Tanácsadói Közösség által szervezett "Esélyegyenlőségi referens" képzésen sikerült elsajátítani. A képzésen látott vállalati jó gyakorlatok sok jó ötletet adtak, és segítettek abban, hogy kialakíthassuk a saját Társadalmi Felelősségvállalási Stratégiánkat, aminek többek között szerves része az esélyegyenlőség biztosítása is.

- Volt, vagy van-e bármi nehézség az úton a valóban befogadó munkahellyé válás felé? Ha igen, hogy sikerült ezekre megoldást találni?

- Mint amerikai gyökerű vállalatnak, a kultúránk része a nemzetközi környezet, a "sokféleség", folyamatos tanulás, fejlesztés, nyitottság, amit a felsővezetés maximálisan képvisel és támogat.

Ezek voltak a könnyítő tényezők, viszont a technológiai sajátosságokban rejlő akadályok sokszor okoznak fejtörést. Fontos állomásnak és egyben óriási sikernek érzem, hogy jó kapcsolat és folyamatos párbeszéd alakult ki a civil szervezetekkel és tagjaikkal. Ezek a beszélgetések segítenek abban, hogy megértsük az igényeiket és problémáikat, nekik pedig, hogy megértsék a cég működését, az elvárásokat. Ezek után könnyebb minden résztvevőt kielégítő megoldásokat találni.

- Melyek eddig elért sikereik? Mit gondol, mi a siker záloga?

- Ma már több, mint 80, eltérő mértékben súlyos fogyatékkal élő munkatárssal dolgozunk együtt. Igyekszünk segíteni beilleszkedésüket, ezért például a siket munkavállalóink beilleszkedését, szakmai oktatását könnyítendő jelnyelvi tanfolyamot indítottunk 15 kolléga részvételével. A siker zálogaként kiemelném a nyitottságot, a rugalmasságot és a megoldások keresését. Ha egy új, különleges esettel találkozunk, mindig az az első reakció, hogyan tudjuk megoldani az integrációt, hogyan tudjuk összehangolni a már működő folyamatainkkal, mit kell esetleg változtatnunk a siker érdekében.

- Vannak-e további terveik az esélyegyenlőségi, sokszínűségi tevékenységük tekintetében?

- Mindenképpen, hiszen a szakszervezetek által is elfogadott Esélyegyenlőségi tervünket élő dokumentumként kezeljük, amely tartalmazza a többi hátránnyal élő csoportra is vonatkozó, jövőre irányuló terveinket, tennivalóinkat. Úgy gondolom, hogy a sikereink ellenére, még az elején vagyunk egy hosszú útnak.