Irreálisan magas bérigény vagy megélhetési kérdés?

A Fizetesek.hu felmérése szerint a pályakezdők havi átlagbére a múlt évben bruttó 160.000 forint. Ez, a főiskolai végzettséggel rendelkezőknél a bruttó 180.000, míg az egyetemi végzettséggel rendelkezőké bruttó 210.000 forint. A felmérések szerint a bérigények ehhez képest lényegesen magasabb sávban mozognak, ami a piaci átlagfizetések viszonylatában nem túl reális elvárás. Ezek az igények az elmúlt években lényegesen megnőttek: 2013-ban a friss diplomások nettó 170.000 forintos fizetésért már szívesen vállaltak munkát, mára ez a szám 255.000 forintra nőtt.

Jó helyzetben a mérnökök?

A Beck and Partners Kft. munkatársainak véleménye szerint nagyon nehéz egységes képet adni a pályakezdők bérigényéről, az adatok nagyban függnek a munkaterületüktől, és egyénenként is igen változó képet ad a bérigény.

Az IT és mérnök szektorban egyértelműen elmondható, hogy az alapvetően is magas béreket kínáló területeken a pályakezdőket is megfizetik. Az ilyen munkakörben elhelyezkedni kívánó fiatalok tisztában is vannak a helyzetükkel, sőt, gyakran az ő igényeik a leginkább földtől elrugaszkodottak, mert pontosan tudják, hogy jó helyzetben vannak. Többször előfordult, hogy egy gépészmérnöki, villamosmérnöki végzettséggel rendelkező pályakezdő nettó 250-300-ezer forintos bérrel indulna a munkaerőpiacon, ami teljesen irreális elvárás, még akkor is, ha hatalmas a kereslet irántuk.

Ha van egy-két éves tapasztalatuk jó nevű cégnél, és a tapasztalathoz kellő magabiztosság is társul, még ennél magasabb is lehet az elvárt összeg. Azt is hozzátették, hogy nem egy olyan pozíciót zártak, ahol a mérnök jelölt több, felsőfokú nyelvtudással bírt, így bruttó 450.000 forintért helyezkedett el, de ez messze áll az átlagtól.

Más munkaterületen, ahol az elhelyezkedés lehetősége nem annyira egyszerű, mint egy mérnök végzettséggel, lényegesen reálisabb bérigényekkel érkeznek a fiatalok, és örülnek, ha egyáltalán sikerül jó munkát találniuk, amiért még költözni is hajlandóak lennének.
Elmondták, hogy míg a tapasztalt munkaerőnél a partnerek gyakran meggyőzhetőek arról, hogy egy-egy magasan kvalifikált jelöltnek fizessenek magasabb összeget a szaktudásáért, addig a pályakezdők esetében ez nem mondható el.

Nehéz helyzetben a pályakezdők?

A fiatalok bérigénye sokszor nem azért irreális a piaci átlaghoz képest, mert túlértékelik magukat, egyszerűen csak a megélhetésükhöz szükséges összeget jelölik meg. Fejvadász berkekben is jól megfigyelhető, hogy azok a fiatalok, akik otthon élnek, kevesebb bérért is vállalnak munkát, mint azok, akik már önálló életet kezdtek.

A K&H Bank negyedévente vizsgálja a pályakezdők hozzáállását a jóléti index keretében, melynek tanulsága alapján, az idei évben látják legkilátástalanabbnak a helyzetüket. Ennek a tanulsága szerint a 19–29 éves fiatalok több mint 60 százalékának még nincs saját egzisztenciája, otthon él, ezért havi szinten kevesebb összegből is tud gazdálkodni. Az utóbbi év felmérésének eredménye a legelkeserítőbb, a fiatalok most voltak a legelégedetlenebbek a helyzetükkel, és nem is bíznak változásban.

Mindenezek kapcsán tehát felmerül a kérdés, hogy mi az, hogy reális bérigény? Reális a piaci átlagfizetéshez mérve, vagy reális a megélhetéshez.

Mennyi az annyi?

A vidéki fiatalok nagy része az érettségi után nagyvárosba költözik felsőfokú tanulmányokat végezni, azaz 18 évesen elköltöznek otthonról. Persze az egyetemi, főiskolai évek az ösztöndíjak és a kollégium áldásos meglétének köszönhetően könnyebbek, de a diploma utána jön a mély víz, annak kegyetlen, anyagias mindennapjaival.

Egy albérlet havi szinten átlag 50 ezer forintba kerül, ha a költségeken 1-2 fővel együtt osztoznak. Önálló lakást fenntartani szülői segítség nélkül szinte lehetetlen, a legkisebb garzonokat sem lehet havi 100.000 forint alatt megúszni. BKV bérlettel, étkezéssel, háztartásvezetéssel és a budapesti élettel járó összes költséggel együtt, szinte lehetetlen havi 150.000 forintnál kevesebből megélni, még ha nagyon spórolósak is a mindennapok. És akkor még nem is beszéltünk a fiatalok körében manapság szinte luxusnak számító moziról, a fodrászról, edzőteremről stb.

Ebből az aspektusból vizsgálva tehát nem feltétlenül nevezhetőek földtől elrugaszkodottnak az elvárások. Lehet, hogy nem a bérigények, a nagyvárosi megélhetéshez szükségez összeg az, ami valóban irreális. Annyi biztos, a fiatalok nincsenek könnyű helyzetben. Versenyképes diplomával, és az oktatásba a valós, mindennapokhoz szükséges pénzügyi ismeretek bevezetésével talán derűsebbé tehető a jövőképük, de a megtakarításra sajnos keveseknek van lehetőségük.

A pályakezdők első egy - két éve nehéz igazán, aztán egy kis tapasztalattal már versenyképesebb béreket is kérhetnek, de ehhez muszáj a ranglétra legalsó fokait is bejárni. Megoldást a problémára egyrészt a pályakezdők támogatása a cégek szintjén, másrészt, ami talán még ennél fontosabb, oktatási reform jelenthetne. Fontos lenne, hogy a felsőoktatási intézmények az utolsó egy - két évben nagyobb hangsúlyt fektessenek a szakmai gyakorlati programokra, hogy a fiatalok már pályakezdőként valós szakmai tapasztalattal indíthassák a munkakeresést, így talán könnyebb helyzetben lennének.

Szabó Manuéla
Beck and Partners