Javaslat új munkaerő-piaci támogatásokra
Többek között új munkaerő-piaci támogatásokat, így első munkabérelőleget, munkába állási segélyt is javasol a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet honlapján olvasható kutatási összefoglaló.
Az intézet munkaügyi igazgatóságának munkatársai a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeinek hatásait elemezték, összefoglalójukban következtetéseket vontak le, javaslatokat fogalmaztak meg. A kutatási összefoglaló szerint például célszerű lenne az álláskereső elhelyezkedésekor az első munkabér megelőlegezésére, ezt a körülbelül 40 ezer forintot kamatmentes kölcsönként kaphatnák meg a munkába álló munkanélküliek. A kölcsön megkönnyítené a hosszabb ideje munkanélküli álláskeresők munkába állását, így az első keresetig is rendelkeznének egy minimális jövedelemmel.
A tanulmány szerint a munkába állást egy másik új eszköz is segíthetné. A körülbelül 20 ezer forintos segély a munkakör sikeres betöltéséhez szükséges kiadásokat finanszírozhatná, így például a ruhavásárlást. A tanulmány szerint bár 2007-től több aktív eszközt összevontak, egyszerűsödött a támogatási szisztéma, az aktív eszközök köre még mindig szélesebb az indokoltnál, célszerű lenne a további egyszerűsítés. Ez nem mond ellent annak, hogy ugyanakkor néhány új eszköz hatékonyabbá tehetné az elhelyezkedést, hozzájárulhatna a foglalkoztatás javításához.
Az összefoglaló készítői megállapítják azt is, hogy a megyei, ma már regionális munkaügyi központoknál a Munkaerőpiaci Alapból számukra biztosított decentralizált keretet túlságosan a bázis alapján osztják el. Nehezen változtatnak az eszközök hatékonyabb hasznosítása érdekében a megszokottakon. Az elosztást előkészítő helyi munkaügyi tanácsokban például az önkormányzati képviselők szerzett jogként védik a közhasznú munkára fordítható korábbi keretet, a munkáltatók képviselői ugyanígy az előző évben elért bértámogatási mértéket. Az összefoglaló szerint például a közhasznú foglalkoztatottaknál szükséges lenne, hogy új kategóriaként, munkaviszonyban álló álláskeresőként továbbra is a regisztrációban maradjanak, s ha a tartós elhelyezkedésükre alkalmas állásajánlat érkezik, arra közvetítsék ki őket.
Az álláskeresők alkalmazásával a munkáltatók által elnyerhető bértámogatás jelenlegi formáját sem tartja eléggé hatékonynak az összefoglaló. A bértámogatás valamennyi térségben egyforma, miközben igen nagy különbségek vannak az egyes területek foglalkoztatottsági helyzetében, ezen is változtatni lehetne - javasolja többek között az összefoglaló.
A tanulmány szerint a munkába állást egy másik új eszköz is segíthetné. A körülbelül 20 ezer forintos segély a munkakör sikeres betöltéséhez szükséges kiadásokat finanszírozhatná, így például a ruhavásárlást. A tanulmány szerint bár 2007-től több aktív eszközt összevontak, egyszerűsödött a támogatási szisztéma, az aktív eszközök köre még mindig szélesebb az indokoltnál, célszerű lenne a további egyszerűsítés. Ez nem mond ellent annak, hogy ugyanakkor néhány új eszköz hatékonyabbá tehetné az elhelyezkedést, hozzájárulhatna a foglalkoztatás javításához.
Az összefoglaló készítői megállapítják azt is, hogy a megyei, ma már regionális munkaügyi központoknál a Munkaerőpiaci Alapból számukra biztosított decentralizált keretet túlságosan a bázis alapján osztják el. Nehezen változtatnak az eszközök hatékonyabb hasznosítása érdekében a megszokottakon. Az elosztást előkészítő helyi munkaügyi tanácsokban például az önkormányzati képviselők szerzett jogként védik a közhasznú munkára fordítható korábbi keretet, a munkáltatók képviselői ugyanígy az előző évben elért bértámogatási mértéket. Az összefoglaló szerint például a közhasznú foglalkoztatottaknál szükséges lenne, hogy új kategóriaként, munkaviszonyban álló álláskeresőként továbbra is a regisztrációban maradjanak, s ha a tartós elhelyezkedésükre alkalmas állásajánlat érkezik, arra közvetítsék ki őket.
Az álláskeresők alkalmazásával a munkáltatók által elnyerhető bértámogatás jelenlegi formáját sem tartja eléggé hatékonynak az összefoglaló. A bértámogatás valamennyi térségben egyforma, miközben igen nagy különbségek vannak az egyes területek foglalkoztatottsági helyzetében, ezen is változtatni lehetne - javasolja többek között az összefoglaló.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon