kapubanner for mobile
Mészáros Etelka
Megjelent: 12 éve

Jó helyen ül? - Irodai berendezések a hatékony munkavégzés érdekében

Napjainkban az irodai munkakörnyezet kialakítása kiemelt figyelmet kap. A felhasználó központú munkahely kialakítás nemcsak a dolgozók számára fontos, hanem a vállalatok számára is, amelyet az Európai Munka- és Egészségügyi Hivatal adatai is alátámasztanak. A munkahelyi megbetegedések miatt évente 146 millió munkanap veszik el, ami 15000 ember egész életében végzett munkaidejét jelenti.

Dr. Németh Edit adjunktussal és Koloszár Kata tudományos segédmunkatárssal, a BME Ergonómia tanszék dolgozóival arra kerestük a választ, hogyan befolyásolja a dolgozók munkateljesítményét, hatékonyságát és egészségi állapotát a munkahely kialakítása és hogyan javíthatunk rajta.

A számítógépes munkahelyek kialakításakor a különböző káros hatások enyhítése és a munka hatékonyságának támogatása érdekében elengedhetetlen az ergonómia komplex megközelítésére való törekvés. A káros hatások, mint például a váz- és izomrendszeri zavarok és a pszichés stresszterhelés nagymértékben befolyásolják a munka hatékonyságát és a dolgozók egészségi állapotát.

Egyes amerikai kutatások szerint egyre nagyobb figyelmet kap a váz- és izomrendszeri zavarok megjelenésének problémája az irodai dolgozók körében. Becslések szerint pl. az amerikai munkahelyeken több mint 45 millió számítógép van és számuk napról-napra növekszik, amelyek használói között fokozatosan, egyre nagyobb valószínűséggel, jelennek meg váz- és izomrendszeri zavarok. A váz- és izomrendszeri megbetegedések oka többek között a munkahelyi követelmények fokozódása, a több órás számítógépes munkavégzés, a megnövekedett stressz és az irodaházak, a munkaállomások kialakításakor megjelenő speciális ergonómiai funkciók hiánya.

A berendezésekre és a munkakörnyezetre vonatkozó ergonómiai követelményeknek egymástól független teljesülésén túl, elengedhetetlen az egy rendszerben való alkalmazása. Az ergonómiai központú munkahely kialakításakor az egyedi, dolgozói és a munkafeladatból adódó követelményeket is figyelembe kell venni. A dolgozók teljesítményét és egészségi állapotát az irodai munkahelyek, munkahelyi eszközök, a fizikai munkakörnyezet, a feladat elvégzéséhez szükséges követelmények, a dolgozók személyisége, továbbá az épület jellemzői összességében határozzák meg.

A megfelelő munkaszék

A dolgozók személyes preferenciái főképp a személyes teret alkotó bútorok kapcsán érvényesülhetnek, amelyek a személyes problémákra is megoldási lehetőséget nyújthatnak. A személyes tér elemein értjük például a munkaasztalt és a széket, amelyek ha nem megfelelőek az ott dolgozó személy számára, akár fejfájást, hátfájást, de hosszabb távon váz-izomrendszeri és keringési rendellenességeket is okozhatnak. A bútorok és eszközök kiválasztásakor a dolgozók testi adottságaira, testsúlyára, magasságára, valamint különböző munkavégzési szokásaira is oda kell figyelni. A munkaszék kiválasztásakor célszerű lenne lehetőséget biztosítani a dolgozóknak, hogy kipróbálhassanak több azonos kategóriájú munkaszéket és kiválaszthassák a számukra legmegfelelőbbet, hiszen naponta 8-10 órát ülnek rajta, és ez hozzájárulhat a szűk munkakörnyezetükkel való elégedettséghez.

Hagyományos számítógépes munkahely beállítás
A számítógép használat szempontjából két típusú munkaasztalt különböztetünk meg, klaviatúra tartóval rendelkező, illetve az azt nélkülöző modelleket. Ennek függvényében a billentyűzet megfelelő elhelyezési magassága is befolyásolja az irodai munka során esetleg kialakuló betegségeket, sérüléseket. Mindkét asztaltípus esetében az asztallap magasságát meghatározásához használt méretnek emberi oldalról az "ülőhelyzetben mért, merőlegesen behajlított könyökmagasságnak" kell lennie. Korábbi kutatások által, az asztal magasságára meghatározott kritérium, hogy, ha az ember egyenes háttal ül, karjait könyöknél behajlítva derékszögben, maga mellett tartja, akkor a munkapultnak a könyökének magasságában kell lennie. A két méret összehasonlítása által vonhatók le következtetések a megfelelőséggel kapcsolatban, azonban a méretek összehangolása az ülés beállításával is lehetséges. Az ülésmagasság állíthatósági követelménye, hogy a széken ülve a felhasználó mindkét lába leérjen a földre, lábai (közel) derékszöget zárjanak be a térdnél, ezáltal stabil megtámasztást szolgáltatva a testnek. A feltétel teljesülése szükséges a keringési problémák, illetve a negatív fiziológiai hatások elkerülése végett. Az ülésmélység beállítása úgy helyes, ha teljes mértékben a háttámlához csúszva háromujjnyi távolság van a szék ülőfelülete és a térdhajlat között. A háttámla magassága, dönthetősége a hát kényelmének, tehermentesítésének szempontjából fontos, hogy a gerinc "s" vonalához illeszkedő támasztást adjon. Napjainkban egyre jellemzőbb, hogy a háttámla magassága is állítható, így feltételezhető, hogy ez a méret is megfelelő.


A munkaszék kiválasztása során szinte mindig felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet az alternatív ülésformákkal, mint például a térdeplő szék, ülőlabda, ülőpárna. Ezek, ahogy a nevében is benne van, csak egy alternatívát jelentenek a mindennapos ülés során és nem váltják ki a hagyományos munkaszéket. Az alternatív ülési formák használata során is oda kell figyelni a megfelelő számítógépes munkahely elrendezésre, a munkavégzési síkok magasságára, valamint általában problémát szokott okozni ezen eszközök használaton kívüli tárolása.

A munkaasztal

A megfelelő munkaasztal kiválasztása során egy kicsit könnyebb a helyzetünk. A technológia fejlődésével a munkafelület nagysága folyamatosan változik. A katódsugárcsöves monitorok eltűnésével a munkaasztal nagysága szinte a felére csökkent. Manapság ún. ülő-ülő és ülő-álló asztalokkal találkozhatunk. Az utóbbi asztalok magassága változtatható (65-130 cm) és mind az ülő, mind az álló munkavégzést támogatják.






Egyre több kutatási eredmény jelenik meg, miszerint a testet munkavégzés közben különböző, nem megerőltető, terheléseknek kell érnie, amelyek az izmok használatát segítik. Így az alternatív ülésmódok mellett egyre nagyobb számban jelennek meg az ülő-álló munkavégzés változtatásának lehetőségei is az irodákban - például egy elektronikusan magasságban állítható munkaasztal segítségével -, amely a skandináv országokban ma már bevett gyakorlat. Egyes kutatások szerint az ülő-álló munkahelyek kialakítása jelentős mértékben csökkentik az izomgörcsök kialakulását, kisebb lesz a gerincproblémák megjelenésének esélye, csökken a mozgásszervi panaszok megjelenésének esélye, azonban felgyorsul a keringés, gyorsabban fáradnak a láb és a hát izmai.

Az általánosan javasolt ülő testhelyzet számítógépes munka esetében az ábrán látható módon a következő:











A munkaállomások környezeti kialakításakor is figyelni kell az egyes elemek összefüggéseire. Fontos a megfelelő megvilágítás, hőmérséklet, a tükröződésmentes kialakítás, a zavaró légáramok kiküszöbölése, valamint a zajterhelés csökkentése mellett az akadálymentes, biztonságos munkahelyhez való hozzáférés. E tényezők komplex megközelítése alapján, például ha a dolgozó monitorán képernyős munkavégzéskor tükröződik a fény, a dolgozó a tükröződés csökkentése érdekében a fény útjába hajol, hogy a feladatát továbbra is el tudja látni. Így azonban természetellenes testhelyzetet vesz fel, amely kényelmetlen testtartást eredményez, ami az egészségi állapotát ronthatja, és így a munkateljesítménye is csökkenhet.

Környezeti tényezők

A fizikai környezeti tényezők közül legtöbben a megvilágítás teljesítmény-befolyásoló hatását vizsgálták. A megvilágítás a tevékenység ismeretében könnyen alakítható, tervezhető és szabályozható. A mesterséges megvilágítás kialakításakor a cél a természetes megvilágításhoz közeli hatás elérése, a dolgozó tevékenységeihez és igényeihez való lehető legjobb alkalmazkodás, ezzel is támogatva a személyre szabhatóságot. A természetes hatás elérése érdekében már megjelentek a dinamikus világítási rendszerek, amelyek a munkaidő során a megvilágítás erősségét alig észrevehető módon változtatják, közelít a természetes napfény hatás eléréséhez, amely a dolgozók közérzetére pozitívan hat. A dinamikus világítás a dolgozó munka- és bioritmusához illeszkedve, hatékonyabb munkavégzést és kisebb stressz terhelést eredményez.

A megvilágítás főként a nagylégterű irodákban okoz problémát, ahol az ablak mellett ülők még jól látnak, így nem kapcsolják fel a világítást, az ablaktól messzebb ülők számára azonban már nem elegendő a fény mennyisége a munkavégzéshez. Így a megvilágítás szabályozhatósága és szakaszolhatósága (az ablakkal párhuzamosan külön-külön kapcsolható) fontos szempont a mesterséges megvilágítás kialakításakor.

A call-center munkahelyek speciális helyzetet jelentenek, ahol a helyi megvilágítás (asztali lámpa) nagyobb szerepet kap az egyéb számítógépes munkahelyekhez viszonyítva. A call-center munkahelyeket általában nagylégterű irodahelyiségekben alakítják ki, ahol a dolgozók az általános megvilágítást nem kapcsolják fel, csak az asztali lámpát. Az asztali lámpa a dolgozók számára feltehetően a munkakörnyezetük feletti kontrollt biztosítja.

Egy ergonomikus munkahely kialakításakor a felhasználó, az alkalmazott áll a középpontban, mely során biztonságos, hatékony és kényelmes munkavégzést támogató munkakörnyezet alakítható ki. A hagyományos ergonómiai alapelvek figyelembe vétele, mint például az állítható magasságú munkaszék, a dönthető monitor és a megfelelő billentyűzet-egér, valamint a klíma, a megvilágítás és a háttér zajok a dolgozók egészségi állapotát alapvetően meghatározza.

A téma feldolgozásában a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársai voltak a szerző segítségére.
  • 2024.12.122024.12.12 Díjmentes Vezetői Egynapos programok Díjmentes Vezetői Egynapos programsorozatunkat a nagy érdeklődésre való tekintettel folytatjuk. Képzéseinken szemléletet, azonnal alkalmazható tudást adunk, módszereket és gyakorlatok próbálhatnak ki a résztvevők, mindezt teljesen díjmentesen. A nyílt programokat olyan vezetőknek, munkavállalóknak ajánljuk, akik szeretnék bővíteni tudásukat és látásmódjukat. A képzések különlegessége, hogy bármelyik téma vállalati képzés formájában is megvalósítható, melyre támogatás igényelhető a GINOP PLUSZ-3.2.1-21 pályázati alapból. Pályázati forródrót: +36 20 338 3808info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.12.31Gazdasági teljesítmény mérése - E-learning és konzultáció Ajánljuk mindazoknak, akik gazdasági területen dolgoznak vagy ezzel ismerkednek, és érdeklődnek a számvitel által nyújtott lehetőségek iránt. Továbbá azon controllerek, vezetők számára, akik döntés előkészítésben vesznek részt, és szeretnék átlátni a beszámolók által kínált mutatószámok jelentőségét, szerepét. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mit tehetnek a cégek a munkahelyi jóllétért?

Mit jelent jól lenni vállalati és egyéni szinten? Hogyan hatunk nem csak a profitra, hanem a szemléletváltásra is? Mitől lesz jó egy vezető és... Teljes cikk

Így érdemes támogatni a munkavállalót, hogy jobban figyeljen önmagára

Öngondoskodás alatt azt értjük, hogy időt szánunk olyan dolgokra, amelyek segítenek jól élni, és javítják mind a fizikai, mind a mentális... Teljes cikk

Ezért jó a cégeknek, ha a dolgozó a munkahelyén szunyókál

Bár a munkahelyi szunyókálás sokak számára felelőtlennek tűnhet, a munkavégzést megszakító rövid alvás kevesebb munkahelyi hibázással,... Teljes cikk