Jó helyen ül? - Irodai berendezések a hatékony munkavégzés érdekében

Dr. Németh Edit adjunktussal és Koloszár Kata tudományos segédmunkatárssal, a BME Ergonómia tanszék dolgozóival arra kerestük a választ, hogyan befolyásolja a dolgozók munkateljesítményét, hatékonyságát és egészségi állapotát a munkahely kialakítása és hogyan javíthatunk rajta.

A számítógépes munkahelyek kialakításakor a különböző káros hatások enyhítése és a munka hatékonyságának támogatása érdekében elengedhetetlen az ergonómia komplex megközelítésére való törekvés. A káros hatások, mint például a váz- és izomrendszeri zavarok és a pszichés stresszterhelés nagymértékben befolyásolják a munka hatékonyságát és a dolgozók egészségi állapotát.

Egyes amerikai kutatások szerint egyre nagyobb figyelmet kap a váz- és izomrendszeri zavarok megjelenésének problémája az irodai dolgozók körében. Becslések szerint pl. az amerikai munkahelyeken több mint 45 millió számítógép van és számuk napról-napra növekszik, amelyek használói között fokozatosan, egyre nagyobb valószínűséggel, jelennek meg váz- és izomrendszeri zavarok. A váz- és izomrendszeri megbetegedések oka többek között a munkahelyi követelmények fokozódása, a több órás számítógépes munkavégzés, a megnövekedett stressz és az irodaházak, a munkaállomások kialakításakor megjelenő speciális ergonómiai funkciók hiánya.

A berendezésekre és a munkakörnyezetre vonatkozó ergonómiai követelményeknek egymástól független teljesülésén túl, elengedhetetlen az egy rendszerben való alkalmazása. Az ergonómiai központú munkahely kialakításakor az egyedi, dolgozói és a munkafeladatból adódó követelményeket is figyelembe kell venni. A dolgozók teljesítményét és egészségi állapotát az irodai munkahelyek, munkahelyi eszközök, a fizikai munkakörnyezet, a feladat elvégzéséhez szükséges követelmények, a dolgozók személyisége, továbbá az épület jellemzői összességében határozzák meg.

A megfelelő munkaszék

A dolgozók személyes preferenciái főképp a személyes teret alkotó bútorok kapcsán érvényesülhetnek, amelyek a személyes problémákra is megoldási lehetőséget nyújthatnak. A személyes tér elemein értjük például a munkaasztalt és a széket, amelyek ha nem megfelelőek az ott dolgozó személy számára, akár fejfájást, hátfájást, de hosszabb távon váz-izomrendszeri és keringési rendellenességeket is okozhatnak. A bútorok és eszközök kiválasztásakor a dolgozók testi adottságaira, testsúlyára, magasságára, valamint különböző munkavégzési szokásaira is oda kell figyelni. A munkaszék kiválasztásakor célszerű lenne lehetőséget biztosítani a dolgozóknak, hogy kipróbálhassanak több azonos kategóriájú munkaszéket és kiválaszthassák a számukra legmegfelelőbbet, hiszen naponta 8-10 órát ülnek rajta, és ez hozzájárulhat a szűk munkakörnyezetükkel való elégedettséghez.



A munkaszék kiválasztása során szinte mindig felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet az alternatív ülésformákkal, mint például a térdeplő szék, ülőlabda, ülőpárna. Ezek, ahogy a nevében is benne van, csak egy alternatívát jelentenek a mindennapos ülés során és nem váltják ki a hagyományos munkaszéket. Az alternatív ülési formák használata során is oda kell figyelni a megfelelő számítógépes munkahely elrendezésre, a munkavégzési síkok magasságára, valamint általában problémát szokott okozni ezen eszközök használaton kívüli tárolása.

A munkaasztal

A megfelelő munkaasztal kiválasztása során egy kicsit könnyebb a helyzetünk. A technológia fejlődésével a munkafelület nagysága folyamatosan változik. A katódsugárcsöves monitorok eltűnésével a munkaasztal nagysága szinte a felére csökkent. Manapság ún. ülő-ülő és ülő-álló asztalokkal találkozhatunk. Az utóbbi asztalok magassága változtatható (65-130 cm) és mind az ülő, mind az álló munkavégzést támogatják.

Egyre több kutatási eredmény jelenik meg, miszerint a testet munkavégzés közben különböző, nem megerőltető, terheléseknek kell érnie, amelyek az izmok használatát segítik. Így az alternatív ülésmódok mellett egyre nagyobb számban jelennek meg az ülő-álló munkavégzés változtatásának lehetőségei is az irodákban - például egy elektronikusan magasságban állítható munkaasztal segítségével -, amely a skandináv országokban ma már bevett gyakorlat. Egyes kutatások szerint az ülő-álló munkahelyek kialakítása jelentős mértékben csökkentik az izomgörcsök kialakulását, kisebb lesz a gerincproblémák megjelenésének esélye, csökken a mozgásszervi panaszok megjelenésének esélye, azonban felgyorsul a keringés, gyorsabban fáradnak a láb és a hát izmai.

Az általánosan javasolt ülő testhelyzet számítógépes munka esetében az ábrán látható módon a következő:

A munkaállomások környezeti kialakításakor is figyelni kell az egyes elemek összefüggéseire. Fontos a megfelelő megvilágítás, hőmérséklet, a tükröződésmentes kialakítás, a zavaró légáramok kiküszöbölése, valamint a zajterhelés csökkentése mellett az akadálymentes, biztonságos munkahelyhez való hozzáférés. E tényezők komplex megközelítése alapján, például ha a dolgozó monitorán képernyős munkavégzéskor tükröződik a fény, a dolgozó a tükröződés csökkentése érdekében a fény útjába hajol, hogy a feladatát továbbra is el tudja látni. Így azonban természetellenes testhelyzetet vesz fel, amely kényelmetlen testtartást eredményez, ami az egészségi állapotát ronthatja, és így a munkateljesítménye is csökkenhet.

Környezeti tényezők

A fizikai környezeti tényezők közül legtöbben a megvilágítás teljesítmény-befolyásoló hatását vizsgálták. A megvilágítás a tevékenység ismeretében könnyen alakítható, tervezhető és szabályozható. A mesterséges megvilágítás kialakításakor a cél a természetes megvilágításhoz közeli hatás elérése, a dolgozó tevékenységeihez és igényeihez való lehető legjobb alkalmazkodás, ezzel is támogatva a személyre szabhatóságot. A természetes hatás elérése érdekében már megjelentek a dinamikus világítási rendszerek, amelyek a munkaidő során a megvilágítás erősségét alig észrevehető módon változtatják, közelít a természetes napfény hatás eléréséhez, amely a dolgozók közérzetére pozitívan hat. A dinamikus világítás a dolgozó munka- és bioritmusához illeszkedve, hatékonyabb munkavégzést és kisebb stressz terhelést eredményez.

A megvilágítás főként a nagylégterű irodákban okoz problémát, ahol az ablak mellett ülők még jól látnak, így nem kapcsolják fel a világítást, az ablaktól messzebb ülők számára azonban már nem elegendő a fény mennyisége a munkavégzéshez. Így a megvilágítás szabályozhatósága és szakaszolhatósága (az ablakkal párhuzamosan külön-külön kapcsolható) fontos szempont a mesterséges megvilágítás kialakításakor.

A call-center munkahelyek speciális helyzetet jelentenek, ahol a helyi megvilágítás (asztali lámpa) nagyobb szerepet kap az egyéb számítógépes munkahelyekhez viszonyítva. A call-center munkahelyeket általában nagylégterű irodahelyiségekben alakítják ki, ahol a dolgozók az általános megvilágítást nem kapcsolják fel, csak az asztali lámpát. Az asztali lámpa a dolgozók számára feltehetően a munkakörnyezetük feletti kontrollt biztosítja.

Egy ergonomikus munkahely kialakításakor a felhasználó, az alkalmazott áll a középpontban, mely során biztonságos, hatékony és kényelmes munkavégzést támogató munkakörnyezet alakítható ki. A hagyományos ergonómiai alapelvek figyelembe vétele, mint például az állítható magasságú munkaszék, a dönthető monitor és a megfelelő billentyűzet-egér, valamint a klíma, a megvilágítás és a háttér zajok a dolgozók egészségi állapotát alapvetően meghatározza.

A téma feldolgozásában a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársai voltak a szerző segítségére.