Jó hír a cégeknek: kevesebb munkaügyi ellenőrzés lesz

Jó hír, hogy több éve nem volt olyan kevés munkabaleset hazánkban, mint tavaly. 2011-ben ugyanis 17 295 munkabaleset történt, 2653-mal kevesebb, mint 2010-ben, de a korábbi évekhez képest is jelentős a javulás: 2007-ben 20 922, 2008-ban 22 217, 2009-ben 18 454, és tavaly haltak meg a legkevesebben (80 fő) munka közben. 2010-hez képest 15-tel kevesebben, 2007-hez képest pedig 38-cal kevesebben vesztették életüket munkabaleset következtében.

Lehet arról vitatkozni, hogy mennyiben játszott szerepet a hatóság megelőző munkája a kedvező adatokban, vagy a háttérben inkább a recesszió miatt megfogyatkozott munkahelyek állnak, az mindenesetre biztos, hogy tavaly decembertől nagy változás zajlik a színfalak mögött.

Új szervezet, új feladatok

Miként már a HR Portal megírta, az olcsó és hatékony közigazgatás, a foglalkoztatáspolitikai szervezetrendszer egyszerűsítése érdekében megalakult a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH), amelybe még tavaly decemberben beolvadt a Foglalkoztatási Hivatal, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI). Ezt megelőzően pedig az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) integrálódott az OMMF-be. Az új munkaügyi szervezetet Komáromi Róbert, a korábbi FH főigazgatója irányítja, Bakos József korábbi OMMF-elnök pedig a Nemzeti Munkaügyi Hivatal egyik főigazgató-helyettesévé vált.

A szervezeti integráció ugyanakkor kérdéseket vet fel. Például azt, hogyan fog működni a jövőben a szervezet, milyen feladatokat fog ellátni, mekkora hangsúly lesz az ellenőrzésen, és mindez hogyan fog kihatni a munkavédelmi helyzetre. A hivatal sajtóosztálya szerint utóbbi kérdésen kár aggódni, mert a 108 fős létszámcsökkentés nem jelentett érdemi elbocsátást a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságon, vagy legalábbis keveset, mert a leépítésnek elsőként az üres álláshelyek estek áldozatul és elsősorban a nyugdíjas dolgozóktól váltak meg.

Az mindenesetre tény, hogy az átszervezés többletfeladatokat jelent az igazgatóság számára, amely Dr. Dudás Katalin ügyvéd, egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK), az OMMF korábbi elnöke szerint időlegesen kedvezőtlenül befolyásolhatja a terület felé irányuló irányítás, az oktatás és képzés intenzitását. Az is plusz teherként jelenik meg a központban, hogy 2012. január 1-jétől változott - többek között - az eljárásukat meghatározó közigazgatási eljárásról szóló törvény, a munkavédelemről és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény. - A hatósági eljárásuk minősége és hatékonysága attól is függ, hogy milyen gyorsan tudnak felkészülni a módosításokra, mennyi segítséget kapnak a szakmai irányítótól - véli az egyetemi adjunktus.

Dudás Katalin hozzátette: a jelenlegi helyzetben a szakmai létszám minősége kulcsfontosságú lehet, hiszen a munkavédelmi jogszabályok előkészítése, a megyei szakigazgatási szervek szakmai irányítása, a megalapozott ellenőrzéshez szükséges módszertani útmutatók kibocsátása, az új Mt-re a felügyelők felkészítése és a másodfokú közigazgatási határozatok hozatala továbbra is feladat. - Összehasonlító adatok hiányában nem látszik, de az ellenőrzések száma vélhetően csökken, így kevesebb másodfokú határozat is születik, tehát ehhez kevesebb ember kell a központban - fűzi hozzá az ELTE ÁJK egyetemi adjunktusa.

Drasztikusan csökkent a munkaügyi felügyelők száma

Az is fontos tényező, hogy a munkaügyi és a munkavédelmi helyzetre közvetlenül kiható ellenőrzéseket végző munkaügyi felügyelők amúgy is aggasztóan alacsony számát ez a szervezeti változás nem érintette, hiszen 2011 januári szervezeti változás nyomán átkerültek a kormányhivatalok szakigazgatási szerveihez. Úgy értesültünk, hogy egy másik elbocsátási hullám azonban elérte őket, amelynek következtében drasztikusan apadt a számuk, Pest megyében például 11 munkaügyi és munkavédelmi felügyelő maradt.

Nem kell hozzá sokat fejben számolni, hogy ezzel a létszámmal nem lehet túl sok vállalkozást ellenőrizni. Nesztinger Péter, az egykori OMMF munkavédelmi elnökhelyettese már tavaly felhívta a figyelmet a felügyelők hiányára, és azon véleményének adott hangot, hogy nem lehet biztosítani a rendszeres ellenőrzést, ha egy megyére három felügyelő jut. Mindezek fényében érdekes kérdés, hogy az igazgatóság vajon megmarad-e ellenőrző szervnek. Bakos József egykori OMMF-elnök úgy nyilatkozott portálunknak egy éve, hogy a hatóság szemléletet vált és bár az ellenőrzés, mint fő feladat megmarad, a munkáltatókat büntetés helyett tanácsadással kívánják jogkövető magatartásra ösztönözni, "sokszor a törvényes működés helyreállítására való kötelezés - akár visszamenőlegesen is - jobban szolgálja a munkavállalók érdekeit". Ehhez azonban - tette hozzá - jogszabály-változás szükséges.

Több tájékoztatás és méltányosabb, vállalkozóbarátabb ellenőrzés

Prognózisa beigazolódni látszik. Érdekes feladatokat fogalmaz ugyanis meg az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam elnevezésű kormányhatározat (1405/2011. (XI.25.). Aszerint ugyanis a jövőben a vállalkozások kérhetik a hatósági ellenőrzés lefolytatását, ahogy fogalmaznak "ezáltal erősítve a hitelességüket". Ha azonban ezen önállóan kezdeményezett ellenőrzésen mégis mulasztást tárnak fel a felügyelők, csak kirívó esetben bírságolhatnak vagy korlátozhatják a vállalkozás működését. Az is szerepel a kormányhatározatban, hogy a hatóságok ellenőrzési és szankcionálási gyakorlatát átláthatóbbá, vállalkozóbarátabbá és a hosszabb ideje jogszerűen, megbízhatóan működő vállalkozások számára méltányosabbá kívánják tenni.

Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy például a jogszerűen, hosszú ideje megbízhatóan működő vállalkozásokat kevesebbszer fogják ellenőrizni, és ha ezen ritka alkalmak során vétséget állapítanak meg, méltányosan fogják szankcionálni. - Ezek végrehajtása a munkaügyi és munkavédelmi területen paradigmaváltást kell, hogy eredményezzen. Ez komoly szervezeti kihívás lehet a jövőben - mondja Dudás Katalin egykori OMMF-elnök.

Szintén Bakos József szavait igazolják vissza a Nemzetgazdasági Minisztérium Közlönyében megjelent általános elvek, amelyek között megjelenik például "a szolgáltató közhatalom, a bizalom, a tisztesség és a következetesség". Dudás Katalin szerint érdekes kérdés, miként fog megvalósulni a "szolgáltatás" a hatósági tevékenység területén, hiszen a hatóság alapvető rendeltetése mégiscsak az ellenőrzés. Mindkét területen (munkaügy és munkavédelem) kiemelt szempont a "felvilágosító és tájékoztató tevékenység megerősítése", "egyértelmű elvárások és a megbízható, hivatalos információk közvetítése". - Az igazi kérdés, hogy ezt a fajta tevékenységet az ellenőrzést végző felügyelők látják-e el, vagy a központ kiemelt feladata lesz, esetleg az ilyen típusú tevékenységben szerepet vállal-e a munkaügyi központ, a kirendeltség. Ahogy az is kérdéses, hogy a július 1-jével hatályba lépő új Munka Törvénykönyv szabályainak megismerésében, az új rendelkezéseknek való megfelelésben, az átmeneti rendelkezések alkalmazásában, egyszóval az átállásban milyen szerepet vállal az NMH - véli Dudás Katalin.

A szervezet működéséről hivatalosan annyit lehet tudni, hogy az NMH a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását fogja végezni a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság főigazgató-helyettesén keresztül és az igazgatóság továbbra is önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik, ám struktúráját az NMH Szervezeti és Működési Szabályzata fogja meghatározni, amely még nem lépett életbe.

A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságra vár - a kormányrendelet szerint - a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatok, továbbá a munkaügyi hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos állami irányítási feladatok ellátása, valamint az igazgatósághoz és a felügyelőségekhez beérkező panaszok elemzése és értékelése. A munkavédelmi feladatok ellátása kiterjed a munkabiztonság és a munkaegészségügy hatósági feladataira is. A hatóság sajtóosztályának nyilatkozata szerint az "alapvetően gazdasági megfontolások indokolta integráció komoly perspektívákat tartogat a szakterület számára". Miként írták, több munkáltatót és munkavállalót fognak elérni, "a hazai foglalkoztatás legnagyobb hálózattal rendelkező, legkiterjedtebb intézményének részeként" lehetőségük nyílik a hazai és nemzetközi, foglalkoztatási területen működő intézményekkel való együttműködés fejlesztésére is. Mindezekkel összefüggésben, a foglalkoztatás bővülésével járó munkabiztonsági, munkaegészségügyi típusú kockázatok hatékonyabb felismerésére, kezelésére is jelentősen javulnak a szakterület esélyei - fogalmaztak.

Dudás Katalin szerint, mint minden szervezeti változás, ez is valószínűleg számos nehézséggel jár, de származhatnak belőle előnyök is. - A központi kérdés az, hogy az NMH milyen stratégiai célt, szervezeti küldetést fog meghatározni a maga számára és ezen belül milyen hangsúlyt és szerepet fog kapni a hatósági tevékenység a foglalkoztatás garanciális feltételeinek biztosításában, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek kialakításában és fenntartásában - fogalmazott az ELTE ÁJK egyetemi adjunktusa.