Jön a talent sherpa - a HR legfontosabb trendjei (1.)
“A gyorsan változó környezet sokkal nagyobb kihívást jelent a HR számára, mint egy esetleges gazdasági válság” - mondta Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke a HR Summit nevű online konferencián. A HR szakember meghatározó trendként az agilitást, az 50 év felettiek második, harmadik karrierjét és a digitális tanulást említette, új munkakörként pedig a talent sherpát.
Szűts Ildikó szerint mobil applikációk nélkül nem lehet továbblépni a HR funkciók területén, hiszen a munkavállalók ugyanazt az élményt várják el ezeken a munkahelyi felületeken, mint a magánéletben. Ez a kékgalléros munkavállalók esetében ugyanúgy igaz, mint a magasabban képzett alkalmazottakra.
A digitalizáció mellett azonban a személyes kapcsolatoknak is meg kell maradnia, olyan területeken, mint a közösségépítés, a CSR tevékenységek vagy a szociális tanulás, a tudásmegosztásban a közvetlen kommunikációnak jelentős szerepe van. Ahogy a jó munkahelyi légkör kialakításában is a személyes kapcsolatoknak. Már számos vizsgálat egyértelművé tette, hogy erre fókuszálni üzletileg is kifizetődő. A munkavállalókkal zajló szoros kommunikációban a vezetőknek is egyre inkább részt kell venniük, be kell őket vonni a HR feladatokba, hiszen sok esetben rajtuk keresztül juthat el a dolgozókhoz hatékonyan az üzenet. Ez a közvetlen vezetőkre, középvezetőkre kiemelten vonatkozik, hiszen ha ők nincsenek ezekre a feladatokra felkészítve, a vállalati értékek nem jutnak le a munkavállalókig.
A Fortune 500-as cégek 80%-a használ mesterséges intelligenciát a HR folyamataiban, nem csak a toborzásban, hanem a coachingba, a teljesítményértékelésbe, a képzés-fejlesztésbe is beléptek ezek a technológiák, amelyek így a korábbinál jóval személyre szabhatóbbak. Az informatikai készségeiket a HR szakembereknek mindenképpen fejleszteniük kell, vagy bevonni ezekkel a skillekkel rendelkező munkatársakat a folyamatokba. Mindez új munkaköröket is hoz, míg mások elfogynak. Ilyen új pozíció például a „talent sherpa”, akinek a feladata, hogy megtalálja a tehetségeket a vállalatban és előmozdítsa az ő tudásuk leghatékonyabb alkalmazását, továbbképzését, ha szükséges. Már létező munkakör a „mood manager”, aki a hangulatért felel vagy éppen a „community manager”, akinek a közösségépítés a feladata.
Szűts Ildikó szerint jelenleg a legfontosabb a valódi változáskezelés elsajátítása és továbbadása. A változáshoz való alkalmazkodásra a HR-nek, a vezetésnek és a munkavállalóknak egyaránt szüksége van. A HR-nek belső stratégiai tanácsadóként kellene működnie, proaktívnak, meggyőző erővel rendelkezőnek kell lennie, és üzletben gondolkodnia.
A képzés szempontjából az on the job tanulás lesz meghatározó, amelyben az adott munkakörhöz szükséges tudást célzottan kell átadni. Mentorokkal, buddyval segítve a folyamatot. A cégeknek a pályakezdők képzésében is sokkal nagyobb szerepe, feladata lesz, mert a fiatalok gyakran már elavult tudással jönnek ki a képzőhelyekről, így a munkaadó felelőssége lesz az aktuális tudás átadása. Komoly tanulási és megtartási potenciálja van a rotációnak, amelyet a nagyobb cégek sikerrel alkalmazhatnak. A képzésben az írásos anyagok helyett egyre nagyobb szerepet kap a videó és az agilis e-learning, amely mikrotréningekből áll. Célja, hogy a képzésben résztvevő minél többet tanuljon. A rövid, de információdús tananyagokkal minden alkalommal magasabb szintre jusson el, a gemifikált elemek ezt virtuálisan jutalmazzák, amit aztán valódi motivációs eszközökre lehet váltani.
Az idősebb munkavállalók foglalkoztatása kapcsán az OHE elnöke elmondta, hogy Magyarországon jelenleg az 55-65 év közötti korosztálynak mindössze a fele dolgozik, míg például Svédországban ez a szint 80%. Ha ezt Magyarországon is sikerülne elérni, akkor ezen munkaerő bevonása, a GDP-ben is komoly emelkedést eredményezne. Ehhez azonban munkáltatói és munkavállalói oldalon is sokat kell változnia a hozzáállásnak. A munkáltató részéről szükséges nyitottságon túl például annak, hogy valaki 55 évesen ne a nyugdíjat várja, hanem akár új karrierbe kezdjen. Hiszen akár még 15 éve is lehet a munkaerőpiacon, két szektorális váltással - jelezte a szakember. Mint kiemelte, ezzel a kérdéssel nem lehet nem foglalkozni. Akad olyan ország, ahol komplett kormányprogramok zajlanak a korosztály foglalkoztatásának elősegítésére. Van számos jó példa, amiből ki lehetne indulni. Éppen ezért is folytat az OHE egy széleskörű kutatást Csehországban, Romániában, Ausztriában és Magyarországon, hogy feltérképezzék a lehetséges megoldásokat.
A digitalizáció mellett azonban a személyes kapcsolatoknak is meg kell maradnia, olyan területeken, mint a közösségépítés, a CSR tevékenységek vagy a szociális tanulás, a tudásmegosztásban a közvetlen kommunikációnak jelentős szerepe van. Ahogy a jó munkahelyi légkör kialakításában is a személyes kapcsolatoknak. Már számos vizsgálat egyértelművé tette, hogy erre fókuszálni üzletileg is kifizetődő. A munkavállalókkal zajló szoros kommunikációban a vezetőknek is egyre inkább részt kell venniük, be kell őket vonni a HR feladatokba, hiszen sok esetben rajtuk keresztül juthat el a dolgozókhoz hatékonyan az üzenet. Ez a közvetlen vezetőkre, középvezetőkre kiemelten vonatkozik, hiszen ha ők nincsenek ezekre a feladatokra felkészítve, a vállalati értékek nem jutnak le a munkavállalókig.
Mit csinál a talent sherpa?
A Fortune 500-as cégek 80%-a használ mesterséges intelligenciát a HR folyamataiban, nem csak a toborzásban, hanem a coachingba, a teljesítményértékelésbe, a képzés-fejlesztésbe is beléptek ezek a technológiák, amelyek így a korábbinál jóval személyre szabhatóbbak. Az informatikai készségeiket a HR szakembereknek mindenképpen fejleszteniük kell, vagy bevonni ezekkel a skillekkel rendelkező munkatársakat a folyamatokba. Mindez új munkaköröket is hoz, míg mások elfogynak. Ilyen új pozíció például a „talent sherpa”, akinek a feladata, hogy megtalálja a tehetségeket a vállalatban és előmozdítsa az ő tudásuk leghatékonyabb alkalmazását, továbbképzését, ha szükséges. Már létező munkakör a „mood manager”, aki a hangulatért felel vagy éppen a „community manager”, akinek a közösségépítés a feladata.
Szűts Ildikó szerint jelenleg a legfontosabb a valódi változáskezelés elsajátítása és továbbadása. A változáshoz való alkalmazkodásra a HR-nek, a vezetésnek és a munkavállalóknak egyaránt szüksége van. A HR-nek belső stratégiai tanácsadóként kellene működnie, proaktívnak, meggyőző erővel rendelkezőnek kell lennie, és üzletben gondolkodnia.
Élményszerű tanulás videós elemekkel
A képzés szempontjából az on the job tanulás lesz meghatározó, amelyben az adott munkakörhöz szükséges tudást célzottan kell átadni. Mentorokkal, buddyval segítve a folyamatot. A cégeknek a pályakezdők képzésében is sokkal nagyobb szerepe, feladata lesz, mert a fiatalok gyakran már elavult tudással jönnek ki a képzőhelyekről, így a munkaadó felelőssége lesz az aktuális tudás átadása. Komoly tanulási és megtartási potenciálja van a rotációnak, amelyet a nagyobb cégek sikerrel alkalmazhatnak. A képzésben az írásos anyagok helyett egyre nagyobb szerepet kap a videó és az agilis e-learning, amely mikrotréningekből áll. Célja, hogy a képzésben résztvevő minél többet tanuljon. A rövid, de információdús tananyagokkal minden alkalommal magasabb szintre jusson el, a gemifikált elemek ezt virtuálisan jutalmazzák, amit aztán valódi motivációs eszközökre lehet váltani.
55 év felett: sok mindennek kell történnie
Az idősebb munkavállalók foglalkoztatása kapcsán az OHE elnöke elmondta, hogy Magyarországon jelenleg az 55-65 év közötti korosztálynak mindössze a fele dolgozik, míg például Svédországban ez a szint 80%. Ha ezt Magyarországon is sikerülne elérni, akkor ezen munkaerő bevonása, a GDP-ben is komoly emelkedést eredményezne. Ehhez azonban munkáltatói és munkavállalói oldalon is sokat kell változnia a hozzáállásnak. A munkáltató részéről szükséges nyitottságon túl például annak, hogy valaki 55 évesen ne a nyugdíjat várja, hanem akár új karrierbe kezdjen. Hiszen akár még 15 éve is lehet a munkaerőpiacon, két szektorális váltással - jelezte a szakember. Mint kiemelte, ezzel a kérdéssel nem lehet nem foglalkozni. Akad olyan ország, ahol komplett kormányprogramok zajlanak a korosztály foglalkoztatásának elősegítésére. Van számos jó példa, amiből ki lehetne indulni. Éppen ezért is folytat az OHE egy széleskörű kutatást Csehországban, Romániában, Ausztriában és Magyarországon, hogy feltérképezzék a lehetséges megoldásokat.
Folytatjuk.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon