Kártyával mindenkinek olcsóbb!

A Multi-Pay kártyával fizetők a tizenkétezer szerződött kártyaelfogadó partnerből eddig 7 ezer helyen használták kártyájukat. Ezen a helyzeten valószínűleg változtat a kártyahasználat terjedése, ami a várt ütemben halad. Ami a munkavállalók költési szokásait illeti, továbbra is folytatódik az elmúlt hónapokban kialakult tendencia. Legtöbben élelmiszervásárláskor használják a kártyát, és többen fizetnek Multi-Pay plasztikkal a patikákban is. Bár a kártyabirtokosok közül többen csak lassan barátkoznak meg az egészséges táplálkozás fontosságával, nagyon örvendetes, hogy az élelmiszer-keretet is egyre bátrabban költik a gyógyszertárakban. Az ételfogyasztás egyenleget elfogadó gyógyszertárak száma ma már megközelíti a 250-et.

A Multi-Pay az elektronikus fizetési rendszer használatával jelentősen csökkenti a vállalkozások költségeit és hosszú távon nemzetgazdasági szinten is mérhető megtakarítást jelenthet. Bár Magyarországon az elektronikus fizetések aránya messze elmarad a nyugat-európai átlagtól, az elmúlt évek tendenciái pozitív irányba mutatnak. A MasterCard Europe nemrég közzétett, a bankkártya használati szokásokat vizsgáló kutatása szerint a magyar kártyabirtokosok is egyre többször fizetnek elektronikusan: nő azoknak a száma, akik rendszeresen vásárlásra használják a bankkártyájukat, és nő a külföldi és az internetes kártyás fizetések aránya is.

A kedvező irány ellenére a magyar gazdaság készpénzigénye még mindig nagyon magas. Az összes fizetési tranzakció több mint 80 százaléka készpénzben történik, holott ha a fizetések lebonyolítása terén elérnénk a fejlett európai országok hatékonyságának szintjét, az évi 100 milliárd forint körüli költségmegtakarítást eredményezne - mutatott rá a lehetőségre Simor András jegybankelnök a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban tartott konferenciáján.

A tét nem csekély. Magyarországon évente 103 milliárd értékű, azaz a GDP mintegy 0,4 százalékát kitevő társadalmi megtakarítást tenne lehetővé a papíralapú fizetések és a készpénzforgalom radikális csökkenése. Az MNB "A fizetési módok társadalmi költsége, avagy semmi sincs ingyen" című tanulmányában két becslést készített. Az egyik esetben a jegybank szakértői a jelenlegi hazai forgalmi szerkezet alapján számolták ki a fizetési módok költségét, míg a második esetben egy korszerűbb, jelenleg az észak-európai országokra jellemző, a papíralapú megoldásokat közel teljes egészében elektronikus megoldásokkal helyettesítő alacsony készpénzarányú szcenáriót vettek alapul. Míg az első megközelítés ára 388 milliárd forint, azaz a GDP 1,49 százaléka, a második megközelítésben 285 milliárd forintra, azaz a GDP 1,09 százalékára zsugorodna a fizetési módok társadalmi költsége.