Kényszerszabadság

A munkajogban és a Munka törvénykönyvében ez a fogalom nem létezik. A szóösszetétel a 2008-ban kezdődő válság idején terjedt el, amikor megrendelések hiányában vagy a leépítések elodázása céljából (fizetés nélküli) szabadságra küldték a dolgozókat a munkáltatók.

A munkáltató önhatalmúlag nem küldheti fizetés nélküli szabadságra az alkalmazottat. Ha a dolgozó aláírja a szabadságot, mondjuk azért, hogy elkerülje az elbocsátást az az ő döntése, de akkor tisztában kell lennie vele, hogy erre az időszakra nem kap fizetést.

A "kényszerszabadság" lehet állásidő, például megrendelés hiányában, ilyenkor a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, ám ekkor a munkáltatónak erre az időszakra az alapbért meg kell fizetnie.
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Rasszizmusvád a HR-szakma központjában: indul a Mohamed-per

Egy nagy presztízsű amerikai HR-szervezet, az SHRM ellen indul per, miután egy volt dolgozó szerint faji megkülönböztetés és retorzió érte a... Teljes cikk

Év végi aktualitás: Ezt kell tudni a jövő évre szabályosan átvihető szabadságokról

Az év végéhez közeledve érdemes a szabályokat áttekinteni, hiszen a szabályosan jövőre át nem vihető, még fel nem használt idei szabadságok... Teljes cikk

Perelhető-e a munkáltató, ha megsérti az egyenlő díjazás elvét?

Az EU-ban a nemek közötti bérszakadék átlagosan 13%. Magyarországon a női bérek hátránya 18%. Az egyenlő díjazás alkalmazásának egyik gátja a... Teljes cikk