Képzik a paksi atomerőmű munkatársait
Mint az közismert, 2008-tól a villamosenergia-piac teljes liberalizációja valósul meg Magyarországon: január elsejével az ország minden fogyasztója attól a szolgáltatótól vagy termelőtől vásárol majd áramot, amelytől, illetve akitől csak akar. Ennek következtében a Magyar Villamos Művek tulajdonában lévő paksi atomerőmű elveszti monopol helyzetét, ezért a mintegy 2500 dolgozónak tudatosítania kell magában, hogy mostantól nincsen egyedül, s teljesen más versenyhelyzetnek kell megfelelnie.
Az attitűdváltást többek között vezetésfejlesztéssel ösztönzi a cég, melynek megvalósítására még 2006 őszén tendert írt ki. "A képző intézményeket hátterük, szakmai tapasztalatuk és gyakorlatorientáltságuk alapján minősítettük, így esett a választás a KPMG-BME Akadémiára" - fogalmazott a Világgazdaságnak Dobos István, a társaság humánigazgatója.
Hozzátette: a fejlesztés két szinten indult el. Az egyikben a főosztály- és osztályvezetők gyakorlati képzése kapott helyet, míg a másikban a leendő vezetők kinevelése folyik. Az előbbi egy mini MBA-programhoz hasonló oktatást tesz lehetővé, esettanulmányokkal segítve a vezetők kompetenciafejlesztését, s kreditpontokkal díjazva egy-egy résztananyag elsajátítását. Ebbe a csoportba közel kilencven, speciális és magas szakmai tudású munkatárs került, átlagéletkoruk negyven évre tehető. A második csoportban ennél kicsit kevesebben, nyolcvanan tanulnak, hogy 30-32 évükkel, illetve tehetségükkel megalapozzák a vállalat jövőjét. A siker érdekében mindezt beépítették a teljesítmény-értékelési rendszerbe is, így minden munkatárs csak e programok elvégzésével számíthat főnöke elismerésére, bónuszra, illetve előléptetésre.
A KPMG-BME Akadémia ugyan olyan készségeket, képességeket is fejleszt a képzés révén, mint az időgazdálkodás, a konfliktuskezelés, a vezetői kommunikáció, az együttműködés, a csapathatékonyság, de egyetlen kompetencia sem előzheti meg a biztonságtudatosságot és a döntésekért való felelősségvállalást - hangsúlyozta Dobos István. Azért, hogy minden résztvevő erősségével-gyengeségével még a program elindítása előtt tisztában legyenek, mind a nyolc alapkompetenciát feltérképezték tesztek segítségével. A fejlődési pontokat, lemaradásokat időről-időre mérik, így a program egyes képzési elemei rugalmasan változtathatók.
A programban részt vevő vezetők beszámolói szerint éppen ez a rugalmasság a képzés legnagyobb erénye. "Végre egy olyan képző intézmény, amely nem mondja meg a frankót, hanem meg akar ismerni minket" - idézte egyik paksi "tanítványát" Igrici Imre. Az akadémia vezető szakértője ugyanakkor jelezte, hogy a Paks esetében a cégreszabottság csak részleges, a saját vállalati példák, projektelemzések csupán egyharmadát teszik ki a programnak, hetven százalék továbbra is a versenyszféra különböző ágazatainak tapasztalataiból merít - ezzel is tágítva a vezetők látókörét.
A program eredményessége érdekében a képzések lezárultával természetesen értékelést kértek a résztvevőktől: 94 százalékuk pozitív tapasztalatokról számolt be, s mindösszesen hat százalékuk érezte magát "túszként" a tréningeken. A sikert az is jól mutatja, hogy egy-egy dilemma kapcsán gyakorta hívják fel tanítványai Igrici Imrét némi támogatás reményében.
Tomka János, a KPMG-BME Akadémia társelnöke úgy véli, e nagyfokú bizalom egyrészt annak köszönhető, hogy nem a klasszikus tréningeszköztárral operálnak, hanem valós problémák felvetésével, azok elemzésével, egyéni prezentációkkal, a szemléletváltást segítő, életszerű gyakorlatokkal igyekeznek fejleszteni a vezetők kompetenciáit; másrészt nem veszik félvállról a visszajelzéseket, az oktatók szívesen fogadják a negatív kritikákat, hogy a következő alkalommal már érdekesebb előadásokkal szolgálhassanak.
A vezetők versenyképességét segítő képzéseknek nem szakad vége a januári liberalizációval, sőt, 2008-tól a termelés- és tevékenységirányítókra is kiterjesztik a programot. Nagy szerepe van ennek ugyanis a tehetségek megtartásában, motiválásában, a dolgozói elégedettség, elkötelezettség növelésében, arról nem is beszélve, hogy a már vezető pozícióban lévők változó körülményekhez való alkalmazkodását is javítja - taglalja a Világgazdaság.
Az attitűdváltást többek között vezetésfejlesztéssel ösztönzi a cég, melynek megvalósítására még 2006 őszén tendert írt ki. "A képző intézményeket hátterük, szakmai tapasztalatuk és gyakorlatorientáltságuk alapján minősítettük, így esett a választás a KPMG-BME Akadémiára" - fogalmazott a Világgazdaságnak Dobos István, a társaság humánigazgatója.
Hozzátette: a fejlesztés két szinten indult el. Az egyikben a főosztály- és osztályvezetők gyakorlati képzése kapott helyet, míg a másikban a leendő vezetők kinevelése folyik. Az előbbi egy mini MBA-programhoz hasonló oktatást tesz lehetővé, esettanulmányokkal segítve a vezetők kompetenciafejlesztését, s kreditpontokkal díjazva egy-egy résztananyag elsajátítását. Ebbe a csoportba közel kilencven, speciális és magas szakmai tudású munkatárs került, átlagéletkoruk negyven évre tehető. A második csoportban ennél kicsit kevesebben, nyolcvanan tanulnak, hogy 30-32 évükkel, illetve tehetségükkel megalapozzák a vállalat jövőjét. A siker érdekében mindezt beépítették a teljesítmény-értékelési rendszerbe is, így minden munkatárs csak e programok elvégzésével számíthat főnöke elismerésére, bónuszra, illetve előléptetésre.
A KPMG-BME Akadémia ugyan olyan készségeket, képességeket is fejleszt a képzés révén, mint az időgazdálkodás, a konfliktuskezelés, a vezetői kommunikáció, az együttműködés, a csapathatékonyság, de egyetlen kompetencia sem előzheti meg a biztonságtudatosságot és a döntésekért való felelősségvállalást - hangsúlyozta Dobos István. Azért, hogy minden résztvevő erősségével-gyengeségével még a program elindítása előtt tisztában legyenek, mind a nyolc alapkompetenciát feltérképezték tesztek segítségével. A fejlődési pontokat, lemaradásokat időről-időre mérik, így a program egyes képzési elemei rugalmasan változtathatók.
A programban részt vevő vezetők beszámolói szerint éppen ez a rugalmasság a képzés legnagyobb erénye. "Végre egy olyan képző intézmény, amely nem mondja meg a frankót, hanem meg akar ismerni minket" - idézte egyik paksi "tanítványát" Igrici Imre. Az akadémia vezető szakértője ugyanakkor jelezte, hogy a Paks esetében a cégreszabottság csak részleges, a saját vállalati példák, projektelemzések csupán egyharmadát teszik ki a programnak, hetven százalék továbbra is a versenyszféra különböző ágazatainak tapasztalataiból merít - ezzel is tágítva a vezetők látókörét.
A program eredményessége érdekében a képzések lezárultával természetesen értékelést kértek a résztvevőktől: 94 százalékuk pozitív tapasztalatokról számolt be, s mindösszesen hat százalékuk érezte magát "túszként" a tréningeken. A sikert az is jól mutatja, hogy egy-egy dilemma kapcsán gyakorta hívják fel tanítványai Igrici Imrét némi támogatás reményében.
Tomka János, a KPMG-BME Akadémia társelnöke úgy véli, e nagyfokú bizalom egyrészt annak köszönhető, hogy nem a klasszikus tréningeszköztárral operálnak, hanem valós problémák felvetésével, azok elemzésével, egyéni prezentációkkal, a szemléletváltást segítő, életszerű gyakorlatokkal igyekeznek fejleszteni a vezetők kompetenciáit; másrészt nem veszik félvállról a visszajelzéseket, az oktatók szívesen fogadják a negatív kritikákat, hogy a következő alkalommal már érdekesebb előadásokkal szolgálhassanak.
A vezetők versenyképességét segítő képzéseknek nem szakad vége a januári liberalizációval, sőt, 2008-tól a termelés- és tevékenységirányítókra is kiterjesztik a programot. Nagy szerepe van ennek ugyanis a tehetségek megtartásában, motiválásában, a dolgozói elégedettség, elkötelezettség növelésében, arról nem is beszélve, hogy a már vezető pozícióban lévők változó körülményekhez való alkalmazkodását is javítja - taglalja a Világgazdaság.
Az értékelő és fejlesztő központ hatékony módszer a legjobb jelöltek kiválasztására, a fejlesztési szükségletek megállapítására, a kompetenciák fejlesztésére. 
Aki kérdez: Deák Zsolt