Egyre kevesebb a mentálisan stabil munkavállaló

Minderre a Lounge Group médiaigazgatója, Hidvégi Krisztina (képünkön) hívja fel a figyelmet. A vezető szerint az elmúlt évek globális kihívásai jelentős nyomot hagytak a munkavállalók mentalitásában.

Ha egy ember mentálisan nincs rendben, akkor az egy vállalat működését tekintve is probléma. Mindez kiemelten érinti a gazdaság mozgatórugójaként számontartott kis- és középvállalatok mindennapi működését. Hogy a koronavírus-világjárvány és az orosz-ukrán háború a mentálisan megterhelő, tény. Viszont kevés szó esik arról, hogy mindennek a társadalmi feszültségét, az ezek révén keletkezett szorongásokat miként „visszük be” munkahelyünkre, és ott ez milyen hatással van a szervezet működésére. 

Szemlélet-, hozzáállás-, illetve szaktudás dimenziójában olyan munkatársat célszerű választani, aki stabil személyiség és a szervezetéhez hasonló vagy azokkal megegyező értékeket vall. Ezt a vezetői szemléletet erősítették az elmúlt évek bizonytalanságai. Éppen ezért vezetőként a hozzáállásra még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hiszen nehézségekbe ütközhetünk egy válsághelyzet idején olyan munkatársakkal, akik ragaszkodnak megszokott rutinjukhoz, korábban jól hasznosított szakmai tudásukhoz, ám teljesen új, azelőtt sosem látott munkarendben, adott esetben ennek okán is teljesen megváltozott munkakörben, vagy átalakult szervezeti struktúrában már nehezen alkalmazkodnak. Prioritás lett tehát, hogy tenni akarjon a munkavállaló, hozzáállása pozitív és együttműködő legyen.

Fontos látni ugyanakkor, hogy napjaink kihívásai révén, a mentális frusztrációk tetőzése által egyre csökken a mentalitásában stabil munkavállalók száma. Ez részben azért van, mert a Covid-19, illetve a háborús helyzet generálta bizonytalanság az emberek szubjektív kontrollérzetét visszavetette. A szubjektív kontroll az az önreflexív alapú kép, amely sugallja számunkra, mennyire vagyunk befolyással saját életünk alakítására. Minél alacsonyabb a szubjektív kontroll érzetünk, annál kevésbé érezzük, hogy alakítói lennénk sorsunknak.

Ez azonban kétélű fegyver, mivel az a munkavállaló is maradni akar, akinek alapvetően nincs ilyen motivációja, de csökkenő szubjektív kontroll-érzete mégis erre sarkallja. Így demoralizáló hatást gyakorolhat azokra, akik motiváltságát valós, belső igény hívja életre.

Tapasztalatom szerint egy ilyen munkaszervezeti kockázat esetén a vezetők tréneri, coach feladata felértékelődik, ugyanis minden erővel ki kell szűrni a mentalitásában stabil munkatársakat és – a lehetőségekhez mérten – szeparálni kell őket a demoralizáló hatást gyakorló kollégáktól. Éppen ezért még soha ekkora szükség nem volt olyan beszélgetésekre, amelyek a munkavállalók mentális állapotának, a lehetséges koalíciós szerveződések feltérképezésére irányulnak - véli Hidvégi Krisztina.

Az elmúlt időszakban kiemelten éreztük mi is ezt az igényt, ezért is indtottuk a Lounge Groupnál „Munkadinamika” című kutatási projektünket. Ezen projekt keretében nem konkrétan a koronavírus-világjárványban bekövetkezett mentális gondokra keressük a választ, hanem az í célunk, hogy általánosságban találjuk meg a megoldást a drasztikusan megváltozott környezetben bekövetkezett humán erőforrás problémáira, változásaira - teszi hozzá. A „Munkadinamika” egy hosszútávú projektü, amely 2021 nyarán indult és jelenleg is zajlik: előremutató, sok esetben meglepő eredményekkel.

Saját példánkon érezzük, hogy mivel a Lounge Group hosszú évek óta gondozza ezt a kérdéskört, így a probléma nem eszkalálódott.