kapubanner for mobile
Szerző: dr. Kéri Ádám
Megjelent: 8 éve

Kinek jár a garantált bérminimum?

A felek a munkaszerződésben számos kérdésben szabadon megállapodhatnak, de ez alól vannak fontos kivételek. Ezek egyike az a Munka törvénykönyve (Mt.) 136. § (1) bekezdésében előírt követelmény, hogy alapbérként legalább a legkisebb munkabért kell meghatározni a munkaszerződésben. És kinek jár a garantált bérminimum?

A kötelező legkisebb munkabér összegét és hatályát az Mt. 153. paragrafusa alapján a kormány rendeletben jogosult megállapítani, melynek során lehetőség van a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabér megállapítására is.

Magyarországon tehát létezik emelt összegű minimálbér, melyet garantált bérminimumnak hívunk, s melynek összege jelenleg havi bruttó 129 ezer forint. Ez a következő két évben meredeken emelkedni fog, jövőre várhatóan 25 százalékkal. És habár a minimálbér is lényegesen emelkedni fog, annak mértéke nem ennyire drasztikus.

bérminimum

Az alapvető változásokra tekintettel érdemes áttekinteni, hogy kik is jogosultak a törvény alapján garantált bérminimumra. E tekintetben ugyanis számos téves gondolat kering.


Munkakör és végzettség kell hozzá



A garantált bérminimumra való jogosultsághoz két feltételnek szükséges együttesen érvényesülniük. Az egyik az, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel. A másik feltétel pedig az, hogy a munkakör betöltésének feltétele kell, hogy legyen ez a képzettségi szint. Az együttes szón azonban nagy hangsúly van. Amennyiben ugyanis a munkavállaló ilyen, emelt szintűnek minősített állást tölt be, de nem rendelkezik a szükséges képzettséggel, végzettséggel, abban az esetben az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sérülne, ha magasabb bért kapna. Ilyenkor ugyanis pusztán a pozíciónál fogva kevesebb erőfeszítéssel érné el ugyanazt a díjazást.

Hasonlóképpen nem jár pusztán azért garantált bérminimum, mivel a munkavállaló jól képzett, de az a pozícióhoz nem is szükséges.


Itt találja a képzési követelményeket



A képzési követelmények területe a munkajog egy neuralgikus területe, nem könnyű áttekinteni. Ennek oka alapvetően az, hogy ilyen követelményt számos különböző un. jogforrás tartalmazhat. Előírhat képzettségi szintet jogszabály, mely vonatkozásában a legfontosabbak az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési követelményekről szóló 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet, valamint az azonos tárgyban kiadott 5/1997. (III.5.) IKIM rendelet. Ezzel a listának azonban nincsen vége. Ilyen követelményt tartalmazhat még kollektív szerződés, illetve a munkáltató szabályzata is. Sőt jogosultságot alapoz meg az is, ha más középfokú végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező munkavállalóknak a garantált bérminimumot a munkáltató már megadta. Ilyenkor ugyanis ezt a bírói gyakorlat munkáltatói követelménynek tekinti. Érdemes tehát körültekintően eljárni.


Ez a középfokú végzettség



A képesítési követelményt előíró jogszabályból azonban csupán a szükséges szakképzettség állapítható meg, az nem, hogy az milyen fokú. Itt pedig a FEOR besorolásnak a közhiedelemmel szemben nincsen jelentősége. A szintet az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ) tudjuk megállapítani, mely a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal weboldalán érhető el. A számhalmazból elég nehéz kiigazodni, de a mellékletben található magyarázatból kiderül, hogy a 34-es vagy annál magasabb számmal jelölt képzettség középfokúnak minősül.

Amennyiben szeretne a munka és pihenőidő, a munka díjazása, a munkaügyi és a munkavédelmi ellenőrzések, valamint az atipikus foglalkoztatási formák részleteivel szakmai szeminárium keretében, nagyobb mélységben megismerkedni, jelentkezzen a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi szemináriumsorozatára: a KRS Munkajogi Akadémiára. Részletek ezen a linken érhetőek el.

Legutóbbi kérdések - válaszok

  • 2024.07.10GDPR A HR-BEN: ADATVÉDELEM A MUNKAHELYEN Programunkon gyakorlati oldalról tekintjük át a munkaviszonnyal összefüggésben leggyakrabban előforduló kérdéseket, tipikus buktatókat és lehetséges hibákat, melyek az elmúlt 6 év során a GDPR szabályozás létrejöttét követően felmerültek.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.05Business Beach Conference Az Ingatlan Regatta már 8 éve köti össze az ingatlanpiac legfontosabb szereplőit egy különleges sporteseménnyel. Az idei évtől kezdve, Litkey Farkassal közös szervezésben “új” eseményként csatlakozik hozzánk a Bankár Kupa.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.26Best Practice Fórum - Roto A Fórum Célja: A Digitalizációs és Lean szemléletű folyamatfejlesztések sikeres vállalati megoldásainak, jó gyakorlatainak megosztása a fórum résztvevői között. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Jelentős növekedés - mutatjuk mennyivel nőttek az átlagkeresetek

2024. áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 645 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó... Teljes cikk

Mennyit keresnek az üzleti szolgáltatóközpontok dolgozói?

Az üzleti szolgáltatóközpontokban a pályakezdő bérek nagyjából területtől függetlenül bruttó 500 ezer forint körül alakulnak. Csapatvezetői... Teljes cikk

Mennyit keres egy gyártó cégnél dolgozó mérnök?

A gyártásban dolgozó mérnökök fizetései összecsúsztak az általános és speciálisabb funkciókat tekintve. Az előbbiben gyorsabban növekedtek a... Teljes cikk