Szerző: dr. Kéri Ádám
Megjelent: 7 éve

Kinek jár a garantált bérminimum?

A felek a munkaszerződésben számos kérdésben szabadon megállapodhatnak, de ez alól vannak fontos kivételek. Ezek egyike az a Munka törvénykönyve (Mt.) 136. § (1) bekezdésében előírt követelmény, hogy alapbérként legalább a legkisebb munkabért kell meghatározni a munkaszerződésben. És kinek jár a garantált bérminimum?

A kötelező legkisebb munkabér összegét és hatályát az Mt. 153. paragrafusa alapján a kormány rendeletben jogosult megállapítani, melynek során lehetőség van a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabér megállapítására is.

Magyarországon tehát létezik emelt összegű minimálbér, melyet garantált bérminimumnak hívunk, s melynek összege jelenleg havi bruttó 129 ezer forint. Ez a következő két évben meredeken emelkedni fog, jövőre várhatóan 25 százalékkal. És habár a minimálbér is lényegesen emelkedni fog, annak mértéke nem ennyire drasztikus.

bérminimum

Az alapvető változásokra tekintettel érdemes áttekinteni, hogy kik is jogosultak a törvény alapján garantált bérminimumra. E tekintetben ugyanis számos téves gondolat kering.


Munkakör és végzettség kell hozzá



A garantált bérminimumra való jogosultsághoz két feltételnek szükséges együttesen érvényesülniük. Az egyik az, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel. A másik feltétel pedig az, hogy a munkakör betöltésének feltétele kell, hogy legyen ez a képzettségi szint. Az együttes szón azonban nagy hangsúly van. Amennyiben ugyanis a munkavállaló ilyen, emelt szintűnek minősített állást tölt be, de nem rendelkezik a szükséges képzettséggel, végzettséggel, abban az esetben az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sérülne, ha magasabb bért kapna. Ilyenkor ugyanis pusztán a pozíciónál fogva kevesebb erőfeszítéssel érné el ugyanazt a díjazást.

Hasonlóképpen nem jár pusztán azért garantált bérminimum, mivel a munkavállaló jól képzett, de az a pozícióhoz nem is szükséges.


Itt találja a képzési követelményeket



A képzési követelmények területe a munkajog egy neuralgikus területe, nem könnyű áttekinteni. Ennek oka alapvetően az, hogy ilyen követelményt számos különböző un. jogforrás tartalmazhat. Előírhat képzettségi szintet jogszabály, mely vonatkozásában a legfontosabbak az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési követelményekről szóló 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet, valamint az azonos tárgyban kiadott 5/1997. (III.5.) IKIM rendelet. Ezzel a listának azonban nincsen vége. Ilyen követelményt tartalmazhat még kollektív szerződés, illetve a munkáltató szabályzata is. Sőt jogosultságot alapoz meg az is, ha más középfokú végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező munkavállalóknak a garantált bérminimumot a munkáltató már megadta. Ilyenkor ugyanis ezt a bírói gyakorlat munkáltatói követelménynek tekinti. Érdemes tehát körültekintően eljárni.


Ez a középfokú végzettség



A képesítési követelményt előíró jogszabályból azonban csupán a szükséges szakképzettség állapítható meg, az nem, hogy az milyen fokú. Itt pedig a FEOR besorolásnak a közhiedelemmel szemben nincsen jelentősége. A szintet az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ) tudjuk megállapítani, mely a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal weboldalán érhető el. A számhalmazból elég nehéz kiigazodni, de a mellékletben található magyarázatból kiderül, hogy a 34-es vagy annál magasabb számmal jelölt képzettség középfokúnak minősül.

Amennyiben szeretne a munka és pihenőidő, a munka díjazása, a munkaügyi és a munkavédelmi ellenőrzések, valamint az atipikus foglalkoztatási formák részleteivel szakmai szeminárium keretében, nagyobb mélységben megismerkedni, jelentkezzen a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi szemináriumsorozatára: a KRS Munkajogi Akadémiára. Részletek ezen a linken érhetőek el.

Legutóbbi kérdések - válaszok

  • 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető. Részletek Jegyek
  • 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása. Részletek Jegyek
  • 2023.09.01I Land gamifikált készségfejlesztés Gamifikált készségfejlesztő e-learning programunk játszva tanít: 30 napon keresztül, napi 20-30 percben egy izgalmas virtuális küldetésen vezetjük végig a résztvevőket. Részletek Jegyek
  • 2023.10.10MŰEGYETEMI ÁLLÁSBÖRZE 150+ KIÁLLÍTÓ, TÖBB SZÁZ ÁLLÁS ÉS SZAKMAI GYAKORLAT VÁR! Kiállítóink hallgatókat, frissdiplomásokat és tapasztalt munkavállalókat is várnak állásajánlataikkal. Részletek Jegyek
További cikkek
Állásidő, túlóra, készenlét: mikor mit fizet a munkaadó?

Az idei Munka törvénykönyve módosítások között jelent meg az a szabályváltozás, amely a munkaidő-beosztás módosítás lehetőségeit - kollektív... Teljes cikk

550 ezer forint fölött van a nettó átlagfizetés a bankszektorban

Ezrével vennék fel az alkalmas jelentkezőket a bankszektor szereplői, ahol ráadásul a fizetés is kiemelkedő. Teljes cikk

Budapesten 2350 forint a fizikai órabér

Idén az első negyedévben 1779 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ez a szint 18,7... Teljes cikk