Lettországban, Magyarországon és Romániában közvetlen beavatkozás történt

Ezekben az országokban a kormányok csökkentették, illetve befagyasztották az állami szféra béreit, valamint a minimálbért, majd a bérmegállapodás intézményeinek szerkezeti reformjaival növelték a bérek lefelé irányuló rugalmasságát. (Magyarországon ilyen volt például a Munka törvénykönyve 2012-es módosítása. Az Orbán-kormány egyébként az EU/IMF-csomag "diktátumai" nélkül is folytatta a munkaerő leértékelésének politikáját).

A programokban résztvevő országok vállára tehát erős külső nyomás nehezedett, de a bérmérséklés trendjét más országok is követték - például Csehország és Szlovákia - anélkül, hogy bármilyen konkrét nyomás, vagy ajánlás erre késztette volna őket.

Termelékeny a magyar munkaerő

Az ETUI tanulmánya szerint a régióban, a "kényszerű" alacsony bér profil mára a jövő fejlődésének korlátjává vált, mert visszafogja a belső keresletet, s egyben a növekedést is. Ennél is fontosabb azonban, hogy a régiót a nemzetközi munkamegosztásban alárendelt és függő szerepben tartja, mert alacsony hozzáadott értéktartalmú összeszerelésre és beszállítói tevékenységekre épül, melynek nincs a jövőben perspektívája.

Az alacsony -bér alapú "versenyképességi modell" nem volt egy aktív stratégiához köthető, de a régió ennek foglyává vált. Olcsó, alacsony minőségű termékek előállítására szakosodtunk, ami pedig csapdahelyzet. Kiszolgáltatottságot, sérülékenységet okoz, mert el lehet vinni a munkát olcsóbb helyekre - fogalmazott Galgóczi.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezzel szemben nem látja alapját annak a széles körben elterjedt neoliberális felfogásnak, mely szerint a kelet-európai országokban azért releváns az alacsony bérezés, mert rosszabb a munka termelékenysége, mint nyugatabbra. A feldolgozóiparban - ahol ezt mérni lehet - a bérekkel korrigált termelékenység Németországban alacsonyabb volt, mint az összes régiós országban, legalábbis az Eurostat adatai szerint. E modell szerint azt vizsgálják, hogy 100 euró munkaerőköltség, mennyi hozzáadott értéket produkál az iparban. A legutóbbi, 2013-as adat szerint Németországban 132 százalékos arányt mutatott a bérekkel korrigált termelékenység, eközben (csupa olyan országban, ahol az átlagbér a német töredéke) Szlovákiában 147,5, Csehországban 163,3, Lengyelországban 193, míg Magyarországon már 211,7 százalékos volt a mutató.

A magyar adat tehát messze a legmagasabb, ami azt jelenti megfordítva, hogy az ipari bérek itt a legalacsonyabbak, ahhoz képest amennyi értéket a munkavállalók megtermelnek. Szomorú adat ez, azonban azt is jelzi, hogy itt van a legnagyobb tartalék a béremelésre, tehát a vállalatoknak lenne hová emelni anélkül, hogy csökkenne a termelékenység - kommentált Galgóczi Béla.

Napi.hu
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Kiszipolyozzák a munkaerőt?
2. oldal - Lettországban, Magyarországon és Romániában közvetlen beavatkozás történt