Szerző: Schlemmer Éva
Megjelent: 1 éve

Miért mennek el?




A hazai jövedelemnek az EU-s bérszinttől való jelentős, tartós elmaradása folyamatosan ösztönözi a magyar elvándorlást, sőt lényegében ez és ennek következményei (például a hitelek fizetésén, a felnőttkorukat kezdő gyerekek szülői támogatásán vagy nyugdíj-előtakarékosságon keresztül) a domináns indok az elvándorlás vagy ingázás mögött. A nagy bérkülönbségek mellett a jövővel kapcsolatos várakozások, az ország helyzetével és az otthoni élettel való elégedetlenség, valamint főleg korábban a nagyfokú hazai munkanélküliség sürgette leginkább az elvándorlást. „Magyarország helyzete különösen kedvezőtlen, a nominális jövedelmek relatív szintje lényegében nem változott, ez az országok összehasonlításában példátlan stagnálást jelent, az élenjáró legmagasabb relatív jövedelemszintű országok közül a legelmaradottabb relatív jövedelem színvonalú országok közé került Magyarország, alig haladja meg az EU-15 + 2 országok átlagának az 50 százalékos szintjét.”

A visszavándorlás

Az elvándorlók egy része hazatér, majd ismét külföldre megy, azaz a vándorlás folyamata nem egyirányú. A hazatérők között azonban negatív szelekciót találtak lengyel és balti kutatások: rövid távon csökkenti a munkanélküliséget az elvándorlás, a kedvező hatások azonban visszaütnek, mert a hazatérők leginkább a korábban munkanélküliek vagy marginális foglalkoztatottak közül kerülnek ki. Feszültséget okoz továbbá, hogy a hazatérők a külföldi tapasztalataik alapján magasabb bérigényeket érvényesítettek, ez torzítja a hazai bérszerkezetet, éppen a hazatérő alacsonyabb státusú foglalkoztatottak javára.

Magyarország esetében különösen fontos még az ingázás többévtizedes gyakorlata is, főleg a nyugati országrészben Ausztria irányába. Ennek jelentősége a nyugat-dunántúli régió esetében kiemelten fontos és nem igazán várható az ingázók visszatérése a magyar munkaerőpiacra, annak ellenére, hogy ez az életmód megterhelő mind a munkavállaló, mind pedig a családja számára is.

Hazatelepítési programok

Az egyetlen jelentősebbnek szánt, de kudarcba fulladt hazatelepítő kísérleti program a „Gyere haza, fiatal!” volt. A hazai gazdaság tartós gyengesége, és a fejlett EU-régió és az új EU-országok közötti nagy bérkülönbségek miatt ezek a programok sikertelenek, ugyanis az az ország vonz szakembert külföldről, amelyik a sajátját is képes megtartani. „A Világgazdasági Fórum „globális versenyképességi indexe” alapján a szakembereket megtartó és vonzó képesség szerint az európai országok sorrendjében mindkét mutató szerint az új EU-országok többsége a leggyengébbek között, a sor végén található.”

Mivel nem indult meg a tömeges hazavándorlás, az erősödő munkaerőhiány hatására a magyar kormányzat rövid időre szóló munkavállalási engedélyek kiadásával próbálja ösztönözni az EU-n kívüli szomszédos országokból érkező munkavállalók foglalkoztatását, előre meghatározott hiányszakmákban és keretek között. Ám ez az elvándorlást és a hiányt ellensúlyozó lépés az érzékelhető kereslet ellenére is sikertelen maradt, alig néhány ezer fővel növelte a külföldről érkezők foglalkoztatását. A migrációs hálók erősödnek és ezzel stabilizálódik az elvándorlás is. Úgy látszik tehát, hogy az elvándorlást ösztönző tényezők erősek, az elvándorlás intenzitása tartósan fennmarad.

***

A sorozatunk következő fejezetében a KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR fontosabb mutatóival foglalkozunk. Palócz Éva és Vakhal Péter szerzők elemzésükben azt illusztrálják, hogy mennyire sikerült túlélnie és fejlődnie a magyar gazdaság e nagyon fontos szegmensének egy a gazdaság szempontjából rendkívül mozgalmas másfél évtizedes időszakban.

A cikk és az idézetek forrása: Hárs Ágnes (2018): Növekvő elvándorlás - lehetőségek, remények, munkaerőpiaci hatások című tanulmány, amely a TÁRSADALMI RIPORT sorozat 2018-as kötetében jelent meg (81-109.o.).

Cikksorozatban foglalkozunk a kötet tanulmányainak bemutatásával, a sorozat 1. részét itt olvashatják. Ez a kiadvány egy egyedülálló, széles körben elfogadott, nemzetközileg is elismert társadalomtudományi sorozat, mely közel harminc éve jelenik meg minden második évben. Tematikáját egyszerre jellemzi folytonosság és változatosság. A magyar társdalom „itt és most” legfontosabb változásait elemezik a kötet szerzői, a legfrissebb adatok alapján dokumentálják és értelmezik azokat. Számos témát körbejárnak, melyek a magyar társadalom középtávú fejlődése, versenyképessége és tovább haladása szempontjából döntők: a társadalom szerkezetével és fejlődésével kapcsolatos mutatókat, különböző társadalmi-demográfiai csoportok helyzetét, a gazdaság egyes szerkezeti elemeit, a társadalompolitikák eredményességi indikátorait, valamint a különböző társadalmi értékekkel és attitűdökkel is foglalkoznak. A sorozat köteteit nemcsak a közélet iránt érdeklődők forgathatják haszonnal, hanem mindenki, aki a társadalmi változásokat szeretné megérteni, elemezni és alakítani. A kötet tanulmányonként letölthető innen.


Sorozatunk előző cikkét a fiatalkori munkanélküliségről ITT olvashatják.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Kivándorló ország lettünk
2. oldal - Miért mennek el?
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Bonyolult TB és adózási szabályok külföldi munkavállalásnál

A kiküldetésének és munkavállalásának adózási és társadalombiztosítási szabályai önmagukban is nagyon bonyolultak, ráadásul ezek egymástól... Teljes cikk

Nincs olyan, hogy mesterterv relokáció esetén

Egy költözés komoly stresszt jelent. Ez fokozottan igaz abban az esetben, ha nem csak az ember lakhelye, hanem a munkahely, esetleg az ország, ahol él,... Teljes cikk

Költözés munka miatt: kihívások és pozitívumok

Egy új munkahely mindenképpen kihívást jelent, ez még inkább igaz, ha az adott állásért még költözni is kell, másik városba, országba, esetleg... Teljes cikk