Kivéreztetné a munkaerő-kölcsönzőket az új áfatörvény

A közlemény szerint az új áfaszabályok lehetetlen helyzetbe hozzák a HR-szolgáltatókat, ugyanis a megrendelők anélkül válnak jogosulttá az áfa visszaigénylésére, hogy akár a munkavállalók munkabérét vagy a szolgáltató felmerülő költségeit megfizetnék HR-szolgáltatóik, beszállítóik számára. Mint írják, már eddig is komoly feladat volt a pénzügyi egyensúly biztosítása, az új beszedési rendszer pedig kifejezetten sújtja a legálisan működő piaci szereplőket.

„A csaknem százezer embernek munkát adó négy legnagyobb érdekképviseleti szervezet MMOSZ, SZTMSZ, DIÁKÉSZ, ISZOSZ (Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége, Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége, Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége, Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége) közös kezdeményezése arra hívja fel a kormányzat figyelmét, hogy a 2014. július 1-jétől érvénybe lépő, a folyamatos teljesítés áfa bevallási és befizetési szabályai (áfa tv. 58.§. ) miatt a több százezer ember számára munkalehetőséget és legális garantált bért biztosító munkaerő-kölcsönzők és iskolaszövetkezetek egy része félő, hogy nem lesz képes előre finanszírozni az áfa megfizetését.”

Az új szabályok szerint folyamatos teljesítés esetén a szolgáltatóknak a teljesítést követő hónapban be kell fizetniük a NAV számára szolgáltatásuk áfa tartalmát. Ez a változás a szektor számára az előzetes számítások alapján közel 20 milliárd forint többlet finanszírozást tesz szükségszerűvé.

A közlemény szerint azonban a piacon a 30-60-90 vagy akár 120 napos fizetési határidők is megszokottak. Eddig csak a béreket kellett a kifizetés beérkezte előtt, saját tartalékokból finanszírozni, ezután az áfát is akár előre 2-4 hónapra kell kigazdálkodniuk. A szervezetek azt mondják: ekkora tartalékaik nincsenek, hiszen a bevételük 85 százaléka eleve a dolgozók bére, így a banki többlet költségeket figyelembe véve nem marad fedezet, hogy a fennmaradó összegből az összes felmerülő költségükön kívül még a 27 százalékos áfa összegének banki előfinanszírozását is képesek legyenek biztosítani. Szerintük ez az intézkedés halálos ítélet a szektorra nézve, és veszélyezteti a hazai gyártó, szolgáltató és termelő vállalatok biztos munkaerő-ellátását.

További teher, hogy a teljesítést követő hónap 20-ig minden elszámolásnak el kell készülnie, ami bizonyos megrendelők esetén a közlemény szerint nem biztosítható. A rendelkezésre álló rövid idő miatt törvényszerűen fellépő elszámolási pontatlanságok miatt a szolgáltatók elkerülhetetlen önellenőrzéseinek plusz költsége még tovább rontja a fizetőképességet.

Senki nem profitál a változásból

A közlemény kifejti, hogy ezen túl sem a megrendelők, sem a költségvetés nem nyer a változással. Bár a megrendelőket, vagyis a gyártókat, foglalkoztatókat kifejezetten támogatja az új törvénymódosítás, hiszen anélkül, hogy kifizetnénk az igénybe vett szolgáltatást, a munkavállalók bérét és járulékát, mindenféle pénzügyi teljesítést megelőzően visszaigényelhetik az igénybe vett szolgáltatás áfáját, tehát ők végül új forráshoz jutnak – ajándékként, likviditási helyzetük javul, mégpedig a munkaerőt, munkahelyet biztosító szolgáltatók terhére. Másrészt viszont, kiindulva a gyakorlatból, hogy a teljesítésigazolást későn adják ki, számlabefogadói oldalon is folyamatos önrevízióra fognak kényszerülni.

A költségvetés szerintük nem nyer jelentős forrást a szektorra is kiterjesztett változásokkal, mivel a kölcsönbeadó befizeti, a kölcsönvevő pedig visszaigényli azt. Irreleváns, hogy ez időben a tényleges teljesítést követő hónap, vagy a fizetési határidő eltelte után következik ez be. Az atipikus szolgáltatók legnagyobb költsége a munkabér, ami miatt nem jelentős a visszaigényelhető áfájuk.

A munkabér biztonsága megéri a kockázatot?

„Fontos kérdés, hogy abban a helyzetben, amikor a munkanélküliségi mutató meghaladja a 9 százalékot és a foglalkoztatás bővülése jelenleg a közfoglalkoztatással érhető el, megengedhetjük-e magunknak azt a luxust, hogy ellehetetlenítsük azokat a versenyszférában szolgáltató vállalkozásokat, akik több százezer ember munkalehetőségét garantálják, s akiknek a tevékenysége nélkül a hazai üzemek nem képesek biztosítani a munkaerő-igényüket. Megfontolt döntés, a munkavállalók béréből finanszírozni a bankok és a megrendelők működését? Újra megállja a helyét az a kijelentés, hogy csak a munkából élők viselik a terheket, kockázatokat?” – írják.

Az érdekképviseletek vezetői meg vannak arról győződve, hogy nem szándékosan hibás a célok érdekében meghozott döntés, viszont nem vették figyelembe az atipikus foglalkoztatók speciális munkaerő-piaci és gazdasági helyzetét. Ezért a törvénymódosítás hatályba lépését megelőző felülvizsgálatát kérik a minisztériumtól.

A 2014 júliusában életbe lépő változások visszavonását kérik a hazai HR-szolgáltatók, megelőzve a vállalkozások csődjét, a bérek ki nem fizetését, munkahelyek tömeges megszűnését. Figyelembe kell venni, hogy a 2009-es gazdasági világválság óta jelentős foglalkoztatás-növekedés szinte csak ezen a piacon következett be.