Komoly előnybe kerülhetnek a diákmunkások

Az egykulcsos adó bevezetése ugyan rosszul érintette a diákmunkásokat, de még mindig 130 ezren vállalnak egy-egy napra vagy akár egész nyárra valamilyen munkát - mondta el a HR Portálnak Kücsön Gyula az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) elnöke. A korábbi szabályozás szerint - az adójóváírás miatt - 0,5 százalékot kellett csak fizetni a diákmunkával szerzett jövedelem után, ez azonban a 16 százalékos adó bevezetésével jelentősen emelkedett. Ennek ellenére továbbra is kedvezőbb a diákok foglalkoztatása, miután az így szerzett pénzt nem terheli más járulék vagy adó az szja-n kívül.

Kücsön Gyula elmondta, hogy az átlag diákmunkás 600 forintot keres óránként, ez azonban - különösen a szakképzettséget, informatikai tudást igénylő munkák esetében - akár 1000 forintig is felmehet. A legtöbben viszont kisegítő munkát végeznek így nekik többnyire meg kell elégedniük a minimálbér körüli - óránként 564 forintos - összeggel. Amennyiben a diák munkavállaló olyan munkakört lát el, amely legalább középfokú végzettséget, illetve középfokú szakképesítést igényel (ez természetesen csak a 18. életévét már betöltött fiatalok esetében jöhet számításba), és a középfokú végzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik, részére magasabb összegű bérminimum jár. Ennek összege 114 000 forint havonta, azaz 26 250 forint hetente és 5250 forint naponta.

Az ISZOSZ elnöke szerint a diákmunkások a pályakezdésnél jelentős előnybe kerülnek, miután - még ha nem is szakmába vágó munkákat láttak el - megtanulják, hogy milyen rendszeresen munkába járni és felelősséget vállalni egy feladatért. Nem véletlen tehát, hogy a DIÁKÉSZ és az ISZOSZ közös felmérése szerint a végzettek 58 százaléka úgy vélte, előnyt jelentett számára az iskolaszövetkezeti munkatapasztalat a későbbi álláskeresés során.

Ennek is köszönhető, hogy a volt diákmunkásokat jóval kevésbé érinti a pályakezdőket sújtó 30 százalékos munkanélküliség, közöttük "csak" 15,5 százalék az állástalanok aránya. A kisegítő munka ráadásul gyakran nem jelent végállomást, miután a diákmunkások is lépkedhetnek felfelé a ranglétrán, sőt 14 százalékuk így szerzi meg első teljes állású munkahelyét is.

Kücsön Gyula kifejtette, hogy vannak olyan törvényi akadályok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy minden hallgató számára elérhetők legyenek az iskolaszövetkezetek előnyei. "A passzív féléves hallgatók, a felsőfokú oktatási intézmények master képzésének hallgatói és a végzős középiskolások a nem megfelelően összehangolt törvényi szabályozásnak köszönhetően ki vannak zárva a munka világából, mert a NAV nem fogadja el hallgatói státuszukat, és alkalmazásuk esetén őket főállású munkavállalóként kezeli. Ez a probléma egyszerűen megoldható lenne, ha a törvényben foglaltaknak megfelelően a hallgatói jogviszony igazolására minden hivatal elfogadná a diákigazolványt, mint közokiratot. Így minden akadály elhárulna az elől, hogy minden önmagáért tenni akaró diák számára biztosítva legyen az öngondoskodás és a munkatapasztalat szerzés lehetősége" - fogalmazott.

Szerződés kell, ha nyugodtan akarunk dolgozni

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztatása szerint ritka a jogellenes gyermekmunka, viszont a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás gyakran előfordul. A fiatal munkavállalók ugyanis általában nem ügyelnek arra, hogy írásba foglalt munkaszerződéssel rendelkezzenek, és hogy a munkaviszonyuk be legyen jelentve az adóhatóság felé, hiszen elsődleges céljuk általában a nyaraláshoz vagy iskolakezdéshez szükséges "zsebpénz" megszerzése vagy kiegészítése. Pedig az írásbeli munkaszerződés és a munkaviszony bejelentése - amellett, hogy kötelező - sok problémát előzhet meg.

Kevesen tudják, hogy az egy hónapig tartó munkaviszony esetén szabadság is megilleti a diákokat. Ha például a diák munkavállaló 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság tizenketted része, vagyis 2 munkanap szabadság jár.

A diák munkavállalók esetében viszont többnyire az a helyzet, hogy a részükre járó szabadságot - a foglalkoztatás rövidsége miatt - nem veszik ki; ebben az esetben a munkaviszony befejeződésével a munkáltatónak a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani. Ez azt jelenti, hogy az egy hónapi foglalkoztatás esetén a megállapított havi munkabér mellett szabadságmegváltás címén további 2 napi munkabért is ki kell fizetni.

A munkaadónak is megéri

Küncsön Gyula elmondta, hogy a munkaadóknak akkor éri meg igazán iskolásokat foglalkoztatni, ha kampányszerűen van szükségük viszonylag magas létszámú munkaerőre. Ilyen esetekben célszerű iskolaszövetkezetekkel leszerződni, amelyek elvégzik a toborzás, és a szerződéskötés feladatát is, így a megrendelőnek csak annyi papírmunkája lesz, hogy kiegyenlítse a munka végén kapott számlát. A legtöbb diák csak pár napot tud egyszerre dolgozni, az iskolaszervezetek viszont a nagy taglétszám miatt így is garantálni tudják a megfelelő számú munkaerőt. Nyereségük pedig abból adódik, hogy nem kell befizetniük a járulékokat, így a vállalatoktól kapott pénz 85 százalékát ki is fizetik a diákoknak.

Szigorúbb szabályok vonatkoznak a fiatalkorúakra

A Munka Törvénykönyve nem csupán a munkaviszony létesítése körében tartalmaz a fiatalkorúakra (18 év alattiakra) vonatkozó korlátozásokat, hanem a munkavégzés során is eltérő szabályok érvényesülnek. Fiatal munkavállaló például éjszakai munkát (este 10-től reggel 6-ig) nem végezhet, valamint nem is túlórázhat. A napi munkaidő esetükben legfeljebb nyolc óra lehet. Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani. Ha például a munkavállaló beosztása szerint este 21 órakor fejezi be a napi munkáját, másnap legkorábban 9 órakor kezdhet.