Közösségi média és álláskeresés: egyre megdöbbentőbbek a számok

A felmérés legújabb, a közösségi média és technológia témakörével foglalkozó része azt vizsgálja, milyen hatást gyakorol a közösségi média az állásválasztásra, a karrierdöntésekre, illetve a toborzásra úgy általában.

A felmérés 31 ország több mint 120.000 dolgozójának válaszait gyűjtötte össze, köztük mintegy 44.000 európai munkavállalóét. Nemzetközi összehasonlításban a felmérés tanúsága szerint a válaszadók több mint egyharmada (38 százalék) állította, hogy az elmúlt egy évben a közösségi médián keresztül kapott állással kapcsolatos megkeresést, míg a válaszadók 11 százaléka arról számolt be, hogy ugyanezen időszakban sikerült a közösségi média révén munkához jutnia.

Európán belül Németország és Lengyelország tűnik ki leginkább a közösségi média ilyen irányú használata terén, itt a válaszadók 55 százalékát keresték meg valamilyen potenciális álláslehetőséggel a közösségi médián keresztül. Ami azonban a ténylegesen megszerzett pozíciókat illeti, Norvégia vezet, ahol a válaszadók 28 százaléka talált munkát a közösségi média segítségével. A magyar válaszadók 38 százalékát keresték meg álláslehetőséggel a közösségi hálón és 7 százalék talált állást ezen a csatornán keresztül.

Jónás Anikó, a Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, szerint a közösségi médiahasználat társadalmi szintű elterjedése tükröződik ma már a munkahelyeken is.

"A közösségi média mindörökre megváltoztatta az emberek, csoportok közötti kommunikáció természetét, és ugyanígy bontja le a munkahelyi határokat, korlátokat is. A munkavállalók intenzívebb közösségi életet élnek, aktív online kapcsolatok sokaságát tartják fenn, és hozzá akarnak férni mindazokhoz a technológiákhoz és felületekhez, amelyek révén szélesebb közönséggel is megoszthatják akár munkahelyi életüket is.
A dolgozók gyakran így cserélnek eszmét munkájukról és munkáltatójukról, gyűjtenek információkat megüresedő pozíciókról és mérlegelendő karrierválasztási lehetőségekről."

A felmérésből az is kiderül, hogy nemzetközi összesítésben a válaszadók több mint fele (53 százalék) egyetért, vagy határozottan egyetért azzal az állítással, hogy a közösségi média jó megoldás, ha fel akarjuk hívni barátaink és kollégáink figyelmét egy álláslehetőségre vagy be akarjuk ajánlani őket egy céghez.

A KGWI adataiból úgy tűnik, online állásszerzés szempontjából az APAC államok járnak az élen - itt a válaszadók 61 százaléka jelezte, hogy a közösségi oldalak segítségével könnyebben hívhatják fel mások figyelmét egy álláslehetőségre vagy ajánlhatják be őket egy céghez. Az amerikai kontinensen az arány alacsonyabb, 55 százalék, az EMEA régióban pedig mindössze 44 százalék, Magyarországon a válaszadók 57 százaléka ért egyet ezzel az állítással.

Az európai felmérés további megállapításai a következők:

A megkérdezettek 32 százaléka számolt be arról, hogy szívesebben keres állást a közösségi médián keresztül, mint hagyományos módszerek - többek között újsághirdetések, állásportálok vagy személyzeti tanácsadók - segítségével, szemben a tavalyi felmérésben mért 24 százalékkal.

36 százalékuk állítja, hogy karrierrel, munkavállalással kapcsolatos döntései során felhasználja a közösségi médiában kialakított kapcsolatrendszerét.

Egy, a fentiekhez kapcsolódó kérdésre válaszolva 32 százalékuk nyilatkozta, hogy a saját tulajdonú eszközök - úgymint okostelefonok, laptopok és táblagépek - munkahelyi használatának lehetősége "fontos" vagy "nagyon fontos" a számára.

Emellett 29 százalékuk állította, hogy munkahely-választási döntését "kifejezetten befolyásolná" vagy "nagymértékben befolyásolná" az a lehetőség, hogy a munkáltató által biztosított eszközt munkára és személyes célra is használhatja.

Jónás Anikó véleménye szerint az, hogy a közösségi média egyre inkább behatol a munkahelyekre is, sok munkáltató számára kihívást jelent, elsősorban az elfogadható használat és tartalmak tekintetében. "A közösségi média csendben forradalmasítja a toborzást, mivel jelöltek hatalmas tábora számára nyitja meg kiválasztási folyamatot."

"A közösségi média emellett a munkaerő-megtartásra és a munkaadói márkaépítésre is hatást gyakorol, mivel sok dolgozó nem húz határt munkája és magánélete közé, hirtelen lehetősége nyílik rá, hogy munkahelyi életének történéseit jelentős számú közönséggel megossza."