Külföldi munkavállalók hazánkban - a kínaiak "vezetnek"
Az érvényes engedélyek együttes száma a legmagasabb a kínai (5 501 darab), az ukrán (4 363 darab) és a szerb (1 780 darab) állampolgárok körében volt 2012. március 31-én. Érdekesség, hogy 2012 első negyedévben több mint 40 százalékkal esett vissza a japánoknak kiadott engedélyek száma és 34,5 százalékkal az Amerikai Egyesült Államok állampolgárainak kiadott engedélyeké.
A külföldi munkavállalók másik nagy csoportját azok az állampolgárok alkotják tehát, akiknek foglalkoztatása nem engedélyköteles, csak a foglalkoztatás tényét szükséges bejelenteni. Az NFSZ összesítése szerint 2012 első negyedévében a munkaadók összesen 1428 ember foglalkoztatásának megkezdését jelentették be; ez az egy évvel korábbihoz képest 48,1 százalékos csökkenés. Az Európai Unió 27 tagállama közül a bejelentett román állampolgárok száma - 777 - volt a legnagyobb, amely az összes bejelentés 54,4 százalékát tette ki. Ezt követik a szlovák állampolgárok, a harmadik pedig Németország a sorban.
Az alacsony iskolai végzettség a domináns
A 2012. március 31-én érvényben lévő engedélyek alapján azt látjuk, hogy a legtöbb engedély – az összes engedély harmada - a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében volt érvényben. Az érvényben lévő engedélyek jelentős része (43,3 százalék) legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező külföldi állampolgárhoz kapcsolható. Az érvényes engedéllyel rendelkező állampolgárok 16,3 százaléka rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel.
A szakemberekre szükség van, de nő a bevándorlók miatti feszültség
A "személyek szabad mozgásának" elve európai uniós alapelv, ennek alapján valamennyi EU-állampolgár, így a magyar munkavállalók is formalitások nélkül lépheti át a tagországok közötti országhatárt, ezt követően ott tartósan meg is telepedhetnek, családtagjaik is minden esetben velük tarthatnak, és munkát is vállalhatnak. Ennek az elvnek az érvényesülése is fontos a gazdasági cél, a tartós növekedés és fellendülés eléréséhez, így többek között ahhoz, hogy kiegyenlített legyen a munkaerőpiac. Az eszme szép, de hátulütői is vannak, így az országok között még inkább teret nyerhet az agyelszívás jelensége, a szakképzetlen munkavállalók miatt pedig felerősödhet a bevándorlók körüli feszültség.
Az Európai Uniónak az elöregedő társadalom és a szakképzett munkaerő ellensúlyozására azonban szüksége van a bevándorlókra. Az EU az irányban is tett már intézkedéseket, hogy harmadik országbeli tehetségeknek megkönnyítse a dolgát, ha uniós tagállamban kívánnak munkát vállalni. (A demográfiai előrejelzések szerint az Európai Unióban 2050-re az aktív, dolgozó népesség száma jelentősen csökkeni fog a társadalom elöregedése miatt.) Ennek érdekében az amerikai zöldkártya mintájára tavaly bevezetették a Kék Kártyát, ami munkavállalási és tartózkodási engedély is egyben, és a magasan képzett, EU-n kívüli munkavállalókat célozza meg azzal a nem titkolt céllal, hogy lehetővé tegye a magasan kvalifikált személyek munkavállalását – olvasható az Expatcenter HR Blog oldalán.
Itthon is bevezették a Kék Kártyát, hogy elősegítsék a magasan kvalifikált emberek munkavállalását. Még keveset adtak ki: 2012. március 31-én egy darab érvényben lévő EU Kék Kártya szerepelt a nyilvántartásban, amely területileg Hajdú-Bihar megyéhez köthető. Az engedély nemzetgazdasági ág szerint az oktatáshoz tartozik.
Röghöz kötés kontra szabad munkaerő áramlás
Az agyelszívás (brain drain), azaz a magasan képzett munkaerő elvándorlása világméretű jelenség. Számos kutatás, felmérés foglalkozik a témával. Magyarországon a természettudományos és orvosi területen végzettek elvándorlása jelenti az egyik legkomolyabb problémát. Többek között ezért is iktatta be az új felsőoktatási törvény a hallgatói ösztöndíjszerződés intézményét, melyet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített.
Július 12-én azonban az Országgyűlés elfogadta a hallgatói ösztöndíjszerződésekről szóló szabályokat a felsőoktatási törvény módosításával. Ennek értelmében az ösztöndíjas hallgatóknak a tanulmányi idő kétszeresében vagy itthon kell dolgozniuk, vagy vissza kell fizetniük képzésük árát az államnak. A szabályozás e módszerrel akarja itthon tartani a külföldre távozó orvosokat, akik a magyar adófizetők pénzén ingyen tanultak. Brüsszel is léphet azonban az ügyben: a röghöz kötés ugyanis a személyek szabad áramlásának alapjogát korlátozza.
A külföldi munkavállalók másik nagy csoportját azok az állampolgárok alkotják tehát, akiknek foglalkoztatása nem engedélyköteles, csak a foglalkoztatás tényét szükséges bejelenteni. Az NFSZ összesítése szerint 2012 első negyedévében a munkaadók összesen 1428 ember foglalkoztatásának megkezdését jelentették be; ez az egy évvel korábbihoz képest 48,1 százalékos csökkenés. Az Európai Unió 27 tagállama közül a bejelentett román állampolgárok száma - 777 - volt a legnagyobb, amely az összes bejelentés 54,4 százalékát tette ki. Ezt követik a szlovák állampolgárok, a harmadik pedig Németország a sorban.
Bár a munkáltató bejelentési kötelezettségére vonatkozó új szabályok már 2011 augusztusában hatályba léptek, az érkező külföldi munkavállalók valós számához képest a bejelentések elenyésző számban történnek meg. Most állítják fel azt a rendszert, amely alapján az illetékes hatóságok élhetnek ellenőrzési és szankciós jogukkal a külföldi munkavállalók nem megfelelő regisztrációja esetén a munkáltató felé – írja Balla Áron, az EST Relocation szakembere a HR Portálon megjelent cikkében.
Az alacsony iskolai végzettség a domináns
A 2012. március 31-én érvényben lévő engedélyek alapján azt látjuk, hogy a legtöbb engedély – az összes engedély harmada - a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében volt érvényben. Az érvényben lévő engedélyek jelentős része (43,3 százalék) legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező külföldi állampolgárhoz kapcsolható. Az érvényes engedéllyel rendelkező állampolgárok 16,3 százaléka rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel.
A szakemberekre szükség van, de nő a bevándorlók miatti feszültség
A "személyek szabad mozgásának" elve európai uniós alapelv, ennek alapján valamennyi EU-állampolgár, így a magyar munkavállalók is formalitások nélkül lépheti át a tagországok közötti országhatárt, ezt követően ott tartósan meg is telepedhetnek, családtagjaik is minden esetben velük tarthatnak, és munkát is vállalhatnak. Ennek az elvnek az érvényesülése is fontos a gazdasági cél, a tartós növekedés és fellendülés eléréséhez, így többek között ahhoz, hogy kiegyenlített legyen a munkaerőpiac. Az eszme szép, de hátulütői is vannak, így az országok között még inkább teret nyerhet az agyelszívás jelensége, a szakképzetlen munkavállalók miatt pedig felerősödhet a bevándorlók körüli feszültség.
Az Európai Uniónak az elöregedő társadalom és a szakképzett munkaerő ellensúlyozására azonban szüksége van a bevándorlókra. Az EU az irányban is tett már intézkedéseket, hogy harmadik országbeli tehetségeknek megkönnyítse a dolgát, ha uniós tagállamban kívánnak munkát vállalni. (A demográfiai előrejelzések szerint az Európai Unióban 2050-re az aktív, dolgozó népesség száma jelentősen csökkeni fog a társadalom elöregedése miatt.) Ennek érdekében az amerikai zöldkártya mintájára tavaly bevezetették a Kék Kártyát, ami munkavállalási és tartózkodási engedély is egyben, és a magasan képzett, EU-n kívüli munkavállalókat célozza meg azzal a nem titkolt céllal, hogy lehetővé tegye a magasan kvalifikált személyek munkavállalását – olvasható az Expatcenter HR Blog oldalán.
Itthon is bevezették a Kék Kártyát, hogy elősegítsék a magasan kvalifikált emberek munkavállalását. Még keveset adtak ki: 2012. március 31-én egy darab érvényben lévő EU Kék Kártya szerepelt a nyilvántartásban, amely területileg Hajdú-Bihar megyéhez köthető. Az engedély nemzetgazdasági ág szerint az oktatáshoz tartozik.
Röghöz kötés kontra szabad munkaerő áramlás
Az agyelszívás (brain drain), azaz a magasan képzett munkaerő elvándorlása világméretű jelenség. Számos kutatás, felmérés foglalkozik a témával. Magyarországon a természettudományos és orvosi területen végzettek elvándorlása jelenti az egyik legkomolyabb problémát. Többek között ezért is iktatta be az új felsőoktatási törvény a hallgatói ösztöndíjszerződés intézményét, melyet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített.
Július 12-én azonban az Országgyűlés elfogadta a hallgatói ösztöndíjszerződésekről szóló szabályokat a felsőoktatási törvény módosításával. Ennek értelmében az ösztöndíjas hallgatóknak a tanulmányi idő kétszeresében vagy itthon kell dolgozniuk, vagy vissza kell fizetniük képzésük árát az államnak. A szabályozás e módszerrel akarja itthon tartani a külföldre távozó orvosokat, akik a magyar adófizetők pénzén ingyen tanultak. Brüsszel is léphet azonban az ügyben: a röghöz kötés ugyanis a személyek szabad áramlásának alapjogát korlátozza.
Aki magyarként külföldi munkavállalásra adja a fejét, annak minden esetben érdeklődnie kell az adott országban érvényes munkavállalási szabályok felől – hívja fel a figyelmet a Külügyminisztérium honlapja. Törvényes munkavégzésre ugyanis az esetek többségében csak a fogadó ország által kibocsátott munkavállalási engedély birtokában kerülhet sor. A Külügyminisztérium továbbá azt tanácsolja, hogy kiutazása előtt feltétlenül tájékozódjon a munkavállaló többek között arról, hogy a megszerzett jövedelme után miként kell adóznia.
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Aki válaszol: Endrei-Kiss Judit
Szexuális zaklatás a médiabirodalomban - igaz történet alapján