Külföldi munkavállalók Magyarországon - vonzó célpont vagyunk?

Külföldiként, expatként élni egy idegen országban különösen izgalmas. Budapesten is jelentős számban találkozhatunk olyan külföldiekkel, akik nálunk vállaltak munkát. Őket idehozni nem mindig a legegyszerűbb feladat, derült ki a múlt heti truBudapest Nonferencia beszélgetéseiből. Budapest ugyanis nem egyértelműen vonzó célpont a nyugat-európai munkavállalók számára - még a buliturizmus elmúlt években tapasztalt felfutása ellenére sem. A legnehezebb dolguk a fejvadászoknak a skandinávokkal van. Az ottani diákhitel részlete ugyanis veri a magyar pályakezdők fizetését, így sok fiatalt anyagilag ellehetetlenítene, ha Magyarországra jönne dolgozni. A tapasztalatok szerint a lengyelekkel sem könnyű, ők gyakran meggondolják magukat az ajánlattételi fázisban. A beszélgetésen részt vevő HR-esek azt mondják, ezt csak úgy lehet kivédeni, ha állják bizonyos költségeiket. Ám esetenként ez is kevés.

Az interjúztatáskor a többség a Skype-ot használja. A videotelefonálásnál is rugalmasnak kell lenni, mert gyakori, hogy a világ másik felén lévő jelölt miatt hajnalok hajnalán kell készenlétben lenni. Az interjúért kevesen utaztatják a külföldi jelöltet, és nemcsak a költségek miatt népszerűtlen ez a megoldás, hanem mert a jelöltek vonakodnak egy vagy két szabadnapot kivenni a beszélgetés miatt.

Honnan jönnek a jelöltek?

Úgy tűnik, az egyetemi gyakornoki programokat jól adaptálta néhány cég a HR-politikájába. Van, aki AIESEC-es gyakornokokat fogad, innen nyelveket beszélő, tehetséges egyetemisták érkeznek szakmai gyakorlatra. Az EURES-ről azonban az a tapasztalat, hogy az önkéntesek nem elég képzettek a multiknál elérhető feladatokhoz.

Külföldi toborzási szakemberek bevonását meglepő módon nem tartják szükségesnek a fejvadászok a külföldi munkavállaló felkutatása során. Volt, aki inkább a Sziget Fesztiválra brandelt napszemüvegben ment ki bulizni, hogy holland fiatalokat cserkésszen be, és bár egyelőre nem lett szerződés az akcióból, van olyan jelölt, aki végzés után szívesen jönne hazánkba.

Hogyan adjuk el Budapestet?

Nyugat-Európából nézve Magyarország még mindig kicsit idegen, egzotikus, így ritka az, hogy arról álmodozzanak a képzett szakemberek, hogy ide jöjjenek dolgozni. A főváros szépsége, pezsgő éjszakai élete persze a legtöbb fiatal számára vonzó lehet, így van olyan HR-es, aki egyszerűen meghívja ide a jelölteket, és hagyja, hogy a város meggyőzze őket.

Aki magyarországi állást kínál arra is építhet, hogy a fiatalok mindenekelőtt tapasztalatokat akarnak szerezni, így egy magyarországi állás azért lehet számukra vonzó, mert a cég biztosítja őket, valóban lehetőségük lesz fejlődni annak köszönhetően, hogy nálunk a vállalati struktúrák még viszonylag fiatalok, kialakulatlanok. Ennél jóval kevesebb tapasztalatot ígérnek a fejlettebb, kevésbé dinamikusan növekvő nyugat-európai cégeknél befutható karrierek. Valójában elengedhetetlen, hogy bizonyos karrierutat ajánljon a cég, mert olyasvalaki, aki csak a szóban forgó állás miatt érkezett az országba, könnyen elunja az állóvizet és továbbáll.

Vonzó lehet, ezért hangsúlyozni kell, hogy a nálunk kapott, a nyugatinál alacsonyabb fizetésből magasabb életszínvonalat finanszírozhatnak, mint az otthoni magasabb bérükből. Fizetésükből akár a belvárosban, egyedül is élhetnek, ami Nyugat-Európában a legtöbb fiatal számára pályakezdő bérből elérhetetlen vágyálom.

A külföldi beszélgetőtársak szerint fontos, hogy az országban jó a tömegközlekedés, ezért nem szükséges autót fenntartani, sőt a városban van éjszakai tömegközlekedés is, ami máshol akár a nagyobb városokban is hiányzik. Rengeteg expat közösség van, például olasz nyelvű misére is mehetünk hétvégén. Nagyobb utazásokhoz is jó kiindulópont a város: központi hely Európában, minden nagyváros elérhető két órás repülőúttal, sőt a tengerpart is 4-5 óra autóúttal megközelíthető.

A gyerekeseknek fontos lehet, hogy vannak jó kéttannyelvű és idegen nyelvű általános és középiskolák.

A lényeg, hogy bárhová is szól az állás, a legreménytelenebb helyen is keresni kell valami vonzót, ami eladhatja az pozíciót. Vagyis eleve olyan embereket kell levadászni, akik nyitottak lehetnek erre a rejtett előnyre. A beszélgetésben példaként elhangzott, hogy Manchester vonzó lehet egy Manchester United szurkolónak, a semmi közepén lévő kisebb települést pedig a természeti értékekkel, kirándulóhelyekkel lehet eladni olyan jelölteknek, akik a természetjárásért élnek-halnak.

Kultúrsokk oda, vissza

Sok mindenben segíthet az expatnak a fogadó cég. Gondot okozhat az egészségügyi rendszerben való tájékozódás és az orvosokkal való kommunikáció. Ezen egy kísérő, vagy magánkórházi szerződés könnyen átlendíthet.

Többen is szóltak arról, mennyire hasznos lehet egy kijelölt segítő a cégen belülről, vagy az, ha bemutatják az újonnan érkezőket a már régebben itt lévő honfitársaiknak. A kapcsolatépítés, nyitottság, barátkozás létfontosságú egy expat számára: a kollégák, barátok segíthetnek reális áron lakást találni.

A nyelvtanfolyam mint juttatás nagyon népszerű az expatok körében. Ráadásul gyors sikerrel is jár: nagyon örülnek, ha elkapnak és megértenek egy-egy szót az utcán. A nyelvi akadály egyébként jellemző: Magyarországtól a nyelv is elriaszthatja az embereket, hiszen ha valaki beszél angolul vagy spanyolul, számtalan országba mehet, ahol kommunikálni is tud a helyiekkel. Sokan nehezen vállalják a teljesen ismeretlen nyelv okozta elszigetelődést.

Az új országba érkezéssel együtt járó kultúrsokk és érzelmi megterhelés nem az egyetlen, amivel a külföldön dolgozók megküzdenek. Hazafelé jön a fordított kultúrsokk: nyitott, nemzetközi ember lettél. Aztán mire hazamész, kiderül hogy míg te megváltoztál, az otthoniak ugyanolyanok maradtak: úgy érzed eltávolodtál tőlük.