Láttunk már jól szereplő csapatokat veszekedni?
A Coaching Határok Nélkül (CHN) sorozat fennállása óta egyetlen francia nemzetiségű előadója Alain Cardon tartott workshopot Budapesten, hogy teljesen új fejlesztői és elemzői szemléletét és szakmai téren több kontinensen szerzett nagy tapasztalatát megossza magyar hallgatóságával. Alain 2002 óta ICF akkreditált mester coach, aki vezetők, csapatok és szervezetek fejlesztésében jártas, coachok és tanácsadók képzésével foglalkozó szakember, valamint több mint 15 könyv szerzője. A francia mester coach egyenes, sallangmentes, konfrontálódó és rendkívüli felhatalmazást adó megközelítése a megoldásközpontú, rendszerszemléletű, kreatív és áttörő technikák keverékeként határozható meg. A workshop állandó résztvevőinek egyike az általa látogatott kb. 50 CHN worskhop rangsorában az első öt közé helyezte Alain Cardon mostani képzését az előadó a szokványostól eltérő szakmai megközelítése miatt.
Rendszerszemlélet a coachingban
Az emberalkotta szervezeteken belül az első, rendszerként definiálható szerveződési szint a csapat. A rendszerszemléletben - az egyénre fókuszáló pszichológiai megközelítéstől eltérően - a coach a csapatokhoz és szervezetekhez rendszerként közelít, és a változások indukálását az ott zajló mintázatok, kapcsolatok és folyamatok megértésével, értelmezésével és átstruktúrálásával éri el. Ez rideg és embertelen megközelítésnek is tűnhet, de a későbbiekben kiderül, hogy nagyon is ésszerű megközelítés, amely pontosan a rendszer tagjait, azaz az embereket szolgálja.
A team coaching és más csapatfejlesztő módszerek összehasonlítása
A team coaching megközelítés létjogosultságát megerősíti, hogy a korábbi, illetve a most is még divatos csapatteljesítményt fokozó megközelítések nem hoztak, illetve hoznak tartós és fenntartható eredményeket. Például a csapatkohézió javítására irányuló módszerek a csapat tagjai közötti kapcsolatok javítását kívánják elérni. Itt az üzleti célkitűzések azonban vagy hiányoznak vagy többnyire zavarosak, és mivel a módszer valaminek a javításra fókuszál, a hiányra való összpontosítás természetes módon mindig újratermeli ugyanazt a problémát. A csapat fejlesztési evolúció során ezt követi a csapatépítés módszere, amely a csapat tagjainak motivációs szintjét hivatott felturbózni. Erre szolgálnak például a néhány napos kalandparkos kiruccanások, inspiratív programokkal, sok éljenzéssel és egymás hangos biztatásával. A tapasztalatok szerint - bár a csapat tagjai élményekkel telve térnek haza és egy ideig beszédtémává válnak az ott átélt történések - hamarosan minden visszazökken a régi kerékvágásba. A mai kor team coaching megközelítése gyakorlatilag fordított módon működik és az üzleti eredmény javítására koncentrál: a jó eredmények automatikusan jó emberi kapcsolatokat eredményeznek, ezért kell egyből az eredményre fókuszálni.
„Láttunk már jól szereplő csapatokat veszekedni?” - tette fel a kérdést az előadó, hogy bizonyítsa előbbi állítását. A coaching a sportból ered, és ott is jól észrevehető a csapat sportban a tendencia, hogy amint a csapat eredményei romlanak úgy kezdenek el az emberi kapcsolatok is szétesni.
Amikor szárnyal egy szervezet
A rendszerszemléletű coaching az eredmények javításához az ún. professzionális interfészekre összpontosít. Az interfész nem egyenlő a kapcsolattal, hanem egy olyan köztes tér, közvetítő közeg, találkozási pont, platform stb. amely lehetővé teszi, hogy erőforrások cserélődjenek és értékteremtő interakciók történjenek meg az egyes alkotórészek között. Ezen interfészek bizonyos architektúrája, struktúrája egy egészen új minőséget hoz létre. Ugyanúgy ahogyan egy repülőgép egyes alkatrészei önmagukban vagy egy kupacba rakva nem tudnak repülni. A repülés képessége - amely egy óriási és az egyes, eredeti alkotórészek összpotenciálját jelentősen meghaladó hozzáadott érték - az egyes alkotórészek közötti interfészek szervezettségéből és adott elrendezettségéből jön létre.
Az szervezetek és rendszerek is ugyanezzel az értékteremtő potenciállal rendelkeznek. Valójában ez az oka a létrejöttüknek és a létezésüknek is. Hogy szárnyal-e egy szervezet vagy a földön vergődik az a szervezeti interfészek, interakciós terek komplex elrendezettségétől, kihasználtságától függ. Ezért is lehet olyan hatékony eszköz a rendszerszemléletű coaching a csapatok és szervezetek fejlesztésére, a minőségi kultúra váltások előmozdítására és az eredmények kiugró javítására.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Láttunk már jól szereplő csapatokat veszekedni?
2. oldal - A rendszerszemléletű coach működése a gyakorlatban
Az emberalkotta szervezeteken belül az első, rendszerként definiálható szerveződési szint a csapat. A rendszerszemléletben - az egyénre fókuszáló pszichológiai megközelítéstől eltérően - a coach a csapatokhoz és szervezetekhez rendszerként közelít, és a változások indukálását az ott zajló mintázatok, kapcsolatok és folyamatok megértésével, értelmezésével és átstruktúrálásával éri el. Ez rideg és embertelen megközelítésnek is tűnhet, de a későbbiekben kiderül, hogy nagyon is ésszerű megközelítés, amely pontosan a rendszer tagjait, azaz az embereket szolgálja.
A team coaching és más csapatfejlesztő módszerek összehasonlítása
A team coaching megközelítés létjogosultságát megerősíti, hogy a korábbi, illetve a most is még divatos csapatteljesítményt fokozó megközelítések nem hoztak, illetve hoznak tartós és fenntartható eredményeket. Például a csapatkohézió javítására irányuló módszerek a csapat tagjai közötti kapcsolatok javítását kívánják elérni. Itt az üzleti célkitűzések azonban vagy hiányoznak vagy többnyire zavarosak, és mivel a módszer valaminek a javításra fókuszál, a hiányra való összpontosítás természetes módon mindig újratermeli ugyanazt a problémát. A csapat fejlesztési evolúció során ezt követi a csapatépítés módszere, amely a csapat tagjainak motivációs szintjét hivatott felturbózni. Erre szolgálnak például a néhány napos kalandparkos kiruccanások, inspiratív programokkal, sok éljenzéssel és egymás hangos biztatásával. A tapasztalatok szerint - bár a csapat tagjai élményekkel telve térnek haza és egy ideig beszédtémává válnak az ott átélt történések - hamarosan minden visszazökken a régi kerékvágásba. A mai kor team coaching megközelítése gyakorlatilag fordított módon működik és az üzleti eredmény javítására koncentrál: a jó eredmények automatikusan jó emberi kapcsolatokat eredményeznek, ezért kell egyből az eredményre fókuszálni.
„Láttunk már jól szereplő csapatokat veszekedni?” - tette fel a kérdést az előadó, hogy bizonyítsa előbbi állítását. A coaching a sportból ered, és ott is jól észrevehető a csapat sportban a tendencia, hogy amint a csapat eredményei romlanak úgy kezdenek el az emberi kapcsolatok is szétesni.
Amikor szárnyal egy szervezet
A rendszerszemléletű coaching az eredmények javításához az ún. professzionális interfészekre összpontosít. Az interfész nem egyenlő a kapcsolattal, hanem egy olyan köztes tér, közvetítő közeg, találkozási pont, platform stb. amely lehetővé teszi, hogy erőforrások cserélődjenek és értékteremtő interakciók történjenek meg az egyes alkotórészek között. Ezen interfészek bizonyos architektúrája, struktúrája egy egészen új minőséget hoz létre. Ugyanúgy ahogyan egy repülőgép egyes alkatrészei önmagukban vagy egy kupacba rakva nem tudnak repülni. A repülés képessége - amely egy óriási és az egyes, eredeti alkotórészek összpotenciálját jelentősen meghaladó hozzáadott érték - az egyes alkotórészek közötti interfészek szervezettségéből és adott elrendezettségéből jön létre.
Az szervezetek és rendszerek is ugyanezzel az értékteremtő potenciállal rendelkeznek. Valójában ez az oka a létrejöttüknek és a létezésüknek is. Hogy szárnyal-e egy szervezet vagy a földön vergődik az a szervezeti interfészek, interakciós terek komplex elrendezettségétől, kihasználtságától függ. Ezért is lehet olyan hatékony eszköz a rendszerszemléletű coaching a csapatok és szervezetek fejlesztésére, a minőségi kultúra váltások előmozdítására és az eredmények kiugró javítására.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Láttunk már jól szereplő csapatokat veszekedni?
2. oldal - A rendszerszemléletű coach működése a gyakorlatban
Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?