Lehangoló az európai munkaerő-piaci helyzet

Az Európai Unióban gyenge gazdasági fellendülés kezdődhet, azonban az országok, és különösen az euróövezet országai között tartósan fennálló különbségek figyelhetők meg – összegzi az Európai Bizottság foglalkoztatásról és a társadalmi helyzetről szóló legfrissebb uniós negyedéves jelentése. A jelentés hangsúlyozza, hogy a munkaerő-piaci és társadalmi helyzet továbbra is aggodalomra ad okot, és az inkluzív növekedés további stratégiai beruházásokat és strukturális reformokat követel.

Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős európai biztos kijelentette: „Önelégültségre nincs okunk: túl sokan viselik a válság súlyos társadalmi következményeit, ezért fokoznunk kell a szociális beruházásokat és támogatnunk kell a munkahelyteremtést. A fenntartható fellendüléshez a gazdasági és monetáris unió reformjának továbbvitelére van szükség, több figyelmet fordítva a foglalkoztatásra és a szociális problémákra, valamint a foglalkoztatási és szociális szakpolitikák szorosabb összehangolására. Ahelyett, hogy hagyjuk elmélyülni az egyenlőtlenségeket Európában, a foglalkoztatási és szociális kihívásokat már korai szakaszukban fel kell ismernünk és kezelnünk kell. ”

A foglalkoztatásról és a társadalmi helyzetről szóló jelentés rámutat, hogy a gyenge fellendülésre mutató jelek ellenére a munkaerő-piaci és társadalmi helyzet továbbra is igen nehéz.

A fiatalok munkanélküliségi rátái példátlan szinteket értek el – átlag 23 százalékot az Unió egészében és 63 százalékot Görögországban.

A tartós munkanélküliség a legtöbb tagállamban nőtt és az Unió egészében minden idők legmagasabb értékeit érte el. Nőtt a strukturális munkanélküliség és a munkaerő-piaci kereslet és a kínálat közötti szakadék, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben.

A nettó munkahelymegszűnéssel párhuzamosan az állások bizonytalanabbá váltak – nőtt a nem önként választott részmunkaidős foglalkoztatás, még ha a határozott idejű szerződések aránya csökkent is az EU-ban, mivel ez utóbbiakat sújtotta leginkább a recesszió.

Az Unióban 2007 óta nő a szegénység. A háztartások jövedelme csökken, és az uniós népesség 24,2 százalékát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség. A gyerekeket különösen érzékenyen érinti a munkanélküliség és az aktív kereső nélküli háztartások számának növekedése, illetve az aktív keresők szegénysége.

További szociális beruházásokra és reformokra van szükség

Az aktív munkaerő-piaci politikák, például a munkaerő-felvételi támogatások, az alacsony munkajövedelmek adókedvezményei, a személyre szabott álláskeresési támogatás és képzés a fellendülés e kezdeti szakaszában elengedhetetlenek ahhoz, hogy az álláskeresőket munkához segítsük és megelőzzük a tartós munkanélküliséget vagy azt, hogy az iskolát befejezők ne is keressenek munkát. Minél többen dolgoznak, annál többen járulhatnak hozzá a költségvetés egyensúlyához, és annál többet költhetnek a háztartások, ami végeredményben folyamatos gazdasági fellendüléshez vezet.

Különös figyelmet kell fordítani az Ifjúsági garancia végrehajtására, melyet az EU Miniszterek Tanácsa 2013 áprilisában fogadott el és az Európai Tanács június 27–28-i ülése is jóváhagyott. Ez számos országban olyan strukturális reformokat követel meg, mint az állami foglalkoztatási szolgálatok megerősítése, a foglalkoztatásért és az oktatásért felelős hatóságok közötti erős partnerségek létrehozása, valamint nagyobb beruházások képzési és szakképzési programokba. A tagállamoknak a következő hónapokban kell benyújtaniuk az ifjúsági garancia végrehajtására vonatkozó nemzeti terveiket.

A tagállamoknak folytatniuk kell továbbá nemzeti jóléti rendszereik modernizálását a rendelkezésre álló források hatékonyságának növelése és a lehető legnagyobb társadalmi és gazdasági integráció megvalósítása érdekében. A szociális védelmi rendszereknek az emberek igényeihez kell igazodniuk, hogy egész életük során támogatást kapjanak a válságos helyzetekben. A Bizottság a jobb szociális beruházásokra vonatkozóan 2013. februári Szociális beruházási csomagjában iránymutatásokat fogalmazott meg, melyek között konkrét ajánlások is szerepelnek a gyermekszegénység és a hajléktalanság problémáinak megoldására.

Az euróövezetbeli különbségek aláaknázzák a gazdasági és monetáris uniót

A legfrissebb negyedéves jelentés rámutat az országok, elsősorban az euróövezet országai közötti tartós különbségek növekedésére.

A munkanélküliségi ráta a déli és a perifériás területeken 2012-ben átlag 17,3 százalékot ért el, az északi és a központi területek 7,1 százalékával szemben.

A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) átlagos aránya a déli és a perifériás területeken 22,4 százalék volt, míg az északi és a központi területeken 11,4 százalék.

A szegénység a tagállamok kétharmadában nőtt, egyharmadában azonban nem.

A társadalmi és gazdasági különbségek a gazdasági és monetáris unió szempontjából súlyos problémát jelentenek. A gyenge munkaerő-piaci és társadalmi teljesítmény nemcsak a közvetlenül érintett tagállamokat sújtja, hanem továbbgyűrűzik a jobban teljesítő országokba, ami – a politikai instabilitás, valamint az euróba és az Unióba vetett bizalom megingása miatt – csökkent összkeresletben, alacsonyabb termelékenységben és magasabb kamatlábakban mutatkozik meg.

A stabil, szociális dimenzióval rendelkező gazdasági és monetáris unió megteremtéséhez a tagállamok foglalkoztatási és szociális adottságaiban mutatkozó legfontosabb egyensúlyhiányok megfigyelésére és értékelésére van szükség. Mindez együtt járhatna a foglalkoztatási és szociálpolitika jobb összehangolásával, hogy a kihívásokra időszerű és hatásos válaszokat lehessen adni a gazdasági és monetáris unió egésze érdekében. Az ifjúsági garanciára vonatkozó ajánlás és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés elindításáról szóló megállapodás 6 milliárd eurós kerettel jó példák az olyan nagyszabású foglalkoztatási és társadalmi kihívások együttes fellépések útján történő kezelésére, amelyek a gazdasági és monetáris unió egyes területeit jóval nagyobb mértékben érintik.