Már az orvosjelöltek is pakolnak
Jelenleg több mint ötezer fiatal szakorvosjelölt sorsa bizonytalan. A kórházreform miatt az intézmények folyamatosan mondják fel a velük kötött szerződéseket. A szaktárcánál most készül a rezidensképzés koncepciója - írja a Napi Gazdaság.
Mivel az ágazati reform végrehajtása során átalakított kórházak többsége nem tud új szerződéseket kötni, illetve kénytelenek a meglévőket felbontani, így továbbra is bizonytalan helyzetben vannak a szakorvosjelöltek. Nagyon sokan vannak, akik ugyan már kikerültek a kétéves központi gyakornokképzésből, de önálló szakorvosként még nem tevékenykedhetnek.
Ez az átmeneti időszak átlagosan 2-3 évig tart, amikor a fiatal szakembereket - egyéni szerződések alapján - kórházakban, rendelőintézetekben foglalkoztatják nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Takács Péter, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.
Nem véletlenül estek pánikba az orvosjelöltek az a nyilvánosságra került rendelettervezet miatt, amely szerint az állam a szakorvosjelöltek mindössze egyharmadának fedezné a képzés költségeit, így vagy a képzőhelynek kellene kigazdálkodni a rezidensek munkabérét, vagy a szakorvosjelölttől kérnék a képzés költségeit. A felmérések szerint a rezidensek átlagosan 90 ezer forintot vihetnek haza havonta a képzés költsége pedig, 60 ezer forint körül van.
A hallgatói érdekképviseletek néhány hónapja offenzívát indítottak a rezidensi rendszer védelme érdekében. A szaktárca tavasszal jelezte: radikális beavatkozást nem terveznek, de a képzési struktúra átalakítására javaslatot tesznek. Takács Péter szerint a rezidensek között ismét fokozódik a nyugtalanság, egyre többen jelzik a szövetségnél, hogy munkáltatójuk a kórházi struktúraátalakítás miatt nem tudja tovább garantálni a foglalkoztatásukat. Becslések szerint jelenleg több mint ötezer fiatal szakember további sorsa bizonytalan.
A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja által készített tanulmány szerint évek óta 60-70 százalék között van a végzős hallgatók és a rezidensek kivándorlási szándéka, a külföldre vágyó orvostanhallgatók és rezidensek 10 százaléka pedig, konkrét lépéseket is tesz ennek érdekében. A legkedveltebb célállomás változatlanul Anglia és Svédország.
Az Egészségügyi Minisztérium a rezidensképzéssel kapcsolatos szakmai koncepció részleteit most dolgozza ki, az érintett szakmai szervezetekkel csak ezt követően kezdik az egyeztetéseket - tudta meg a tárcánál a Napi Gazdaság. A szerződésekbe a minisztérium nem szólhat bele, így nem befolyásolhatja, kivel és milyen megállapodást kötnek a munkáltatók.
Az állam 1999-ben vezette be a ma is érvényes szakvizsgarendszert. A gyakorló orvosok diploma utáni kétéves szakképzésére évente összesen nyolcmilliárd forintot fordít a költségvetés, egy általános orvos képzése havonta 330 ezer, egy fogorvosé 360 ezer forintba kerül. Évente 1200 végzős, zömében általános orvos kerül a rendszerbe. Jelenleg összesen csaknem 20 millió forint egy szakorvos teljes képzése.
Napi Gazdaság
Ez az átmeneti időszak átlagosan 2-3 évig tart, amikor a fiatal szakembereket - egyéni szerződések alapján - kórházakban, rendelőintézetekben foglalkoztatják nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Takács Péter, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.
Nem véletlenül estek pánikba az orvosjelöltek az a nyilvánosságra került rendelettervezet miatt, amely szerint az állam a szakorvosjelöltek mindössze egyharmadának fedezné a képzés költségeit, így vagy a képzőhelynek kellene kigazdálkodni a rezidensek munkabérét, vagy a szakorvosjelölttől kérnék a képzés költségeit. A felmérések szerint a rezidensek átlagosan 90 ezer forintot vihetnek haza havonta a képzés költsége pedig, 60 ezer forint körül van.
A hallgatói érdekképviseletek néhány hónapja offenzívát indítottak a rezidensi rendszer védelme érdekében. A szaktárca tavasszal jelezte: radikális beavatkozást nem terveznek, de a képzési struktúra átalakítására javaslatot tesznek. Takács Péter szerint a rezidensek között ismét fokozódik a nyugtalanság, egyre többen jelzik a szövetségnél, hogy munkáltatójuk a kórházi struktúraátalakítás miatt nem tudja tovább garantálni a foglalkoztatásukat. Becslések szerint jelenleg több mint ötezer fiatal szakember további sorsa bizonytalan.
A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja által készített tanulmány szerint évek óta 60-70 százalék között van a végzős hallgatók és a rezidensek kivándorlási szándéka, a külföldre vágyó orvostanhallgatók és rezidensek 10 százaléka pedig, konkrét lépéseket is tesz ennek érdekében. A legkedveltebb célállomás változatlanul Anglia és Svédország.
Az Egészségügyi Minisztérium a rezidensképzéssel kapcsolatos szakmai koncepció részleteit most dolgozza ki, az érintett szakmai szervezetekkel csak ezt követően kezdik az egyeztetéseket - tudta meg a tárcánál a Napi Gazdaság. A szerződésekbe a minisztérium nem szólhat bele, így nem befolyásolhatja, kivel és milyen megállapodást kötnek a munkáltatók.
Az állam 1999-ben vezette be a ma is érvényes szakvizsgarendszert. A gyakorló orvosok diploma utáni kétéves szakképzésére évente összesen nyolcmilliárd forintot fordít a költségvetés, egy általános orvos képzése havonta 330 ezer, egy fogorvosé 360 ezer forintba kerül. Évente 1200 végzős, zömében általános orvos kerül a rendszerbe. Jelenleg összesen csaknem 20 millió forint egy szakorvos teljes képzése.
Napi Gazdaság
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel