Megjelent: 5 éve

Még erősebb ösztönző a munkáltatóknak: emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010 óta változatlanul 964 500 Ft/fő/év volt. Az új szabály értelmében a rehabilitációs hozzájárulás összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér havi összege kilencszeresének megfelelő mértékére emelkedik.

images

images

A jelenleg is hatályos jogszabályok szerint egy adott munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, de megváltozott munkaképességű dolgozói átlagos statisztikai létszáma a teljes állomány 5 %-át (kötelező foglalkoztatási szint) nem éri el. A kötelező foglakoztatási szint teljesítésével, azaz a megváltozott munkaképességű munkavállalók megfelelő számban történő foglalkoztatásával a munkáltatónak a rehabilitációs hozzájárulás befizetési kötelezettsége nem áll fenn.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. paragrafusa határozza meg a rehabilitációs hozzájárulás összegét: a hozzájárulás teljes évi összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata, maga a rehabilitációs hozzájárulás mértéke pedig éveken keresztül 964 500 Ft/fő/év volt.

Annak ellenére, hogy a hozzájárulás összege csekélynek soha sem volt mondható, a statisztikai adatok szerint még mindig több mint 60 ezer olyan betöltetlen pozíció van hazánkban, amelyek esetében a kérdéses szervezetek inkább befizetik a rehabilitációs hozzájárulást, mintsem megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmaznának, miközben több tízezer érintett áll készen a munka világába történő visszalépésre.

2016 májusában benyújtásra került a T/10536. számú törvényjavaslat Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról. A később elfogadott költségvetési törvény számos jogszabály módosítását tartalmazza: abban többek között a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelésére vonatkozólag is megfogalmazódtak változások. A 2016. évi LXVII. törvény 115. §.-a módosította a 2011. évi CXCI. törvényt: a 23. § (5) bekezdésében a „964 500 Ft” szövegrész helyébe az „a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese” szöveg lépett.


Mi tette mindezt szükségessé?



A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010 óta változatlan. 2010-ben a hozzájárulás mértéke még összemérhető volt az akkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) szintjével: akkor a minimálbér havi mértékének mintegy tizenháromszorosa volt. Tekintettel arra, hogy 2010 óta a minimálbér folyamatosan emelkedett, a hozzájárulás összege viszont változatlan maradt, a megváltozott munkaképességű személyek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a jogalkotók indokoltnak találták a rehabilitációs hozzájárulás mértékének emelését, annak a minimálbér összegéhez való viszonyítása mellett. Annak érdekében, hogy az intézkedés ne jelentsen túl nagy terhet a fizetési kötelezettséggel érintett szervezeteknek, a törvényjavaslat májusban kilencszeres mértéket indítványozott. Az új szabály értelmében tehát a rehabilitációs hozzájárulás összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér havi összege kilencszeresének megfelelő mértékére emelkedik. A kötelező 5%-os foglalkoztatási szint nem változik.

Az intézkedés várt hatása, hogy az még erősebb ösztönzőként legyen jelen a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerőpiacon történő foglalkoztatása kapcsán: a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazásával a 25 főnél magasabb létszámot foglalkoztató munkaadók csökkenthetik a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségüket, így alacsonyabb költségek mellett foglalkoztathatnak megváltozott munkaképességű személyeket, akik pedig valódi értékteremtő munkával járulhatnak hozzá a szervezeti hatékonyság erősítéséhez.

Kappel Katalin munka- és szervezetpszichológus, a HR Portal állandó szakértője

Legutóbbi kérdések - válaszok

  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Munkaviszonyként ismerné el az otthonápolást és gondozást az MSZP

Nyugdíjra jogosító munkaviszonyként ismeri el a családon belüli tartós ápolást és gondozást az MSZP, ha kormányra jut jövőre. Teljes cikk

Az emelés ellenére a román minimálbér többet ér, mint a magyar

Hiába magasabb a magyar minimálbér, mint Romániában, az ottani árszínvonal több termék és szolgáltatás beszerzését teszi lehetővé. Teljes cikk

Négy százalékkal nő az MVM-dolgozók alapbére

Három évre szóló bérfejlesztésről egyezett meg az MVM csoport menedzsmentje az érdekképviseletekkel - közölte a vállalat. Teljes cikk