Szerző: Barna Eszter
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 4 hete

Megbecsült diák munkavállalók, piaci bérekért

Ma már a cégek jelentős része is másként áll a diák munkavállalókhoz, mint korábban, és a diákok is tudatosabbak a munka megválasztása során. Az iskolaszövetkezetek tapasztalata szerint nyáron átlagosan 40%-kal, de van ahol akár 50%-kal is megnő a munkát kereső diákok száma. Az iskolaszünetben jóval többen vállalnak munkát a fiatalabb, középiskolás korosztályból is. Az órabérek emelkedtek a tavalyi évhez képest is, így a fővárosban már általában 1100 forintos órabér felett dolgoznak a diákok, ami akár 1400 forintig is felmehet szaktudást igénylő munkák esetén.

images

images

Míg tíz-húsz évvel ezelőtt csak a betanított munkát merték a vállalatok a diákokra bízni, addig ma már - részben a szakemberhiány, részben a magasabban képzett fiatalság okán - a nagyobb szaktudást igénylő feladatokban is szerepet kaphatnak, mondja Rumpf Nikoletta, az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet marketing és kommunikációs vezetője. Ráadásul - különösen a felsőoktatásban tanuló diákok - már gyakran nem csak nyári, hanem folyamatos munkalehetőséget keresnek.

Így egyre több szakmai gyakorlati programot is kínálnak a cégek, amelyhez nem is mindig kérnek munkatapasztalatot, hanem mindössze a tanulmányi feltételeket szabják meg, osztja meg tapasztalatát az Y Generáció Iskolaszövetkezet. Ezek a cégek meg is becsülik a diákokat, mert mint mondták, a szakmai gyakorlatokon részt vett diákok 80%-a hallgatói státusza lejártával főállású ajánlatot kap.

„Régebben - főleg 2009 előtt - nagy erőfeszítések árán tudtunk elég megrendelőt behozni ahhoz, hogy nyáron az összes jelentkező diáknak munkát adjunk. Most a cégek maguktól jönnek, most a diákok elérését célzó marketingköltségeink szöktek jelentősen magasabbra” - mondja Kurdi Ferenc, a Pensum Diákmunka Iskolaszövetkezet operatív igazgatója.

Rugalmasabban is állnak a cégek a diákok foglalkoztatásához. Egyre többen ismerik fel, hogy a diákok rugalmasságuk, tanulmányaik, kreativitásuk miatt milyen sokrétűen alkalmazhatók, akár olyan feladatokra is, amiket korábban főállású munkavállalókkal oldottak meg. Ezzel együtt a cégek is rugalmasabbak lettek, illetve még több pozíció esetén gondolkodnak diákmunka alkalmazásán. A költség bár még mindig fontos szempont, de kevésbé jelentős, mint korábban - osztja meg a jellemző gyakorlatot a Mind-Diák Szövetkezet.

Keresett és népszerű munkakörök

Körkérdésben megkérdeztük az iskolaszövetkezeteket, hogy milyen munkákat kínálnak elsősorban a diákoknak, illetve milyen munkaköröket keresnek ők kiemelten. Azt mindegyik szövetkezet hangsúlyozta, hogy a magasabb bér továbbra is döntő tényező a munka választásakor, így minél magasabb a fizetés, annál kelendőbb a munka. Kurdi Ferenc erre példát is hozott: „Például pár hete nettó 3.000 Ft-os bérrel kínálhattunk promóciós munkát egy prémium gépkocsimárka szalonjában: fél óra alatt harmincan jelentkeztek rá, egy nap alatt száz fölötti jelentkezőnk volt.” Általában is népszerűek a promóciós, hosztesz munkák, az irodai és vendéglátós feladatok. A fizikai munkák már nehezebben szervezhetők, és a 950 forintos órabér alatti állásokat már nagyon nehéz „eladni” a fővárosban a fiataloknak. Kisebb településeken a munkakínálat sokkal szűkösebb, így ott kevésbé válogathatnak. A Mind-Diák szerint a fesztiválos és strandon végezhető munkák is népszerűek a fiatalok körében.

Persze az életkor is meghatározó abban a tekintetben, hogy milyen munkákat tudnak kínálni az iskolaszövetkezetek a diákoknak. Az Y Generáció Iskolaszövetkezet szerint a 18 év alattiak számára kevesebb a lehetőség, mert csekély mértékben rendelkeznek tapasztalattal. Így ők elsősorban bolti kisegítői, árufeltöltői, hoszt/hosztesz munkát tudnak vállalni. A gyakorlottabb, szakirányon tanuló diákok azonban már komoly szakmai- illetve nyelvtudást igénylő feladatokat is elláthatnak. Számukra a bérezésen kívül már meghatározó lehet a munkahely megválasztásánál a munkahelyi légkör, a rugalmasság, hogy tanulmányaikhoz kapcsolódó szakmai tudásukat is mélyíteni tudják, fejlődhetnek illetve értékes, értékteremtő munkát végezhetnek.

Ennyit kérnek és kapnak a diákok

A szövetkezetek egybehangzóan közölték, hogy a diákmunka bérezése is közelít a piacon kínált bérekhez, az átlag órabér 1000-1100 forint között van.

euDIÁKOK: „A valamivel 800 forint fölötti órabért ígérő munkákra visszafogott jelentkezési kedv mutatkozik, inkább az óránként 1200-1400 forintot vagy az ennél többet fizető állásokra nagyobb a kereslet. A legkevésbé megfizetett állások a mezőgazdasági szezonális, a kereskedelmi kisegítői munkák, ennél némileg jobban fizetnek a gyorséttermekben. Mindez azt is jelenti, hogy egy hónapnyi munkával jó esetben akár 300 ezer forint feletti fizetést is megkaphat a strand helyett a munkahelyet választó diák.”

Mind-Diák: „Egyszerűbb munkáknál vidéken 857-900, Budapesten 1000 forint körüli bérekre lehet számítani, szaktudást igénylő munkakörökben pedig ennél magasabb, 1100-1300 forintos bérek a jellemzőek. Ez nagyjából megfelel az elvárásoknak is, de természetesen az mindig 10-20%-kal a piaci valóság fölött van.”

Pensum: „A kínálat valahol bruttó 1.100-1.200 Ft körül van. Ismerve a diákok ennél kicsit magasabb elvárásait, igyekszünk mi is befolyásolni a munkáltatókat, sok esetben egy-két száz forinttal magasabb bér sokkal jobban „eladhatóvá” teszi az ajánlatokat.”

Y Generáció Szövetkezet: „A fiatalok bérigénye átlagosan óránként nettó 1000-1100 Ft/óra körül van, de ez szakmai gyakornoki munkák esetében magasabb, ezeknél inkább nettó 1200-1400 Ft/óra feletti bérigény a jellemző.”

Az is általánosan elmondható jellemző, hogy a diákok nyáron több időt tudnak szánni a munkára, hiszen nincsenek iskolai elfoglaltságaik, így ilyenkor a vállalt munkaidő is megnő, akár havi 70-ről 100-120 órára is vagy akár teljes munkaidőre. A középiskolások átlagosan egy hónapot-hat hetet dolgoznak a nyár folyamán.

Munkalehetőség extrákkal

Vannak olyan munkalehetőségek is, amire a diákok nem is gondolnak. Például van lehetőségük új prémiumautók vezetésére éppúgy, mint különféle otthonról, szabad időbeosztással és helyszínen végezhető feladatokra. Vannak olyan diákok is, akik az Instagram/Facebook tudásukkal, jelenlétükkel segítenek cégeknek a marketingtevékenységükben, és ezért még pénzt is kapnak, írta a Mind-Diák.

Kurdi Ferenc megemlítette, hogy tavaly a Forma1 Magyar Nagydíjon dolgoztak diákjaik, magyarok és külföldiek vegyesen. Belső dolgozóik közül kerültek ki a helyszíni supervisorok. Nem volt magas a bér, de a hangulat és a verseny miatt nagyon könnyű volt a toborzás.

A Pensum operatív igazgatója megemlített egy elgondolkodtató jelenséget is: miszerint egyre több külföldi diák jelentkezik náluk munkára, azonban sajnos, a hazai vállalkozások jelentős része nem tud olyan diákot foglalkoztatni, aki nem beszél magyarul, pedig nagyon jó lenne, ha a külföldi diákok nyelvismeretét a jelenleginél sokkal több hazai cég hajlandó és képes lenne kihasználni.

Fotó: Pexels.com
Follow hrportal_hu on Twitter

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár