Megfizetik a mérnököket Komárom-Esztergom megyében
Az alacsony munkanélküliség elsősorban a térségben megtelepedett multinacionális vállalatoknak köszönhető. Komárom-Esztergom megyében található például a Magyar Suzuki Zrt. (Esztergom), a Nokia Magyarország (Komárom), az elektronikai termékek gyártásával foglalkozó Sanmina-SCI Magyarország Kft. (Tatabánya), a gyógyászati segédeszközöket gyártó Coloplast Hungary Kft. (Tatabánya ), és a gumigyártó Bridgestone is nemrégiben nyitotta meg tatabányai gyárát. Ezen cégek mindegyike több száz főt foglalkoztat, csak a Suzuki és a Nokia több mint 10 ezer főnek biztosít munkát.
A fizikai dolgozók és a mérnökök keresettek
A megyében a gyártó cégek túlsúlya miatt elsősorban a fizikai dolgozók, a betanított munkások, a technikusok, illetve a mérnök végzettségűek számítanak keresettnek. "Az idegen-nyelvet beszélő gépész- és villamosmérnökök, projekt-mérnökök, EHS mérnökök néhány hét alatt állásra találhatnak a térségben" - tájékoztatott Pálné Mező Eszter, a személyzeti tanácsadással foglalkozó tatabányai T-HR Kft. ügyvezetője. "Az építőipar fejlődése miatt igény van ácsokra, festőkre, kőművesekre is. Emellett - mivel a kiskereskedelem és a vendéglátóipar szintén a felfutó ágazatok közé tartozik - a helyi cukrászoknak, pincéreknek, szakácsoknak és eladóknak sincs gondjuk az elhelyezkedéssel" - mondta el Juhász József, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Már érezni a megszorítások hatását
Problémás viszont az állásszerzés - ahogy az országban mindenhol - a bölcsész illetve a "slágerszakokon" végzetteknek. "Marketinges, rendezvényszervezői, pr-os munkák például csak elvétve akadnak, jelentkezőből pedig nem lenne hiány. Emellett érezni már a megszorítások hatását is a munkaerőpiacon, egyre több pedagógus és közalkalmazott tengődik munka nélkül. Nekik egyébként nem lesz egyszerű munkára lelni. Egyrészt igen nehéz a katedráról egy multinacionális vállalthoz váltani, másrészt pedig az általuk betölthető adminisztratív pozíciók esetében a cégek nyelvtudást és profi MS Office (Word, Excel) ismereteket várnak el - amivel viszont nem mindegyikük rendelkezik" - mondta el Pálné Mező Eszter.
Nincs nagy különbség a bérek között
Komárom-Esztergom megyét választani egyébként nemcsak az alacsony munkanélküliség miatt érdemes. A bérek tekintetében is igen kedvezőek a feltételek, a fizikai dolgozók esetében például alig van különbség a budapesti és a helyi fizetések között. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatai szerint a fizikai dolgozók a térségben 122 ezer forintot keresnek átlagosan, Budapesten pedig 124 ezer forint az átlagbér. A szellemi dolgozók keresete között már nagyobb a különbség, a fehérgalléros munkavállalók a megyében bruttó 213 ezer forintot keresnek átlagosan, míg Budapesten bruttó 284 ezer forint az átlagbér.
Legalábbis a statisztika szerint. Igaz a kamara és Pálné Mező Eszter ugyanakkor ennél alacsonyabb bérkülönbségről számolt be. "A mérnöki pozíciók esetében a dolgozók ugyanolyan fizetésekre számíthatnak, mint Budapesten. A gépész- és villamosmérnökök, tervezőmérnökök, a karbantartáshoz, biztonságtechnikához, illetve a minőségbiztosításhoz értő mérnökök - a kellő nyelvtudás birtokában - kezdőként bruttó 220-280 ezer forintos fizetéssel kalkulálhatnak, a tapasztaltak pedig bruttó 400-450 ezer forintot kereshetnek meg a térségben. A többi pozíció esetében átlagosan 10-15 százalék a bérkülönbség" - avatott be a T-HR Kft. ügyvezetője.
Sok a Szlovákiából érkező dolgozó
Mivel hazánk legkisebb területű megyéje a szlovák határ mellett helyezkedik el, felmerül a kérdés, vajon a munkaerőpiacon milyen arányban vannak jelen Szlovákiából érkező - többnyire magyar nemzetiségű - munkavállalók. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006-ban Komárom-Esztergom megyében a foglalkoztatottak száma 134 400 fő volt. A hivatalos statisztika szerint a megyében tavaly 11 206 külföldi dolgozó vállalt munkát, nagy részük vélhetően Szlovákiából érkezik.
Ugyanakkor az arányok térségenként igen változóak. A komáromi és az esztergomi Duna-hidakon át több ezren ingáznak naponta. "A Komáromi Ipari Parkban például a 15 ezer dolgozó 40 százaléka szlovák állampolgár, de Esztergomban is nagy számban vannak jelen a külföldi dolgozók. A határtól messzebb lévő településeken arányuk körülbelül 5 százalék" - árnyalta a képet Pálné Mező Eszter.
Oroszi Babett
A fizikai dolgozók és a mérnökök keresettek
A megyében a gyártó cégek túlsúlya miatt elsősorban a fizikai dolgozók, a betanított munkások, a technikusok, illetve a mérnök végzettségűek számítanak keresettnek. "Az idegen-nyelvet beszélő gépész- és villamosmérnökök, projekt-mérnökök, EHS mérnökök néhány hét alatt állásra találhatnak a térségben" - tájékoztatott Pálné Mező Eszter, a személyzeti tanácsadással foglalkozó tatabányai T-HR Kft. ügyvezetője. "Az építőipar fejlődése miatt igény van ácsokra, festőkre, kőművesekre is. Emellett - mivel a kiskereskedelem és a vendéglátóipar szintén a felfutó ágazatok közé tartozik - a helyi cukrászoknak, pincéreknek, szakácsoknak és eladóknak sincs gondjuk az elhelyezkedéssel" - mondta el Juhász József, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Már érezni a megszorítások hatását
Problémás viszont az állásszerzés - ahogy az országban mindenhol - a bölcsész illetve a "slágerszakokon" végzetteknek. "Marketinges, rendezvényszervezői, pr-os munkák például csak elvétve akadnak, jelentkezőből pedig nem lenne hiány. Emellett érezni már a megszorítások hatását is a munkaerőpiacon, egyre több pedagógus és közalkalmazott tengődik munka nélkül. Nekik egyébként nem lesz egyszerű munkára lelni. Egyrészt igen nehéz a katedráról egy multinacionális vállalthoz váltani, másrészt pedig az általuk betölthető adminisztratív pozíciók esetében a cégek nyelvtudást és profi MS Office (Word, Excel) ismereteket várnak el - amivel viszont nem mindegyikük rendelkezik" - mondta el Pálné Mező Eszter.
Nincs nagy különbség a bérek között
Komárom-Esztergom megyét választani egyébként nemcsak az alacsony munkanélküliség miatt érdemes. A bérek tekintetében is igen kedvezőek a feltételek, a fizikai dolgozók esetében például alig van különbség a budapesti és a helyi fizetések között. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatai szerint a fizikai dolgozók a térségben 122 ezer forintot keresnek átlagosan, Budapesten pedig 124 ezer forint az átlagbér. A szellemi dolgozók keresete között már nagyobb a különbség, a fehérgalléros munkavállalók a megyében bruttó 213 ezer forintot keresnek átlagosan, míg Budapesten bruttó 284 ezer forint az átlagbér.
Legalábbis a statisztika szerint. Igaz a kamara és Pálné Mező Eszter ugyanakkor ennél alacsonyabb bérkülönbségről számolt be. "A mérnöki pozíciók esetében a dolgozók ugyanolyan fizetésekre számíthatnak, mint Budapesten. A gépész- és villamosmérnökök, tervezőmérnökök, a karbantartáshoz, biztonságtechnikához, illetve a minőségbiztosításhoz értő mérnökök - a kellő nyelvtudás birtokában - kezdőként bruttó 220-280 ezer forintos fizetéssel kalkulálhatnak, a tapasztaltak pedig bruttó 400-450 ezer forintot kereshetnek meg a térségben. A többi pozíció esetében átlagosan 10-15 százalék a bérkülönbség" - avatott be a T-HR Kft. ügyvezetője.
Sok a Szlovákiából érkező dolgozó
Mivel hazánk legkisebb területű megyéje a szlovák határ mellett helyezkedik el, felmerül a kérdés, vajon a munkaerőpiacon milyen arányban vannak jelen Szlovákiából érkező - többnyire magyar nemzetiségű - munkavállalók. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006-ban Komárom-Esztergom megyében a foglalkoztatottak száma 134 400 fő volt. A hivatalos statisztika szerint a megyében tavaly 11 206 külföldi dolgozó vállalt munkát, nagy részük vélhetően Szlovákiából érkezik.
Ugyanakkor az arányok térségenként igen változóak. A komáromi és az esztergomi Duna-hidakon át több ezren ingáznak naponta. "A Komáromi Ipari Parkban például a 15 ezer dolgozó 40 százaléka szlovák állampolgár, de Esztergomban is nagy számban vannak jelen a külföldi dolgozók. A határtól messzebb lévő településeken arányuk körülbelül 5 százalék" - árnyalta a képet Pálné Mező Eszter.
Oroszi Babett
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról