Megfordulhat a juttatások népszerűségi listája

A béren kívüli juttatásokat is érintő jogszabály alapján számítógép-, illetve az internethasználat támogatás kivételével minden cafeteria-elemet legalább 25 százalékos, vagy azt meghaladó adó terhel 2010-ben az eddigi adómentességgel szemben. Az OTP Egészségpénztárhoz beérkezett visszajelzések alapján a munkáltatók többsége 2010 januárjától továbbra is előszeretettel alkalmazza a béren kívüli juttatások rendszerét - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.

A jogszabályi változás kapcsán az egészségpénztárak a kedvező, 25 százalékos adókulcsba tartoznak 2010 januárjától. A hónapokkal ezelőtt bejelentett törvénytervezetet követően az OTP Egészségpénztár folyamatosan egyeztetett a munkáltatókkal, hogy jövőre élnek-e a béren kívüli juttatások lehetőségével, és azon belül milyen szerepet szánnak az egészségpénztárnak.

A béren kívüli juttatások megtartása mellett viszonylag egyszerű az érv: ha ugyanis a munkáltatónak például bruttó havi 10.000 forint keret áll rendelkezésére a munkavállaló béren túli ösztönzésére, ezt teljes egészében kedvezményes adózású cafeteria elemeken, például az egészségpénztári tagdíjtámogatáson keresztül felhasználva a nála jelentkező 10.000 forint költséghez képest 7.500 forint kerül a munkavállaló zsebébe. Míg, ha a 10.000 forintot bérként fizeti ki, egy 100.000 bruttó bérrel rendelkező munkavállaló esetén a bérnövekményből csupán 5.975 forint. Amennyiben a munkáltató vállalja a 25 százalékos adó megfizetését, akkor a munkavállaló zsebébe 10.000 forint kerül, bérkifizetése esetén 6.500 forint. Éves szinten a különbség 18.300 forint, illetve a munkáltató vállalja az adót 42.000 forint.

Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója az egészségpénztárak szerepének növekedését látja: "Az egészségpénztárak szerepe egyre jelentősebb, hiszen az állam fokozatosan kivonul az egészségügyből és próbál minél többet az egyénre terhelni, például gyógyászati segédeszközök támogatása. Mivel sajnos Magyarország "beteg ország", az állami kasszába a TB kapcsán befizetett összegek nagy része épphogy a tűzoltásra, a betegségek gyógyítására elegendő, a társadalom egészségének megőrzésére, a betegségek megelőzésére már nem. Pedig mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az egészségmegőrzésre fordított összeg lényegesen kevesebbe kerül, mint a már ténylegesen kialakult betegségek gyógyítása. Vagyis, ha az egyén nem gondoskodik magáról időben, nagy valószínűséggel komoly anyagi terhei lesznek egészségi állapotától függően."

Elmondta továbbá, hogy a béren kívüli juttatási rendszeren belül is felértékelődhet az egészségpénztári támogatás szerepe: Magyarországon a kevesebb jövedelemmel rendelkező családok többsége úgy gondolkozik, hogy olyan cafeteria-elemet választ, amely az egészségpénztári szolgáltatásoknak maximálisan megfelel, azonnal elkölthető, felhasználható és lehetőleg minél több féle szolgáltatás igénybevételének lehetőségét kínálja. Az egészségpénztári szolgáltatások - a fedezetbiztosítását követően - azonnal igénybe vehető szolgáltatások, ráadásul nagy részük sokak számára a mindennapjaikhoz is nélkülözhetetlenek (pl. sporttevékenységek, szemüveg- és kontaktlencse vásárlás, gyógyszerek vásárlása, gyógyüdülés stb.).

Bár a fentebb említett érvek, a béren kívüli juttatási rendszer és azon belül is az egészségpénztári támogatás megtartása mellett szólnak, biztosan lesznek olyan munkáltatók, akik a cafeteriát vagy bizonyos elemeit megvonják januártól a dolgozóiktól. "Azoknak a tagoknak, akiknek munkáltatójuk megvonja az egészségpénztári tagdíjtámogatást, érdemes elgondolkodniuk az egyéni befizetés lehetőségén, hiszen így továbbra is élhetnek a szolgáltatói kedvezményekkel, illetve 30 százalékos adó visszatérítést igényelhetnek pénztári számlájukra." - egészítette ki nyilatkozatát Studniczky.