Megmarad-e egyáltalán ez a szakma?

Az energiaszektorban dolgozó E.ON-nak 6200 munkatársa és 4 millió ügyfele van az országban. Az jövő munkavállalóinak képzéséből is kiveszik a részüket: 12 tanműhelyt üzemeltetnek, ahol 13 főállású szakoktató 118 hallgatót képez és 15 szakképzési intézettel vannak kapcsolatban. Az egész oktatási tevékenységüket az eredményesség indokolja: a programokból kikerülő diákjaik 50%-nál magasabb a felvételi aránya a céghez és az 50%-nál alacsonyabb fluktuáció. „Ha az utánpótlásról van szó, akkor nem arról beszélünk, hogy miként fogunk egy pozíciót betölteni, adott munkakörre hogyan fogunk kollégát találni, hanem legtöbbször arról, hogy tudjuk egyáltalán ezt a szakmát fenntartani” – jelentette ki egy konferencián a közelmúltban Kurdits Tamás, E.On Hungária csoport műszaki tudásmenedzsment csoport vezetője.

„Ha a villanyszerelő és gázszerelő képzettségekre gondolunk, mivel mindannyian láthattuk az elmúlt évek piaci változásait, feltételezhetnénk, hogy ez egy nagyon menő szakma ma a fiatalok körében." A tanulói létszámok tükrében azonban ez egészen máshogy alakult. Felméréseik szerint a 2023/24-es tanévkezdéskor például Baranyában 17-en tanultak villanyszerelőnek és 11-en gázszerelőnek. Tavaly mintegy 130 diákot vettek fel gázszerelő képzésre, előző évben 250-et. Pest vármegyén kívül nincs 3 számjegyű tanuló az intézményekben – ismertette a nem túl rózsás helyzetet az E.ON csoportvezetője. A szakember szerint, ha a demográfiai mutatókat nézzük, akkor azt látjuk, hogy 2030-ra 8000 pályakezdővel lesz kevesebb munkavállaló a piacon a szükségesnél. Kurdits Tamás úgy látja: ezek a szakmák nem lettek népszerűbbek az elmúlt években a piacon. Vannak olyan vállalatok, akik mások farvizén próbálják megoldani a munkaerő-problémáikat, ők az E.ON-nál azonban azt tapasztalják, hogy nem jó kitettségben lenni, ezért inkább időt, energiát fektetnek a kérdés megoldásába. 

Egyre nagyobb a harc a csökkenő számú gyerekért

„A baj demográfiai okokból válik igazán súlyossá, de miután 2020-ban átalakították a szakképzést, szerencsére egyre nagyobb számban és arányban választják ezt a továbbtanulási formát a tanulók" – fűzte hozzá az elhangzottakhoz Gede Eszter, a Győri Szakképzési Centrum kancellárja. A szakember szerint egyébként a technikum és a szakképző iskolai intézménytípusok közül a technikum a népszerűbb, azonban ennek felfutása ellenére a szakemberhiányt szerinte nem csupán gyerekek képzésével nem lehet megoldani. Az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell kapnia a felnőttek képzésének, átképzésének – teszi hozzá Gede Eszter. Klész Tibor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara osztályvezetője szerint azonban nem baj, hanem kihívások vannak a szakképzett munkaerőt tekintve. „Amióta én a szakképzéssel foglalkozom, a demográfia kérdése mindig előjön. 2023-ban 85 ezren születtek Magyarországon. 14 év múlva, tehát 2037-ben legfeljebb ennyien fognak megjelenni a középfokú oktatásban. Utoljára 1997-ben volt 100 ezer felett a születettek száma, de a Ratkó korszak óta ez folyamatosan csökken – ismertette a statisztikát a szakember. Klész Tibor hozzátette: „az ország alapvetően a népességpolitikával próbálja ezt a helyzetet kezelni, de a szakképzés terén is rengeteg intézkedés történt. Munkabért, ösztöndíjat kaphatnak a fiatalok stb.

„A kamara azon van, hogy a legjobb oldalát mutassa a szakképzésnek, amit ebből meg lehet ragadni, pl. a Szakma Sztár fesztivál, amit 15 ezres látogatottsággal rendezünk meg” - mondta. Ennek eredményét egyébként a legnehezebb számokban mérni – tette hozzá a kamarai osztályvezető – azonban számos ilyen pályaorientációs rendezvényt tartunk kamarai szervezésben, foglalkoztatási szervezetek szervezésében, sőt, cégek részéről is. „Nem lehet szinte egy szakmát vizuálisan jobban bemutatni, mint egy ilyen fesztiválon. Ha valaki ebbe csak belekóstol egy picit, akkor tudja, hogy valamit elkészíteni az nagyon nagy élmény tud lenni” – érzékeltette a szakmai fesztiválok sikerét a szakember. „Ami vállalati oldalról egy challenge, hogy miként tűnjünk ki egy ilyen rendezvény során, hiszen igencsak széles a spektrum. Át kell gondolni a jövőben, hogy hogyan lehet közelebb vinni egy-egy szegmens foglalkozásait a fiatalokhoz – a nagy egészből nehéz kiragadni azokat az apróságokat, amik beégnek és egy későbbi döntést tudnak befolyásolni” – fűzte hozzá az E.On csoportvezetője. A cégnek is van hasonló típusú rendezvénye, amelyen az iparághoz tartozó szakmákat mutatják meg a fiataloknak. Ez a tapasztalatok szerint jól működik, ugyanakkor Kurdits Tamás szerint nehezen elképzelhető, hogy 13-14 éves fiatalok maguk találják ki, hogy mit szeretnének csinálni a felnőtt életükben. Nyilván pedagógusok, szülők segítenek ebben, ezt a két célcsoportot kellene szerinte az ilyen pályaorientáló rendezvényekkel elérni, hiszen nincsenek rájuk optimalizálva ezek a programok. 

Kifogy a faipar, pörög az automatikai technikus

A technikumi képzés nagyon népszerű lett az utóbbi időben – mondta Gede Eszter – legyen szó informatikáról, vagy gazdálkodás és menedzsmentről, vagy elektronika-elektrotechnika-gépészetről gyakorlatilag a technikumi osztályok megtelnek és gyakran az szab határt a képzések bővítésének, hogy ezekben az iskolákban ennyi a férőhely. A Győri Szakképzési Centrum kancellárja szerint az a fontos lenne, hogy a cégek ne csak szakmákat népszerűsítsenek, hanem iskolákat is. A szülők, diákok ugyanis gyakran iskolát választanak, a városbeli, környékbeli hírnevük alapján és az csak másodlagos szempont lesz a szakterületen belül, hogy konkrétan melyek azok a szakmák, amelyeket ott oktatnak. Volt arra példa, hogy egy megtelt intézmény adott szakát másik intézményben is meghirdették, de oda nem jelentkeztek a képzésre. A tapasztalatok szerint kevésbé népszerű a hároméves szakképzés, (korábban szakmunkásképző) bár itt is vannak népszerű területek: vendéglátás, műszaki területek, az építőipari, faipari, bútoripari szakmáknál viszont komoly kihívásokkal néznek szembe az intézmények – mondta Gede Eszter. „A legnépszerűbb szakma az automatikai technikusok, ott a duális partnerek már 9.-10. évfolyamban kiválasztják a leendő munkatársaikat, már az ágazati alapvizsga után a tanulók nagy része előszerződéssel rendelkezik valamelyik céghez” – tette hozzá a szakképzési szakember. A felnőttek azonban már a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően választanak maguknak szakmát: ha átképzik magukat, nagy számban jelennek meg az éptőipari és faipari szakmák területén. Azt pedig érdemes mindig újra elmondani, hogy két szakma és az első szakképesítés megszerzése mindenki számára ingyenes, sokan ezt nem tudják – szögezte le a képzési vezető. 

Mit lehetne másként csinálni?

Vállalati oldalról az iskolai tananyagok összeállításában lehetne még javulás, ebbe a cégek részéről történhetne egy nagyobb bevonódás – mondta az E.ON csoportvezetője. A kamara képviselője szerint azon is lehetne javtani a hatékonyság érdekében, hogy a tanuló milyen időarányban vesz részt éppen a képzésben az iskolában vagy a vállalatnál. Nehézséget jelent továbbá, hogy immár nem tanulmányi szerződéses jogviszonyban, hanem munkaviszonyban dolgozik a tanuló az iskolaévek alatt az adott vállalatnál (és az iskolapadban is munkaviszonyban van, csak épp fel van menve a munkavégzés alól!) – ez jogilag sokszor feladja a leckét az iskoláknak. A duális képzésben egyébként az a fő motiváció, hogy ha egy cég a saját munkaerő utánpótlását akarja biztosítani – jelentette ki Klész Tibor. A cél olyan cégeket bevonni, amelyek minőségi tudás átadására képesek és megtalálják azokat a tanulókat, akik alkalmasak a szakma elsajátítására, majd ezt követően felvehető a céghez. Kurdits Tamás szerint azonban sok cég nem tanítani, hanem foglalkoztatni akarja a fiatalokat, ez nem feltétlenül jó. A másik céges buktató, hogy a tanulás végén nem biztos, hogy a gyakorlati helyet adó vállalatnál akarnak elhelyezkedni a diákok. A harmadik nehézség, hogy nehéz olyan jó szakembereket találni, akik szakoktatóként is be tudnak kapcsolódni úgy, hogy beszélnek a fiatalok nyelvén, pedagógiai érzékük van. Ha viszont egy diák külföldön próbálná ki magát, akkor már a szakképzésben tanulóknak is vannak mobilitási programok – mondta Gede Eszter – tapasztalatszerzésre ez kiváló, de reméljük, hogy ezután visszatérnek Magyarországra.     

Nyitókép: Pixabay