Megoldás a béremelés helyett a kkv-k számára
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatBár a bérek az utóbbi időszakban felívelő pályára álltak, a gazdasági mutatók is javultak, azonban a vállalati szektor nem elég erős ahhoz, hogy komolyabb béremeléseket hajtson végre. A cégek, ahol nincs lehetőség béremelésre, biztosítást köthetnek.
Azok a cégek, amelyek esetleg nem tudnak béremelést vagy prémiumot adni, egy, számukra kedvező biztosítással jutalmazhatják a dolgozóikat, de a konstrukció a kulcsemberek megtartására is alkalmas.
Az elmúlt időszakban felértékelődött a béren kívüli juttatások szerepe a munkáltatóknál, ebben főszerepet játszik, hogy a kérdéses juttatások kedvezményes adózás mellett adhatóak a munkavállalóknak. Lényegében a béremelésre, vagy annak kiegészítésére is remekül alkalmasak - hívja fel a figyelmet Biczi Orsolya, a Budapest Prime ügyvezető igazgatója
A béren kívüli juttatások népszerűsége érthető, hiszen jelentős kedvezményt biztosítanak: adóelőnyük a bérhez képest – a Nemzetgazdasági Minisztérium tavalyi tájékoztatása szerint - több mint 100 milliárd forintos nagyságrendű, és a munkáltatók közel 300 milliárd forint értékben biztosították ezt a dolgozók számára.
A béren kívüli juttatások tehát komoly adóelőnnyel rendelkeznek, nem kivétel ez alól számos biztosítási konstrukció sem. „A kedvező megoldások közé tartoznak a munkavállalókra a cég által köthető biztosítások. Az egész életre szóló, a szakmai berkekben whole life biztosításként ismert konstrukciók rendszeres díjfizetés esetén élveznek adómentességet, a kockázati életbiztosításoknál pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka a kedvezmény határa. Ezekkel a konstrukciókkal tehát a cégek kedvező feltételekkel bővíthetik vagy módosíthatják a juttatási csomagokat" – mutat rá Biczi Orsolya. Hozzátette: a másik oldalról pedig nagyon lényeges tényező, hogy a biztosítással jelentősen növelhető az adott dolgozó elkötelezettsége a cég iránt.
Az életbiztosítások nem csak egy-egy dolgozó juttatási csomagjának bővítésére alkalmasak, hanem ezzel a cégvezetők is biztosíthatják a hozzátartozóik anyagi biztonságát, több cégtulajdonos esetén az egyikük tulajdonrészének kiváltására, megvásárlására is fedezetet nyújthat ez a konstrukció Így például a több tulajdonos kezében lévő kis- és középvállalkozás számára is vonzó lehet a megoldás. A konstrukciónak más oldalról is van hozadéka: számos nemzetközi kutatás igazolja, hogy az elégedett dolgozóknak köszönhetően az adott cég partnerei, ügyfelei is elégedettebbek lesznek, ami a cég fejlődése szempontjából kulcskérdés.
A vállalati életbiztosítás egy középkorú munkavállaló esetében átlagosan havi 10 ezer forintból 20 milliós védelmet jelentő életbiztosítást lehet kötni, vagyis az illető esetleges halála esetén ez 20 millió forintos kifizetést jelent. A konstrukció főszerepet játszhat abban, hogy a kockázati életbiztosítások piaca felélénküljön. Magyarországon a cégvezetői biztosításokat is magukba foglaló kockázati életbiztosítások mindössze 5 százalékkal részesednek az életbiztosítási díjbevételből, míg a nyugat-európai országokban jóval elterjedtebb, népszerűbb megoldás.
Jelentős piacról beszélünk, ha csak a Magyarországon nyilvántartott társas vállalakozások közel 600 ezres számát nézzük. Biczi Orsolya szerint, ha az érintett cégeknek csupán az 5-10 százaléka él ezzel a megoldással a jövőben, akkor az egy, havi 10 ezer forintos befizetésnél is már éves szinten jelentős piaci bővülésnek van tere.
Az elmúlt időszakban felértékelődött a béren kívüli juttatások szerepe a munkáltatóknál, ebben főszerepet játszik, hogy a kérdéses juttatások kedvezményes adózás mellett adhatóak a munkavállalóknak. Lényegében a béremelésre, vagy annak kiegészítésére is remekül alkalmasak - hívja fel a figyelmet Biczi Orsolya, a Budapest Prime ügyvezető igazgatója
A béren kívüli juttatások népszerűsége érthető, hiszen jelentős kedvezményt biztosítanak: adóelőnyük a bérhez képest – a Nemzetgazdasági Minisztérium tavalyi tájékoztatása szerint - több mint 100 milliárd forintos nagyságrendű, és a munkáltatók közel 300 milliárd forint értékben biztosították ezt a dolgozók számára.
Másként is gondolkodhatnak a vállalkozások a béren kívüli juttatásokról
A béren kívüli juttatások tehát komoly adóelőnnyel rendelkeznek, nem kivétel ez alól számos biztosítási konstrukció sem. „A kedvező megoldások közé tartoznak a munkavállalókra a cég által köthető biztosítások. Az egész életre szóló, a szakmai berkekben whole life biztosításként ismert konstrukciók rendszeres díjfizetés esetén élveznek adómentességet, a kockázati életbiztosításoknál pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka a kedvezmény határa. Ezekkel a konstrukciókkal tehát a cégek kedvező feltételekkel bővíthetik vagy módosíthatják a juttatási csomagokat" – mutat rá Biczi Orsolya. Hozzátette: a másik oldalról pedig nagyon lényeges tényező, hogy a biztosítással jelentősen növelhető az adott dolgozó elkötelezettsége a cég iránt.
Az életbiztosítások nem csak egy-egy dolgozó juttatási csomagjának bővítésére alkalmasak, hanem ezzel a cégvezetők is biztosíthatják a hozzátartozóik anyagi biztonságát, több cégtulajdonos esetén az egyikük tulajdonrészének kiváltására, megvásárlására is fedezetet nyújthat ez a konstrukció Így például a több tulajdonos kezében lévő kis- és középvállalkozás számára is vonzó lehet a megoldás. A konstrukciónak más oldalról is van hozadéka: számos nemzetközi kutatás igazolja, hogy az elégedett dolgozóknak köszönhetően az adott cég partnerei, ügyfelei is elégedettebbek lesznek, ami a cég fejlődése szempontjából kulcskérdés.
Számok tükrében
A vállalati életbiztosítás egy középkorú munkavállaló esetében átlagosan havi 10 ezer forintból 20 milliós védelmet jelentő életbiztosítást lehet kötni, vagyis az illető esetleges halála esetén ez 20 millió forintos kifizetést jelent. A konstrukció főszerepet játszhat abban, hogy a kockázati életbiztosítások piaca felélénküljön. Magyarországon a cégvezetői biztosításokat is magukba foglaló kockázati életbiztosítások mindössze 5 százalékkal részesednek az életbiztosítási díjbevételből, míg a nyugat-európai országokban jóval elterjedtebb, népszerűbb megoldás.
Jelentős piacról beszélünk, ha csak a Magyarországon nyilvántartott társas vállalakozások közel 600 ezres számát nézzük. Biczi Orsolya szerint, ha az érintett cégeknek csupán az 5-10 százaléka él ezzel a megoldással a jövőben, akkor az egy, havi 10 ezer forintos befizetésnél is már éves szinten jelentős piaci bővülésnek van tere.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat.
Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?