Mennyi nyugdíjat fizetnek baleseti rokkantság esetén?

Ki jogosult baleseti rokkantsági nyugdíjra?

Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek szilikózis (azbesztózis) miatt bekövetkezett egészségkárosodásának mértéke eléri a 40 %-ot, ha az egészségkárosodás következtében kereső foglalkozást nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 %-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző 4 hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál.

2009. augusztus 31-ét követően megállapításra kerülő ellátás esetében az EGT tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett keresetet, jövedelmet is vizsgálni kell az ellátás megállapításánál.

Baleseti rokkantsági nyugdíjat attól az időponttól lehet megállapítani, amely időponttól az igénylő túlnyomórészt üzemi baleset miatt bekövetkezett egészségkárosodása az ORSZI szakhatósági állásfoglalása szerint fennáll, továbbá táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. Az a személy, aki rokkantságát szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Az ellátás szolgálati időtől függetlenül megállapítható.

A rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó szabályok szerint, vagy ha, az kedvezőbb, az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egy éven belül elért, nyugdíjjárulék alapját képező, személyi jövedelemadóval csökkentett keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni.


Több üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén a baleset következményeit együttesen kell figyelembe venni. A baleseti rokkantsági nyugdíjat a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell megállapítani.

Ha az ORSZI a felülvizsgálat során állapotjavulást vagy állapotrosszabbodást véleményez, a baleseti rokkantsági nyugdíj összegét ennek megfelelően módosítani kell. A baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét egészségromlás miatt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően is módosítani kell.

Keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetben szűnik meg a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha a nyugdíjas 6 egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét, illetve a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.

2009. augusztus 31-ét követően az EGT tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett keresetet, jövedelmet is figyelembe kell venni. Ezzel kapcsolatban a nyugdíjasnak bejelentési kötelezettsége van, aminek elmaradása esetén az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő nyugellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

A vizsgálat során a 6 egymást követő hónap alatt elért kereseteket, jövedelmeket havonta kell a baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnésének elbírálásakor figyelembe venni. A baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság tehát nem szűnik meg, ha a kereső tevékenység egymást követően 6 hónapot nem ér el.

Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, és a nyugdíja keresőtevékenység miatti megszüntetésének feltételei bekövetkeznek, köteles azt 10 munkanapon belül - a nyugdíjfolyósítás törzsszámára hivatkozással - bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. Ha a nyugellátásban részesülő személy túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási betegség következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minősül rokkantnak, esetében a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett az egészségkárosodás mértékének megfelelő baleseti járadékot kell megállapítani.

A baleseti rokkantsági nyugdíj iránti igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási betegség megállapítása napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni. Ha a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, a határidőt a táppénz első ízben történő megszűnésétől kell számítani. 3 éven belül lehet érvényesíteni a baleseti rokkantsági nyugdíj iránti igényt, ha a baleset következményét a már említett határidő után lehetett csak megállapítani. 3 éven túl csak akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá, ha a sérülés és a baleseti egészségkárosodás között a szakhatósági állásfoglalás szerint okozati összefüggés van.