Mennyibe kerül egy nyelvvizsga, és szükség van-e rá a munkaerőpiacon?

Elvárás legalább egy idegen nyelv ismerete

A Monster állásportálon található hirdetések 70 százalékában elvárás legalább egy idegen nyelv (főleg az angol) ismerete. Az Educatio Nonprofit Kft. 5100 álláshirdetést elemzett, ezek 60 százalékában legalább egy nyelvet kértek, 14 százalékban pedig kettőt. A nyelvek rangsorát itt is az angol vezette (61 százalék), majd a német (15) következett. Ahány statisztika, annyi számadat, ám annyi bizonyos, az idegennyelv-tudás egyre inkább megkerülhetetlen tényezője a karrierépítésnek. A külföldi hátterű cégeknél alapvető elvárás, ám egyre több magyar tulajdonú kkv is kezdi megkövetelni. Főleg az exportra dolgozók és a nagy cégekkel - például beszállítóként - üzleti kapcsolatban állók.

Mindeközben egy 2006-os Eurobarométer-felmérés szerint a magyarok 42 százaléka állította magáról, társalgási szinten beszél legalább egy idegen nyelvet. Ennél kisebb arányban csak a portugálok, az olaszok, az angolok és az írek (utóbbi kettő az angol dominanciája miatt nincs igazán rászorulva) beszélnek idegen nyelveket a 27 tagú EU-ban.

Már kevés a középfokú tudás

"Az utóbbi tíz évben nőttek a munkaadók nyelvi igényei. A középfoktól egyre inkább a felsőfok felé haladnak az elvárások és többen kérnek szaknyelvet is" - mondta a Tempus Közalapítvány közelmúltban megtartott konferenciáján Sturcz Zoltán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense a BME állásbörzéjének statisztikái alapján. A cégek ezt az álláshirdetésekben sokszor eufémisztikus megfogalmazásokkal jelzik, például a "folyékony", a "tárgyalóképes", a "megbízható, gyakorlati" megjelölésekkel.

A BME-n frissdiplomást kereső cégek közül szinte nincs olyan, amely ne kérne idegen nyelvet. Tíz év alatt az angol részaránya 88-ról 98 százalékra nőtt, a németé 7-ről 27-re, a franciáé pedig 2-ről 15 százalékra. Ezzel párhuzamosan a kért nyelvek palettája is színesebb lett. Míg a kilencvenes években tíz nyelv fordult elő a hirdetésekben, addig 2000 óta már 30. (Annyit érdemes megjegyezni, szinte kizárólag multinacionális cégek ajánlatai jelennek meg a Műegyetem állásfórumán, a palettát pedig a Magyarországra települt nemzetközi cégek telefonos ügyfélkiszolgáló központjai teszik színessé.)

Növelni kellene az elvárásokat?

Ugyan a felsőoktatás a bolognai rendszernek megfelelően többciklusú lett, a munkáltatók idegen nyelvben ugyanazt várják el a alap (bsc) és a mester (msc) diplomásoktól. Ebből az is következik, hogy a három év után bsc-vel az álláspiacra kilépőknek kevesebb idejük van a megfelelő szint elérésére.

Az egyetemi docens szerint ajánlatos lenne újragondolni a diplomához kapcsolódó nyelvi elvárásokat. A 144 felsőoktatási alapszak közül 131 esetében egyetlen középfokú nyelvvizsga kell a diplomához, a 239 mesterszak közül pedig 204-nél. Megoldás lehetne, ha az intézmény előírhatná hallgatóiknak, hogy két nyelvet kell tanulniuk. Hogy a hallgatók egy része mennyire nem ismeri fel ennek fontosságát, jelzi az a tény, sokan nyelvvizsga hiányában nem kaphatják kézbe diplomájukat, pedig minden más próbatételt teljesítettek.

Divatos a spanyol, az olasz, előnyösebb a francia és a holland

"Aki az IT Jobs szeretne bekerülni, két nyelvet kell beszélnie. Munkatársaink fele ráadásul mindkettőt felsőfokon beszéli" - kezdte saját céges példával a munkaadói szempontok felvázolását Gárdus Zsuzsa a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég ügyvezetője. Az IT Jobs álláskínálata egyébként 100 százalékban legalább középfokú angoltudásra épül, 85 százalékban pedig még egy nyelv is elvárás.

Hogy mennyire esik egybe a nyelvtanulók választása és a munkaadók igénye? Annyiban igen, hogy mindkét listán az első két helyen az angol áll, másodikon a német. Utána azonban már elválik a két preferencialista. Míg a nyelvtanulók között népszerű a spanyol és az olasz, addig a piac inkább a franciát és a hollandot részesíti előnyben. A személyzeti szakember úgy tapasztalja, egyre nagyobb kereslet a kelet-európai és az skandináv nyelvek iránt, ami a Magyarországra települt üzleti szolgáltató központok térnyerésével magyarázható. Gárdus Zsuzsa sajnálatosnak tartja, hogy januártól nem lehet nyelvtanfolyamot a szakképzési hozzájárulás terhére finanszírozni.

A munkaadónak nem számít a bizonyítvány

Hogy milyen értéke van a nyelvvizsgának? Az IT Jobs ügyvezetője szerint a cégek maguk tesztelnek - teszttel, telefonos interjún, személyes beszélgetésen, nem kérnek nyelvvizsga-bizonyítványt. A pályázók felkészültségéről pedig megjegyezte, a telefonos előszűréseken 75 százalék azonnal kiesik a rostán. Aki továbbjut, online teszten és személyes beszélgetésen vehet részt. Közülük 50 százalékot tudnak bemutatni a megbízónknak, így tízből egy jelentkező alkalmas a munkakörre nyelvi szempontból.

A személyzeti szakember szerint a problémák évek óta változatlanok: a középiskolákba nem jutnak el a munkaadók elvárásai, kevés a nyelvóra, munka mellett pedig nehéz és drága nyelvet tanulni.A megoldások között említette az intenzívebb külföldi diákcserét - az Erasmus és az ehhez hasonló programok bővítését, a beszédcentrikus oktatás fejlesztését.

Németes város lesz Kecskemét?

Kecskeméten előretör a német nyelv, a Mercedes-beruházás alaposan megmozgatta a nyelvoktatási piacot. Már most hiány van némettanárból és óvodapedagógusból - mondta Szemereyné Pataki Klaudia alpolgármester. Eddig közel ezer új munkavállaló vett részt intenzív nyelvtanfolyamon. Mivel jövő év végéig a beruházás hatására 6 ezren állnak munkába, a nyelvoktatás továbbra is fontos lesz. Eddig 300 német család költözött az alföldi városba, akik összesen több száz gyermeket hoztak magukkal. Kecskeméten német nyelvű magánóvoda működik, az általános iskola egy részében német tanrend szerint folyik az oktatás.

Mennyi idő és pénz a nyelvtudás megszerzése?

A nyelvtudás megszerzéséhez szükséges idő számos tényezőtől függ. A két legfontosabb ezek közül a más idegen nyelv ismerete és a tanórákon kívüli rendszeres találkozás a nyelvvel - mondja Rozgonyi Zoltán, az Euro Nyelvvizsga Központ vezetője. A szakértő szerint az a diák, aki az első idegen nyelvet tanulja és a tanuláson túl valódi, élő helyzetekben csak minimálisan használja a nyelvet, hatékony oktatás mellett kb. 500-700 tanórával érheti el a B2-es szintet. A tanult nyelvvel rokonságban álló másik idegen nyelv ismerete (tehát pl. ha mindkettő indoeurópai nyelv) könnyedén lefaraghat ebből 150-200 órát, ha pedig közeli rokonról van szó (pl. angol-német, vagy neolatin nyelvek) akkor többet is - olvasható a portálunkhoz eljuttatott sajtóközleményben.

Azt, hogy eredeti nyelvű filmek nézése, számítógépezés, a szakmai környezetben rendszeresen felbukkanó nyelvhasználat mennyit segít, nehezebb meghatározni. Aki inkább kitér az ilyen találkozások elől, annak keveset, aki örömmel veszi, sőt maga is keresi az ilyen helyzeteket, annak nagyon sokat. A harmadik fontos tényező a tanár felkészültsége és személyisége. A tanulóra igazán figyelő, a tananyagot a tanuló személyére szabó, motiváló tanári támogatás óraszámokban és így forintokban is mérhető, hatalmas segítséget jelent.

A B2-es szint elérését követően további 120-180 órányi nyelvtanulás után reális próbálkozni a C1-es nyelvvizsgával. Ezen a szinten a legfontosabb tényező a tanulás melletti önálló nyelvhasználat, a különböző műfajú szövegek gyakori olvasása, hallgatása. Ezek nélkül a mai kommunikációközpontú vizsgákon nehéz teljesíteni a felsőfokú vizsgakövetelményeket.

Az Euro Nyelvvizsga Központ vezetője szerint a magánoktatásban az óradíj jelenleg kb. 1000-től 4000 forintig terjedő sávban mozog a piacon. Így kezdő szintről indulva a B2-es szint eléréséhez magánúton legkevesebb kb. 6-700 ezer forintot kell fizetnünk, de ugyanez akár 2 millió forintba is belekerülhet attól függően, hogy egyénileg vagy csoportban tanulunk. A C1-es szint elérése további 2-600 ezer forinttal is terhelheti a pénztárcát. E számok fényében bizonyára sok szülő és diák is másképp tekint az iskolai évek alatt esetleg elbliccelt sok száz nyelvórára még akkor is, ha azok hatékonysága persze nem csupán a tanulón múlik. Ha tudásunkról bizonyítványt szeretnénk, ehhez adódik még hozzá a vizsgadíj. A Magyarországon akkreditált komplex (teljes, azaz írásbelit és szóbelit is tartalmazó) vizsgák díja 20-40 ezer forint között szóródik.

Monster.hu/HR Portal