Mérhető a pedagógiai munka változása

Az intézményválasztás az egyik legnagyobb dilemmája a gyereknevelésnek. Mikor-hova írassuk be a gyerekünket, ahol jó helyen lesz, és ami hozzásegíti ahhoz is, hogy később a munkaerőpiacon megtalálja a helyét? Az általános, és középiskolákat hasonlítja össze a Legjobbiskola.hu - legfőképp- az évvégi kompetenciamérés eredményei alapján. Adatelemzésük egyrészt láttatja, ha „beszakadás” van egy iskolánál a teljesítményben, de a kilábalás és a stabilan jó pedagógiai teljesítmény is adatokkal alátámasztható. „Mindez azonban még így is csak egy mérőeszköz, hiszen sokan kifejezetten azért nézik meg a listát” - ahogy azt Palotás Ádám, az projekt elindítója, az oldal üzemeltetője a HR Portálnak nyilatkozta -, „hogy véletlenül se olyan iskolát válasszanak, amely az első húszban található.”

Mikor-hova írassuk be a gyerekünket, ahol jó helyen lesz? És az a gond, hogy a „jó” nagyon szubjektív fogalom. Minden gyereknek más jelent jót. Van, aki a családias légkört, a tyúkanyó-tanítónénit, megint más az inspiratív, pörgős tanulmányi helyzeteket szereti, és van, aki a speciális tanterveket, intézményeket tartja a gyereke számára a legjobb környezetnek. Egy mérőszám azonban mindenhol közös: minden május végén a hatodikosok, a nyolcadikosok és a tizedikesek megírják magyarból és matematikából az úgynevezett kompetencia értékelő feladatsort. Ezek az adatok anonim módon tárolódnak, de nyilvánosak, és az iskolákról adnak képet. (A legutóbbi lista éppen tegnap látott napvilágot. - a szerk.)

Iskolák összehasonlításának egy elemére mutat ez a módszer

Palotás Ádám 2015-16-ban a saját gyereke beiskolázása kapcsán kezdett el azon gondolkodni, hogy a sokféle szubjektív információból mit lehetne objektivizálni. Ahogy keresgélt a hozzáférhető adattartalmak közt, az Oktatási Hivatal honlapján tűnt fel neki a kompetenciamérések mutatószáma. Ahogy arról 2017-ben mi is írtunk, elkezdte sorrendbe rendezni először a fővárosi, majd már szülői csapatával együtt az országban található általános iskolákat, majd a középiskolákat is.

Arról, hogy mennyire alkalmas ez a mérőeszköz a jó iskola bemutatására, Palotás Ádám szkeptikus. A jó iskola az, ahol a gyerek jól érzi magát, ahol ki tud teljesedni. Ez inkább egyfajta mutatója annak, hogy milyen érdemi, oktatási tevékenység folyik az intézmények falai közt. Éppen ezért fejlesztik a honlapot abba az irányba is, hogy a felhasználók regisztráció után szöveges értékeléseket adhassanak az egyes iskolák mellé. Például azt, hogyha a kompetenciamérésre felkészítik a gyerekeket, és ettől jó az eredmény. Vagy, ha a mélyrepülés oka az igazgató vagy a tanárok változása. De, fontos infó az is, hogy milyen a büféje az iskolának, van-e biciklitárolója, melyik pedagógiai módszertan az, amit követnek. „Remélem, hogy egyszer meg fog érkezni az a leginformatívabb, és legőszintébb válasz, ami arra a kérdésre érkezne, hogy ha újra választhatna valaki a gyerekének iskolát, akkor ismét az adott intézménybe küldené-e tanulni őt.” - mondta az alapító.

A honlap működésének a legnagyobb hírértékét az évente frissülő ranglista jelenti. Most az ország összes általános és középiskolája rangsorolva lett. A 2600 általános iskolából körülbelül ötszáz található jelentősen az országos átlag felett. És ezek már jónak minősíthető intézmények. Van persze toplista is, az első 10-20-ban lenni jó, megnyerni nyilván még jobb, de Palotás Ádám kapott olyan visszajelzést szülőktől, akik pont azért nézik az oldalt, nehogy olyan iskolába írassák a gyereküket, amely a legjobb 20-ban található. Nyugalmas gyerekkort szeretnének ugyanis a számukra.

A szülő nemcsak iskolát, hanem sportot, zenét, egyéb fejlesztéseket, kézművességet, és sok-sok egyebet is választ a gyereknek, ami befolyásolja a jövőjét, és még inkább azt, hogyan éli meg azt a pár évet, amíg gyerek. Ezért gyűjtik most össze az egyéb szabadidős lehetőségeket is az adott iskolán belül-kívül. Egy hajtós iskolába járó gyereknek nincs akkora lehetősége a különórák terén eltekinteni a földrajzi távolságtól. Ugyanakkor mindenki szeretné, ha a gyereke nemcsak az iskolából szerezne impulzusokat, szociális kapcsolódásokat.

Legjobbiskola.hu rangsorA tavalyi rangsor képe a Legjobbiskola.hu-n.
Nincs nyílegyenes, csak felfelé ívelő pedagógiai hatás

Az iskolák az elmúlt időszakban is mérhetően változtak. A dinamikát a legjobban azzal érzékeltették a honlap fejlesztői, hogy az úgynevezett „Feltörekvő iskolák” kategóriát alakítottak ki, és ide sorolták a nem biztos, hogy kiemelkedően, de folyamatosan egyre jobb eredményt elérő sulikat. Most már több mint 90 iskola ebbe a kategóriába tartozik, akik - Palotás Ádám szavaival - valamit jól csinálnak, amitől javul a pedagógiai munkájuk eredményessége. Ezt a rangsort vezeti a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Iskola miskolci tagintézménye.

De figyelemmel kísérik az olyan intézményeket is, ahol változások történtek, és a korrekció után jobb lett az eredmény. Az összesített, általános iskolai lista második helyezettje, a budapesti, 2. kerületi Szabó Magda kéttannyelvű általános iskola például 2013-15 között valamiért „beszakadt”. Akkor nagyon gyenge eredményeket produkált. De egy évvel később elkezdtek változtatni, amitől megváltozott az eredményesség, és 2017-től kezdve stabilan jó eredményt mutat. A honlap 5 évre visszamenőleg vizsgálja az eredményeket, így ha folytatják a megkezdett munkát, akkor jövőre akár az első helyre is léphetnek. Komoly munka eredménye lett az, hogy ez az iskola egy év alatt az 50. helyről a másodikra ugrott.

A legfontosabb, amit a kompetenciaszámok összehasonlítása hozhat, az a stabilitásra való utalás. Akkor jó az iskola pedagógiai munkája, ha stabilan jó eredményt mutat, hosszú időn keresztül. Ez arra utal, hogy biztos pontok vannak az iskolai működésben, és jók az iskolaszervezésben azok, akik irányítják az adott intézményt. Matematikailag ez az országos átlag feletti értéket jelenti.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Mérhető a pedagógiai munka változása
2. oldal - Középiskolák vizsgálata: érettségik és kompetencia eredmények együttesen fontosak
  • 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kihirdették az Év Projektmenedzsere Díj idei győztesét

Jubileumi évéhez érkezett az Év Projektmenedzsere Díj, amelyet immár 25. alkalommal ítélt oda a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla. Az idei... Teljes cikk

Még nincs kimondva, de egyre inkább ez dönti el, ki kapja meg az állást

A munkaerőpiacon ma már nemcsak a tapasztalat számít: egyre nagyobb előnyt jelent, ki tud hatékonyan dolgozni AI-eszközökkel. A legtöbb... Teljes cikk

Vissza az irodába és vissza a múltba - miért kezdenek főnökösködni a vezetők?

A járvány utáni évek rugalmassága leáldozóban van: egyre több cégvezető követeli vissza dolgozóit az irodába, szigorítja a teljesítménymérést... Teljes cikk