Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 6 éve

Mérhető károkat okoz a kiégett dolgozó

A kiégés fogalmát megalkotó Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus meghatározása szerint a kiégésszindróma a tartós érzelmi megterhelés (stressz) nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, a célok elvesztésével jár, s amelyet a saját személlyel, munkával, illetve másokkal szembeni negatív beállítódás jellemez. Végső soron veszteségélmény, amelyet a gyász dinamikája jellemez.

- Állandósult fáradtságérzet, alacsony energiaszint, ingadozó hangulat.
- Nem találjuk a harmóniát munkabeli teendőink és életfeladataink között.
- Elveszítjük a kapcsolatot legbensőbb érzéseinkkel, gyakran ürességet érzünk.
- Ritkán teszünk többet a minimálisan elvártnál, és alig építünk be új ötleteket a munkánkba.
- Kellemetlen testi tüneteink megszaporodnak.
- Túlontúl kritikussá és cinikussá válunk a termék, a munkahely, a főnök, vagy a vásárló iránt.
- Életérzésünkké válik a negatív szemlélet, a fásultság, a kiábrándultság vagy éppen a túlzott agresszivitás és lobbanékonyság.

Ha a fenti jelzéseket felfedezzük magunkon, ne essünk kétségbe. Nem vagyunk ezzel a problémakörrel egyedül. A burn-out - magyarul kiégés - kifejezés kiválóan érzékelteti a jellegzetes állapot lényegét, a belső tűz elapadását. A hétköznapok sűrűjében megszoktuk, hogy minél gyorsabban, minél hatékonyabban oldjuk meg a felmerülő problémákat. A lelki egészséget érintő kérdésekben azonban kifizetődőbb más stratégiához nyúlnunk, és a megértésre helyezni a hangsúlyt a gyors megoldáskeresés helyett. A kiégés állapotainak megértése a lelki történéseink, a viselkedésünk, esetleges testi tüneteink megfigyelésével kezdődik. A figyelmünk könnyen elkalandozhat. Gyakorlásra, kitartásra, vagy akár szakember bevonására is szükség lehet, hogy meg tudjuk zabolázni csapongó gondolatainkat. Ha ily módon sikerül kapcsolatba kerülnünk belső történéseinkkel, máris komoly lépéseket tettünk a megértéshez vezető úton. (A munkahely is segíthet a kiégés kezelésében.)

Szeretetteljesség magunkkal szemben

Gyakori jelenség, hogy látványosan vagy alig tetten érhetően bántjuk magunkat, gúnyolódunk önmagunkon. A viselkedésünket elítélhetjük, és természetesen felelősséggel tartozunk cselekvéseink következményeiért, miközben a szeretetteljes viszonyulást saját magunkhoz érdemes megőrizni. Hosszú hetek, sőt hónapok türelmére és állhatatos gyakorlásra lesz szükség ahhoz, hogy saját magunkra szeretetteljesen és ítélkezés nélkül tudjunk tekinteni. Amikor képessé válunk ily módon kapcsolódni a lelki történéseinkhez, az érzések elképesztő részletgazdagságban, szimbólumrendszerben és elevenségben jelennek meg. A kiégés ágairól életünk valamennyi elágazásáig eljuthatunk. Érdemes első körben a feltáruló alapproblémát megvizsgálni és ki fog derülni, mi minden húzódik meg a kiégés tünet együttese mögött. Így önkábítás nélkül adhatunk esélyt arra, hogy ismét örömöt találjunk a munkánkban, amelynek kedvező hatása a magánéletünkben is megmutatkozik.

Felfedezhetjük tehát, honnan ered tüzünk erejének és fényének apadása. A probléma forrásához jutva nekiláthatunk a szisztematikus megoldáskereséshez, amely már jól ismert területe az üzleti működésnek. Gondolná, hogy munkahelyi burn-out szindróma mögött a házastárs megerősítésének hiánya vagy a saját hobbi elhanyagolása is állhat? Gyakori eset például, hogy egy, a munkába be nem épített készség elhanyagolása hívja fel magára a figyelmet burn-out szindrómába csomagolva. De egyéb mögöttes okokra is fény derülhet. Ezek közül néhány a teljesség igénye nélkül:
A kiégés szakaszai és negatív hatásai
1. Idealizmus: lendületesség és maximalizmus a jellemző. A dolgozó kezdeményező, proaktív, elszánt.
2. Realizmus: jellemző az együttműködés, a feladat- és felelősség maximális elfogadása és a lojalitás.
3. Stagnálás: a dolgozó ügyel arra, hogy a feladatokat időben és legalább a minimumszinten elvégezze, azonban visszatartja a teljesítményét. Ő az, aki "nem kéri a labdát", valahol hátul mozog a pályán, és a munka nehezét inkább átadja a többieknek. Jellemző rá a gyakori kávészünet és a hosszabb ebédidő. Elkötelezettsége, lojalitása kétségbe vonható. Kevésbé nyitott a vezetők által kezdeményezett javító folyamatokra, a velük folytatott kommunikációját redukálja, és gondosan vigyáz arra, hogy mindig igazolni tudja az általa elvégzett munkát, ha az szükséges. Belső kapcsolatai romlanak, leginkább egyedül szeret dolgozni.
4. Frusztráció: a dolgozó érzékeli, hogy az előbbi szakasz következményeképpen csökkent a teljesítménye, nem hozza már a tőle megszokott eredményt. Fél a hibázástól, kétségbe vonja saját hozzáértését. Kételkedik abban, hogy meg tud felelni a vezetők elvárásainak, és mindenhez negatív a hozzáállása. Visszahúzódik, kollegiális kapcsolatai tovább romlanak. Szégyelli, hogy ő az, aki mindig az utolsók között teljesít.
5. Apátia: rideg, ellenséges, támadó viselkedés a jellemző (a vezetővel szemben akár direkt, akár indirekt módon, például a háta mögött, ezzel is gyengítve őt). A dolgozó nem hisz a kialakult helyzet megváltoztathatóságában.
Ha az alábbi jelzéseket (vagy közülük néhányat) felfedezzük magunkon, akkor érdemes bevetnünk néhány burn-out kezelési technikát lelki és testi jólétünk érdekében. Hosszú távon is megéri.


- A munkatárs kevesebb figyelmet kap a főnökétől, mint szeretné.
- Pozitív visszajelzés hiánya a vállalati hierarchia bármelyik szintjén zavart okozhat.
- A munkatárs késve és hiányos formában jut lényeges üzleti információkhoz. Ráadásul a vezetőség az illetőt szinte soha nem kérdezi meg a fejlesztési javaslatairól, illetve az általa tapasztalt nehézségekről.
- Az ember tudását, képességeit minimálisan kiaknázó napi munka.

Néhány ötlet, amivel segíthetjük önismeretünket:

- Mérjük fel a saját felelősségünket a helyzetünk alakulásában és gondoljuk át, tehetnénk-e valamit mi is a szervezetünk igényelte változásért.
- Verbuváljunk néhány ismerőst, akikkel közösen dolgozunk a burn-out tünetegyüttesének megértésén, illetve a megoldáskeresésben.
- Ne feledkezzünk meg a rendszeres testedzés és az egészséges táplálkozás fontosságáról.
- A relaxáció, a pihentető alvás jelentős mértékben segíti a mentális ráhangolódást.
- Teremtsünk időt arra, hogy nyugodt körülmények között gondolkodhassunk elakadásainkról.

Amennyiben a kiégés tünetei a hétköznapi munkavégzést, illetve életvitelt jelentősen megnehezítik, érdemes szakember segítségét kérni. Ilyenkor gyakran a burn-out mellett egyéb magánéleti és egészségügyi problémák is terhelik az egyént.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Magyar sikersztorik az UNLEASH-en

A londoni konferencia Európa legnagyobb HR tech rendezvénye, a HR szakma elitjének gyűjtőhelye. A látogatók itt találkozhatnak a jövő HR... Teljes cikk

Munkásokra omlott a támfal Nyíregyházán

Baleset történt Nyíregyházán, a belvárosban épülő uszodánál - tudta meg a szabolcshir.hu. Teljes cikk

Kitüntették a 27 éve a Mekiben dolgozó Down-szindrómás férfit

A Down-szindrómás mekist igazi „Happy Meal-szakértőként” tartják számon a munkahelyén - adta hírül az NLCafé.hu. Teljes cikk

Pomázi Gyula lett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elnöke

Pomázi Gyula Zoltánt nevezték ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnökévé. Az erről szóló határozat a Magyar Közlöny legfrissebb... Teljes cikk

22 évre ítélték a munkatársát brutálisan meggyilkoló férfit

Jogerősen huszonkét év fegyházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla azt a szolnoki férfit, aki - azért, hogy szerencsejáték miatt... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár