Mi a hosszú távú sportolói siker titka?
A legjobb teniszezők később nyerik meg az első meccsüket, sportolói pályafutásuk elején általában nem jön össze nekik a győzelem. Az első győztes meccs után azonban jellemzően elkezd felívelni a karrierjük. Az is jellemző rájuk, hogy viszonylag sok kevésbé ismert tornán gyakorolnak, mielőtt kilépnek a nagyszínpadra, az ATP-tornákra. Chiara Zappalá, a Corvinus kutatója szerzőtársaival több mint 3 ezer profi sportoló karrierjét vizsgálta hálózattudományi módszerekkel.
Milyen tényezők határozzák meg a legjobb élsportoló teniszezők eredményességét? A siker összetett mechanizmusa az utóbbi években sok kutatás tárgya volt, azonban a nagyívű sportkarrierek mögött álló tényezők vizsgálata még egy kevésbé felfedezett terület. Különösen igaz ez a sportolók szakmai fejlődésük kezdetét meghatározó körülményekre. Chiara Zappalá, a Corvinus kutatója és szerzőtársai az EPJ Data Science-ben megjelent tanulmányukban az Association of Tennis Professionals (Teniszszakmai Szövetség) hivatalos adatait összegyűjtveprofi férfi teniszezők pályafutását elemezték az elmúlt két évtizedből hálózattudományi módszerekkel. Munkájuk rávilágít arra, hogy a kezdeti szakasznak kiemelt szerepe van a játékosok karrierjének alakulásában.
Nem ugranak azonnal a mély vízbe a későbbi sztárok
„Minél magasabb presztízsű az első megnyert versenye egy profi férfi teniszezőnek, annál sikeresebb élsportolói karrier jósolható neki. Az eredményeink szerint jellemzően az a szint határozza meg egy profi teniszező pályafutásának alakulását, amelyen az ATP-tornák körébe lépve az első neves tenisztornán győzött” – összegzi tanulmányuk főbb megállapításait a Corvinus kutatója. A kutatók tehát igazolták azt a feltételezésüket, hogy ha a sportoló egy rangos teniszversenyre korán bejut és ott győz, az összefügg azzal, hogy belőle az élvonalhoz tartozó teniszező válik-e.
„A vizsgált 3455 profi teniszezőt három kategóriába: a legjobban, a közepesen és a legrosszabbul teljesítő csoportokba soroltuk be a teljesítményük alapján. A karrierutakat elemezve kirajzolódott, hogy a topjátékosoknak nem csak a teljesítményük a legjobb, de egyúttal a sportolói karrierjük időtartama is nekik a leghosszabb” – magyarázza Chiara Zappalá.

A teniszezők nyert pontjainak eloszlása karrierjük alatt
A kutató azt is elmondta, hogy a többi csoporthoz képest a topjátékosok később nyerik meg az első meccsüket, sportolói pályafutásuk elején általában nem jön össze nekik a győzelem. Az első győztes meccs után azonban jellemzően elkezd felívelni a karrierjük, és egyre több, neves tenisztornát nyernek.Az is jellemző még a legjobban teljesítő játékosokra, hogy ők viszonylag sok kevésbé ismert tornán gyakorolnak, mielőtt az ATP-körbe tartozó nevesebb versenyekre neveznének.
Elemzésükhöz egy új, hálózattudományi megközelítést vezettek be az ATP-tornák színvonalának számszerűsítésére. Ez a tornák történelmi presztízsét és a játékosok részvételét is figyelembe veszi. A kutatók arra a kölcsönhatásra összpontosítottak, amely a központi versenyeken való részvétel és a játékosok teljesítménye között áll fenn. Az első tíz versenyt vették figyelembe, amelyen a játékosok részt vettek, illetve azt is elemezték, hogy milyen szintű versenyekre neveztek a játékosok, amikor az ATP-körbe léptek.
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése sokak szerint munkahelyeket sodor veszélybe, a menedzsmenttörténet azonban mást is mutat. Minden... Teljes cikk
A kérdés ma már nem az, kell-e HR, hanem az: milyen HR kell. A HR ma már messze nem adminisztratív háttértevékenység. Aki versenyképes és elfogadott... Teljes cikk
Egy 1–5 hónapos, kényszerű munkahelyi távollét még teljes felépülés esetén is tartós bérhátrányt okozhat. Magyar adminisztratív adatokon... Teljes cikk
- Nem a fizetés számít: ez tartja a munkahelyen a Z generációt 2 hete
- Hogyan lesz egy nő felsővezető? 3 hete
- Nyelvoktatás, te drága!? 3 hete
- Karrier vagy család – miért kényszerül egyre több nő választani? 3 hete
- Valós üzleti döntésekkel versenyeztek a jövő HR-szakemberei a Talent Bridge-en 1 hónapja
- Tudatos felkészülés a következő lépcsőfokra - tapasztalatok a HBLF X Mentor Programból 2 hónapja
- A gamer egerek technológiai szingularitása: Átfogó elemzés a 2026-os periféria-ökoszisztémáról 2 hónapja
- Inkább e-sportoló legyen a gyerek, mint tanár? A szülők szerint ez lehet a jövő egyik karrierútja 2 hónapja
- Családi télisport-biztosítás: erre figyelj, hogy valóban gondtalan legyen a síelés 2 hónapja
- A legmagasabbra jutó magyar üzleti vezető: íme Kapitány István karrierje 2 hónapja
- A legjobb tanulók viszik a legtöbbre? A kutatások mást mutatnak 3 hónapja


Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?