Mi köze egymáshoz a minimálbérnek és a kenyér árának?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatFelháborodásának adott hangot a Munkástanácsok Országos Szövetsége abban a kibontakozó vitában, amelyben egyesek szerintük arra hivatkoznak, hogy a minimálbér-emelés miatt nem lehet a kenyér árát csökkenteni.
A szövetség közleménye szerint az Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ügyvezetőjét kevéssé zavarják a tények, amikor első helyen a minimálbérek növekedését említi.
Mint írják bizonyára megfelel az igazságnak, hogy sok pékségben csak minimálbéren fizetik a dolgozókat. Az viszont távol áll a valóságtól, hogy a pékeknek a minimálbéresek miatt megy rosszul.
Találomra nézzük 3 pékség legutolsó elérhető (2013. évi) nyilvános eredmény kimutatását!
Az egyik, a budapesti agglomerációban működő, ismert nevű cégnek az előző évhez képest csaknem 20 százalékkal nőtt az árbevétele és 40 százalékkal nőtt a nyeresége, amely után egyébként mindössze 6,3 százalékos kulccsal adózott. Eközben a bérköltsége (ami persze nem egyenlő az átlagbérrel) 6,7 százalékkal emelkedett, azaz jóval az árbevétel és a nyereségnövekedési ütem alatt.
Egy másik, Szabolcs megyei pékségnél az anyagköltségek levonása után maradó, ún. hozzáadott érték 33 százalékkal nőtt, a minimálbéren foglalkoztatott pékek bérét azonban ettől jóval elmaradó mértékben, 5,8 százalékkal emelték meg.
A harmadik, ugyancsak Szabolcs megyei vállalat 2013-ban veszteséges volt, annak ellenére, hogy az árbevétele csaknem 10 százalékkal nőtt az előző évihez képest. De hogy nem a béremelésektől lett veszteséges, azt igazolja, hogy a bérköltségét (az elért 10 százalékos áremelkedés ellenére) 15 százalékkal csökkentette. A vesztesége az anyagi ráfordítások 25 százalékos növekedéséből származott, amit azonban semmilyen begyűrűző áremelés nem indokolhatott, legfeljebb a rossz gazdálkodási döntések.
A tények tehát egészen mást mutatnak, mint amiről az ÉFOSZ ügyvezetője beszél. A bérköltségek, köztük a minimálbéresek bérköltségének a növekedése a találomra kiválasztott péküzemeknél messze elmarad az árbevétel növekedésétől. Különösen fájó, hogy a kenyérárak emelkedését főképpen azokon a minimálbéreseken kérik egyesek számon, akiknek az étrendje a kenyéren kívül nem sok egyebet tartalmaz. Ha a minimálbérek növekedése nem igazodna a megélhetési költségekhez és az érintett többszázezres minimálbéres tömegnek még kenyérre sem futná, akkor lennének csak igazán bajban a pékek.
Mint írják bizonyára megfelel az igazságnak, hogy sok pékségben csak minimálbéren fizetik a dolgozókat. Az viszont távol áll a valóságtól, hogy a pékeknek a minimálbéresek miatt megy rosszul.
Találomra nézzük 3 pékség legutolsó elérhető (2013. évi) nyilvános eredmény kimutatását!
Az egyik, a budapesti agglomerációban működő, ismert nevű cégnek az előző évhez képest csaknem 20 százalékkal nőtt az árbevétele és 40 százalékkal nőtt a nyeresége, amely után egyébként mindössze 6,3 százalékos kulccsal adózott. Eközben a bérköltsége (ami persze nem egyenlő az átlagbérrel) 6,7 százalékkal emelkedett, azaz jóval az árbevétel és a nyereségnövekedési ütem alatt.
Egy másik, Szabolcs megyei pékségnél az anyagköltségek levonása után maradó, ún. hozzáadott érték 33 százalékkal nőtt, a minimálbéren foglalkoztatott pékek bérét azonban ettől jóval elmaradó mértékben, 5,8 százalékkal emelték meg.
A harmadik, ugyancsak Szabolcs megyei vállalat 2013-ban veszteséges volt, annak ellenére, hogy az árbevétele csaknem 10 százalékkal nőtt az előző évihez képest. De hogy nem a béremelésektől lett veszteséges, azt igazolja, hogy a bérköltségét (az elért 10 százalékos áremelkedés ellenére) 15 százalékkal csökkentette. A vesztesége az anyagi ráfordítások 25 százalékos növekedéséből származott, amit azonban semmilyen begyűrűző áremelés nem indokolhatott, legfeljebb a rossz gazdálkodási döntések.
A tények tehát egészen mást mutatnak, mint amiről az ÉFOSZ ügyvezetője beszél. A bérköltségek, köztük a minimálbéresek bérköltségének a növekedése a találomra kiválasztott péküzemeknél messze elmarad az árbevétel növekedésétől. Különösen fájó, hogy a kenyérárak emelkedését főképpen azokon a minimálbéreseken kérik egyesek számon, akiknek az étrendje a kenyéren kívül nem sok egyebet tartalmaz. Ha a minimálbérek növekedése nem igazodna a megélhetési költségekhez és az érintett többszázezres minimálbéres tömegnek még kenyérre sem futná, akkor lennének csak igazán bajban a pékek.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?