Miért is kerülhetünk feketelistára?

Az adatbázis kezelő intézmények véleménye megoszlik, hogy a cégek figyelembe veszik-e a hatósági feketelistákat üzleti partnereik válogatásakor. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) negyedévente közzé teszi az elmúlt negyedévben jogerős és határidőben meg nem fizetett - 100 millió forint feletti -ellenőrzési megállapítások összegét és az érintett adózók nevét, székhelyét, adószámát. - Igények vannak arra, hogy a cégek szeretnének lekerülni a listáról, de a törvény egyértelmű rendelkezése folytán ez csak a következő negyedévi listában lehetséges, ha a tartozást kiegyenlítették, vagy legalább 100 millió forint alá csökkent - tudtuk meg az adóhatóság Felszámolási és Végrehajtási főosztályától. Időközbeni változtatást csak akkor tesz közzé az adóhatóság, ha a listára való felkerülés eleve helytelen volt, ami évente 1-2 alkalommal fordul elő, vagy időközben felügyeleti intézkedés vagy bírósági döntés - tehát nem az adós befizetése! - folytán a vitatott adótartozás 100 millió forint alá csökkent.

11 masszív állami nyilvántartás átfutásával deríthető ki, hogy egy adott cég milyen hatósági múlttal rendelkezik, de ezt a feladatot nincs esély kétséget kizáróan teljesíteni. A méretes piaci rést meglátta, és igyekezett betölteni az Egyesített Feketelista internetes szolgáltatója, amely jelenleg 462 ezer, Magyarországon bejegyzett cég ügyeit teszi közzé honlapján. A sáros alanyok egy részének nem kis bosszúságára, amit egy folyamatban lévő per is jelez: - A "feketelista" elnevezést sérelmezi egy érintett cég vezetése, pedig korábban az APEH és jelenleg a Széchenyi Kártyát kibocsátó KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. is e név alatt foglalta össze az adótartozással rendelkezők és a nem fizetők listáját - mondta el lapunknak Iklódi András felelős kiadó.

A stilisztikai érzékenységéről tanúbizonyságot adó ellenkezőn kívül más panaszosról nem tudnak, pedig szolgáltatásuk érzékeny hiányt pótol, mert a közhiteles állami nyilvántartások összevonásával létrejött online adatbank összefűzi és céghez köti az 1998 óta nyilvánosságra hozott hatósági eljárásokat és törvénysértéseket. Díjfizetés ellenében követhetők az egyes cégek ellen indult eljárások, amiből némi fény derül előéletükre. A fejlesztés három évbe került, mellyel Iklódi szerint állami feladatot valósítottak meg. Elismerő szavakat is kaptak a Gyurcsány-kormány egyik államtitkárától, aki sajnálatát fejezte ki, hogy nem nekik jutott eszükbe ez az ötlet. Igaz, a honlap díjfizetés ellenében használható, hiszen magántőkéből valósult meg az adatbázis, viszont egy minisztériumi beszállító cég vezetőjétől tudjuk, hogy ezzel jól járt az APEH, mert egy ilyen megbízást félmilliárd forint alatt senki nem vállalta volna el, és egy erről szóló hír manapság érzékenyen érintené az adófizetőket.

Nincs besúgás

A konkurensek listás befeketítése nem divat. Az APEH nem tud arról, hogy valaki szorgalmazta volna más adózók listára kerülését, de ezzel különben sem kezdenének semmit, mert az adótartozókról és a végrehajtás alatt lévőkről készült listák elkészítéséhez kizárólag az adóhatóság adatait használhatják. Ugyanígy "nem kezelhető" számukra, ha valaki a majdani listából való kimaradást kéri. Az adótartozókról és a végrehajtás alatt lévőkről készült listákat negyedévente frissítik, az elsőt az APEH Központi Hivatalának Hatósági főosztálya, a másodikat a Felszámolási és Végrehajtási főosztály gondozza.

A 100 millió fölötti adótartozással rendelkezők listáját leginkább a sajtó böngészi. Az üzleti partnerek elsősorban a végrehajtás alatt álló adózók listájára és a cégnyilvántartásba történő végrehajtási eljárás bejegyzésére figyelnek. Ezek alapján már megfontolják, hogy üzletet kötnek-e az ilyen megjegyzéssel ellátott adózókkal - fejtette ki a Felszámolási és Végrehajtási főosztály. Az adótartozókról és a végrehajtás alatt lévőkről készült listák esetében igaz, hogy amennyiben az adózó tartozását megfizeti, azonnal "0"-ás igazolást kaphat, ami alapján az éppen aktuális üzletkötés lehetővé válik, függetlenül attól, hogy a frissítés előírt menetrendje miatt az adott listáról csak később kerül le - ismertette a főosztály.

Az egy éve működő Egyesített Feketelista szerkesztőjeként is dolgozó Iklódi András szerint már ilyen rövid idő alatt kiderült, következményekkel járhat, ha valaki nyilvántartásba kerül. Ismeretei szerint több cég képviselőjétől hallani, hogy feketelistás helyezésük után az üzleti partnerek elálltak az aktuális szerződéstől.

Élnek és virulnak

Az APEH nyilvántartását nem a tartozások megjelenítésére hegyezték ki, csak az adótartozás mértékét közlik, az ennél konkrétabb Egyesített Feketelistára viszont feltették a top 50 céges adóhiány és munkaügyi bírság mellett azt az "500-as klubot", melyben a félmilliárd forintnál nagyobb adóhiánnyal rendelkezők érhetők tetten. Egy másik jelentős listakészítő, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség hatósági nyilvántartása sem a tartozások megjelenítésére szolgál. A honlapján lévő nyilvántartás cégeiről a munkaügyi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozatot hozott. A bekerülés és a honlapon való megjelenítés nem függ a bírság befizetésétől.

Pontos adatok híján is biztosan több százezer a hatósági bírsággal érintettek száma, a feketelista.hu jelenleg 783 ezret közöl. Az érintettek persze nem tekinthetők automatikusan bűnözőnek, csalónak, például egy pár tízezres munkavédelmi szabálytalanság bejegyzése miatt, az viszont szemet szúr, hogy milliárdokat elnyelő üzleti csoportok szabadon folytathatják tevékenységüket, gyakran más céges palást alatt (új cégnév és design), ugyanazon a területen, a régi módszerek alkalmazásával. Felvetésünkre, hogy az adóhatóság miért nem teszi közzé az elmúlt 20 év 100 millió fölötti adótartozóinak listáját, azt a választ kaptuk, hogy negyedévente teszik közzé adataikat, viszont a korábbi listák, archivált anyagok közzétételére vagy ilyen jellegű adatszolgáltatásra nincs törvényi felhatalmazásuk.