kapubanner for mobile
Megjelent: 1 hónapja

Miért nem képes a magyar nyugdíjrendszer megakadályozni a nyugdíjasok elszegényedését?

Mennyiben fele meg a magyar nyugdíjrendszer az Európai Unió nyugdíjakkal kapcsolatos hármas célkitűzésének? Dr. Farkas András nyugdíjszakértő alaposan kifejti a választ a NyugdíjGuru News legfrissebb hírlevelében.

Az Európai Unió a nyugdíjakkal kapcsolatban hármas célkitűzést fogalmazott meg: a nyugdíjak legyenek

  1. megfelelőek (adequate pensions),
  2. fenntarthatóak (sustainable pensions) és
  3. korszerűek (modernised pensions).

1. A nyugdíjak megfelelősége azzal mérhető, hogy

  • mennyire képesek megelőzni a szegénységet,
  • helyettesíteni a munkából származó jövedelmet, továbbá azzal, hogy
  • mennyi ideig részesülnek az emberek nyugdíjban, arra is tekintettel, hogy a nyugdíjak mennyire tükrözik a nemzedékek egymás közötti szolidaritását.

A magyar nyugdíjrendszer nem képes megakadályozni a nyugdíjasok relatív elszegényedését és egyre kisebb mértékben képesek helyettesíteni a munkából származó jövedelmet

- írja a nyugdíjszakértő.

Ennek legfőbb oka az, hogy a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik, miközben a nemzetgazdasági nettó átlagbér az inflációnál gyorsabb tempóban nő.

A 13. havi nyugdíj lassítja ezt a relatív elszegényedési folyamatot, viszont ez a plusz ellátás két újabb súlyos problémát okoz:

  • egyrészt komoly finanszírozási nehézséggel jár, hiszen kérdéses, hogy hosszabb távon honnan lehet előteremteni azt az évi közel 500 milliárd forintot, amibe a 13. nyugdíj kerül,
  • másrészt elmélyíti a nyugdíjas társadalom megosztottságát, miután a 13. havi nyugdíjnak nincs felső határa, mindenki a saját nyugdíja összegét kapja pluszban, így a szegény nyugdíjas még szegényebb, a gazdag nyugdíjas még gazdagabb lesz.

2. A nyugdíjak fenntarthatósága attól függ, hogy az állami és a kiegészítő nyugdíjrendszerek pénzügyi stabilitása közép és hosszú távon mennyire biztosított az öregedő társadalmak és a gazdasági kihívások miatt az állami pénzügyekre nehezedő egyre erőteljesebb nyomás közegében, tekintetbe véve az öregedés okozta problémák három irányban kialakítandó költségvetési kezelési lehetőségeit:

  • egyrészt a munkával töltött aktív életszakasz meghosszabbítását és a nyugdíj mellett munkavégzés támogatását,
  • másrészt a járulékok és járadékok méltányos egyensúlyának (az ekvivalencia elv érvényesülésének) a biztosítását,
  • harmadrészt a tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások elérhetőségének támogatását.

A magyar nyugdíjrendszer e tekintetben vegyes eredménnyel vizsgázik.

A nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedésével egy évtizeden belül (2011 és 2022 között) három évvel nőtt az aktív életszakasz. A nyugdíj melletti munkavégzés a versenyszférában korlátozásmentes és kifejezetten előnyös mind a nyugdíjas munkavállaló, mind a munkáltató szempontjából (járulék- és szocho-mentesség a nyugdíj mellett szerzett keresetekre). A közszférában nem ilyen egyértelmű a helyzet, a mentesített öt ágazaton kívül dolgozó nyugdíjasok nyugdíját szüneteltetni kell, akárcsak az egészségügyi dolgozók nyugdíját (de ők legalább kérhetnek nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést).

Az ekvivalencia elv érvényesülése azonban aggályos, főként a nyugdíjrendszer egyik legfőbb bevételi forrását képező szociális hozzájárulási adó mértékének folyamatos csökkenése miatt - egyebek között ennek a következménye, hogy a költségvetés adóbevételei terhére minden évben jelentős mértékben támogatni kell a nyugdíjkassszát, hogy fizetni tudja a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat.

Az egyenleg fenntartását egyre nehezebbé teszi a 13. havi nyugdíj (évente közel 500 milliárd forint) és a nők kedvezményes nyugdíja (évente újabb közel 500 milliárd forint) fedezetének megteremtése is.

A tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások magyarországi helyzete egyre rosszabb.

A nyugdíjcélú előtakarékosság állami támogatása jelenleg háromféle megtakarítási termék (nyugdíjbiztosítás, nyugdíjelőtakarékossági számla, önkléntes nyugdíjpénztári tagság) személyi jövedelemadó jóváírással történő ösztönzését jelenti.

Az adójóváírás a nyugdíjbiztosításokra történő kiterjesztés évében, 2014-ben jelentős ösztönző erőt képviselt, jelenleg azonban három tényező is csökkenti ezt az erőt:

  • egyrészt a háromféle típusú szerződésre összesen visszakapható adójóváírás összege tíz év alatt sem nőtt, így jelenértéke jóval kisebb 2024-ben, mint 2014-ben volt,
  • másrészt az szja jelentősége egyre inkább csökken a magyar adórendszerben (a fogyasztási típusú adók előretörése következtében),
  • harmadrészt a kormányzat új intézkedése 2025-ben bedöntheti az önkéntes nyugdíjpénztárakat, mert lehetővé teszi a nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes és korlátlan átirányítását ingatlanpici célok megvalósítására - így a nyugdíjcélú előtakarékosság egyéb lehetőségei iránti bizalom is jelentős mértékben legyengülhet.

Így "a tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások elérhetőségének támogatása" 2025-ben drámai mértékben rosszabbá válhat Magyarországon.

3. A nyugdíjak korszerűsége megköveteli

  • a nyugdíjrendszer átláthatóságát,
  • a férfiak és a nők eltérő igényeivel összhangban történő működtetését,
  • a nyugdíjtervezéshez szükséges minden információ rendelkezésre állását, továbbá azt, hogy
  • bármilyen nyugdíjreform a lehető legszélesebb társadalmi egyetértésen alapuljon.

E tekintetben a magyar nyugdíjrendszer semmiben sem teljesíti az európai elvásárokat.

A magyar nyugdíjrendszer nem átlátható, senki nem tudja előre megmondani, mennyi lesz a nyugdíja, a befizetett járulékai alapján semmilyen becslést nem képes tenni a nyugdíjvárományára.

A magyar nyugdíjrendszer az egyetlen a világon, amelyik bruttó keresetekből nettó nyugdíjat állapít meg, de azt is csak a nyugdíjigénylés időpontjában, így senki nem tud az állami nyugdíja várható összegének ismeretében felkészülni a nyugdíjas éveire - például ennek megfelelően takarékoskodni.

A nyugdíjrendszer átláthatatlan és túlkomplikált Magyarországon.

Szép feladat lesz a magyar nyugdíjrendszer olyan átalakítása, amelynek eredményeként a nyugdíjak itthon is megfelelőek, fenntarthatóak és korszerűek lesznek.

Ennek egyelőre az esélye is elenyészett, hiszen a kormányzat elvetette az eredetileg általa 2025. március 31-én bevezetni vállalt nyugdíjreform megvalósítását, sőt, a reform tartalmi elemeire javaslatot tevő nemzetközi szakértői jelentést is társadalmi egyeztetés nélkül lesöpörte az asztalról.

Dr. Farkas András

NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztő

  • 2024.12.122024.12.12 Díjmentes Vezetői Egynapos programok Díjmentes Vezetői Egynapos programsorozatunkat a nagy érdeklődésre való tekintettel folytatjuk. Képzéseinken szemléletet, azonnal alkalmazható tudást adunk, módszereket és gyakorlatok próbálhatnak ki a résztvevők, mindezt teljesen díjmentesen. A nyílt programokat olyan vezetőknek, munkavállalóknak ajánljuk, akik szeretnék bővíteni tudásukat és látásmódjukat. A képzések különlegessége, hogy bármelyik téma vállalati képzés formájában is megvalósítható, melyre támogatás igényelhető a GINOP PLUSZ-3.2.1-21 pályázati alapból. Pályázati forródrót: +36 20 338 3808info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.12.31Gazdasági teljesítmény mérése - E-learning és konzultáció Ajánljuk mindazoknak, akik gazdasági területen dolgoznak vagy ezzel ismerkednek, és érdeklődnek a számvitel által nyújtott lehetőségek iránt. Továbbá azon controllerek, vezetők számára, akik döntés előkészítésben vesznek részt, és szeretnék átlátni a beszámolók által kínált mutatószámok jelentőségét, szerepét. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Nagyon rosszul járnak idén a nyugdíjasok - mit hozhat a jövő év?

Rosszul járnak idén a nyugdíjasok, a nyugdíjprémium mellett a pótlólagos nyugdíjemelés is elúszott. Nem számíthat kisegítő támogatásra az a... Teljes cikk

Fordulat a nyugdíjpénztáraknál, rekordévet zárhat az egészségpénztári szektor

Rég várt pozitív fordulatot hozott a július-szeptemberi időszak az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában, amivel párhuzamosan folytatódott az... Teljes cikk

Így változnak a nyugdíjtörvény egyes rendelkezései - mi a 13. havi nyugdíj feltétele?

A jövő évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló salátatörvényben a nyugdíjtörvényt módosító rendelkezések is szerepelnek.... Teljes cikk