Miért nem képes a magyar nyugdíjrendszer megakadályozni a nyugdíjasok elszegényedését?
Mennyiben fele meg a magyar nyugdíjrendszer az Európai Unió nyugdíjakkal kapcsolatos hármas célkitűzésének? Dr. Farkas András nyugdíjszakértő alaposan kifejti a választ a NyugdíjGuru News legfrissebb hírlevelében.
Az Európai Unió a nyugdíjakkal kapcsolatban hármas célkitűzést fogalmazott meg: a nyugdíjak legyenek
- megfelelőek (adequate pensions),
- fenntarthatóak (sustainable pensions) és
- korszerűek (modernised pensions).
1. A nyugdíjak megfelelősége azzal mérhető, hogy
- mennyire képesek megelőzni a szegénységet,
- helyettesíteni a munkából származó jövedelmet, továbbá azzal, hogy
- mennyi ideig részesülnek az emberek nyugdíjban, arra is tekintettel, hogy a nyugdíjak mennyire tükrözik a nemzedékek egymás közötti szolidaritását.
A magyar nyugdíjrendszer nem képes megakadályozni a nyugdíjasok relatív elszegényedését és egyre kisebb mértékben képesek helyettesíteni a munkából származó jövedelmet
- írja a nyugdíjszakértő.
Ennek legfőbb oka az, hogy a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik, miközben a nemzetgazdasági nettó átlagbér az inflációnál gyorsabb tempóban nő.
A 13. havi nyugdíj lassítja ezt a relatív elszegényedési folyamatot, viszont ez a plusz ellátás két újabb súlyos problémát okoz:
- egyrészt komoly finanszírozási nehézséggel jár, hiszen kérdéses, hogy hosszabb távon honnan lehet előteremteni azt az évi közel 500 milliárd forintot, amibe a 13. nyugdíj kerül,
- másrészt elmélyíti a nyugdíjas társadalom megosztottságát, miután a 13. havi nyugdíjnak nincs felső határa, mindenki a saját nyugdíja összegét kapja pluszban, így a szegény nyugdíjas még szegényebb, a gazdag nyugdíjas még gazdagabb lesz.
2. A nyugdíjak fenntarthatósága attól függ, hogy az állami és a kiegészítő nyugdíjrendszerek pénzügyi stabilitása közép és hosszú távon mennyire biztosított az öregedő társadalmak és a gazdasági kihívások miatt az állami pénzügyekre nehezedő egyre erőteljesebb nyomás közegében, tekintetbe véve az öregedés okozta problémák három irányban kialakítandó költségvetési kezelési lehetőségeit:
- egyrészt a munkával töltött aktív életszakasz meghosszabbítását és a nyugdíj mellett munkavégzés támogatását,
- másrészt a járulékok és járadékok méltányos egyensúlyának (az ekvivalencia elv érvényesülésének) a biztosítását,
- harmadrészt a tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások elérhetőségének támogatását.
A magyar nyugdíjrendszer e tekintetben vegyes eredménnyel vizsgázik.
A nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedésével egy évtizeden belül (2011 és 2022 között) három évvel nőtt az aktív életszakasz. A nyugdíj melletti munkavégzés a versenyszférában korlátozásmentes és kifejezetten előnyös mind a nyugdíjas munkavállaló, mind a munkáltató szempontjából (járulék- és szocho-mentesség a nyugdíj mellett szerzett keresetekre). A közszférában nem ilyen egyértelmű a helyzet, a mentesített öt ágazaton kívül dolgozó nyugdíjasok nyugdíját szüneteltetni kell, akárcsak az egészségügyi dolgozók nyugdíját (de ők legalább kérhetnek nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést).
Az ekvivalencia elv érvényesülése azonban aggályos, főként a nyugdíjrendszer egyik legfőbb bevételi forrását képező szociális hozzájárulási adó mértékének folyamatos csökkenése miatt - egyebek között ennek a következménye, hogy a költségvetés adóbevételei terhére minden évben jelentős mértékben támogatni kell a nyugdíjkassszát, hogy fizetni tudja a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat.
Az egyenleg fenntartását egyre nehezebbé teszi a 13. havi nyugdíj (évente közel 500 milliárd forint) és a nők kedvezményes nyugdíja (évente újabb közel 500 milliárd forint) fedezetének megteremtése is.
A tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások magyarországi helyzete egyre rosszabb.
A nyugdíjcélú előtakarékosság állami támogatása jelenleg háromféle megtakarítási termék (nyugdíjbiztosítás, nyugdíjelőtakarékossági számla, önkléntes nyugdíjpénztári tagság) személyi jövedelemadó jóváírással történő ösztönzését jelenti.
Az adójóváírás a nyugdíjbiztosításokra történő kiterjesztés évében, 2014-ben jelentős ösztönző erőt képviselt, jelenleg azonban három tényező is csökkenti ezt az erőt:
- egyrészt a háromféle típusú szerződésre összesen visszakapható adójóváírás összege tíz év alatt sem nőtt, így jelenértéke jóval kisebb 2024-ben, mint 2014-ben volt,
- másrészt az szja jelentősége egyre inkább csökken a magyar adórendszerben (a fogyasztási típusú adók előretörése következtében),
- harmadrészt a kormányzat új intézkedése 2025-ben bedöntheti az önkéntes nyugdíjpénztárakat, mert lehetővé teszi a nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes és korlátlan átirányítását ingatlanpici célok megvalósítására - így a nyugdíjcélú előtakarékosság egyéb lehetőségei iránti bizalom is jelentős mértékben legyengülhet.
Így "a tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások elérhetőségének támogatása" 2025-ben drámai mértékben rosszabbá válhat Magyarországon.
3. A nyugdíjak korszerűsége megköveteli
- a nyugdíjrendszer átláthatóságát,
- a férfiak és a nők eltérő igényeivel összhangban történő működtetését,
- a nyugdíjtervezéshez szükséges minden információ rendelkezésre állását, továbbá azt, hogy
- bármilyen nyugdíjreform a lehető legszélesebb társadalmi egyetértésen alapuljon.
E tekintetben a magyar nyugdíjrendszer semmiben sem teljesíti az európai elvásárokat.
A magyar nyugdíjrendszer nem átlátható, senki nem tudja előre megmondani, mennyi lesz a nyugdíja, a befizetett járulékai alapján semmilyen becslést nem képes tenni a nyugdíjvárományára.
A magyar nyugdíjrendszer az egyetlen a világon, amelyik bruttó keresetekből nettó nyugdíjat állapít meg, de azt is csak a nyugdíjigénylés időpontjában, így senki nem tud az állami nyugdíja várható összegének ismeretében felkészülni a nyugdíjas éveire - például ennek megfelelően takarékoskodni.
A nyugdíjrendszer átláthatatlan és túlkomplikált Magyarországon.
Szép feladat lesz a magyar nyugdíjrendszer olyan átalakítása, amelynek eredményeként a nyugdíjak itthon is megfelelőek, fenntarthatóak és korszerűek lesznek.
Ennek egyelőre az esélye is elenyészett, hiszen a kormányzat elvetette az eredetileg általa 2025. március 31-én bevezetni vállalt nyugdíjreform megvalósítását, sőt, a reform tartalmi elemeire javaslatot tevő nemzetközi szakértői jelentést is társadalmi egyeztetés nélkül lesöpörte az asztalról.
NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztő
- 2024.12.122024.12.12 Díjmentes Vezetői Egynapos programok Díjmentes Vezetői Egynapos programsorozatunkat a nagy érdeklődésre való tekintettel folytatjuk. Képzéseinken szemléletet, azonnal alkalmazható tudást adunk, módszereket és gyakorlatok próbálhatnak ki a résztvevők, mindezt teljesen díjmentesen. A nyílt programokat olyan vezetőknek, munkavállalóknak ajánljuk, akik szeretnék bővíteni tudásukat és látásmódjukat. A képzések különlegessége, hogy bármelyik téma vállalati képzés formájában is megvalósítható, melyre támogatás igényelhető a GINOP PLUSZ-3.2.1-21 pályázati alapból. Pályázati forródrót: +36 20 338 3808 Részletek Jegyek
- 2024.12.31Gazdasági teljesítmény mérése - E-learning és konzultáció Ajánljuk mindazoknak, akik gazdasági területen dolgoznak vagy ezzel ismerkednek, és érdeklődnek a számvitel által nyújtott lehetőségek iránt. Továbbá azon controllerek, vezetők számára, akik döntés előkészítésben vesznek részt, és szeretnék átlátni a beszámolók által kínált mutatószámok jelentőségét, szerepét. Részletek Jegyek
Rosszul járnak idén a nyugdíjasok, a nyugdíjprémium mellett a pótlólagos nyugdíjemelés is elúszott. Nem számíthat kisegítő támogatásra az a... Teljes cikk
Rég várt pozitív fordulatot hozott a július-szeptemberi időszak az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában, amivel párhuzamosan folytatódott az... Teljes cikk
A jövő évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló salátatörvényben a nyugdíjtörvényt módosító rendelkezések is szerepelnek.... Teljes cikk
- Így biztosítana minőségi munkahelyeket a román uniós biztosjelölt 4 hete
- Orbán Viktor: 2025 szenzációs év lesz, olyan dolgok fognak történni, amik még nem voltak 1 hónapja
- Mikor lehet figyelembe venni 1988 előtti kereseteket is a nyugdíjszámítás során? 1 hónapja
- Így alakul a nyugdíjak kifizetése 2025-ben 1 hónapja
- Miért (lenne) elkerülhetetlen a magyar nyugdíjrendszer reformja? 2 hónapja
- Elillan majd minden önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás? 2 hónapja
- Csak így lesz fenntartható a magyar nyugdíjrendszer 2 hónapja
- Nem fogja átalakítani a kormány a magyar nyugdíjrendszert 2 hónapja
- Ki fog majd dolgozni? A magyar munkaerőpiac következő évei 2 hónapja
- Nem csak a Z generáció akar új játékszabályokat 2 hónapja
- Emelni kell a magyar nyugdíjkorhatárt? 3 hónapja