Miért veszélyes a béremelés?

Bármennyire is furcsán hangzik, egy friss amerikai kutatás eredménye szerint a fizetésemelés megnehezíti, hogy nyugdíjasként munkás éveinkhez hasonló színvonalon éljünk. Még akkor is, ha szorgos megtakarítók vagyunk. Ennek oka, hogy a legtöbben béremelésüket nem igazítják nyugdíjterveikhez, hanem a növekményt elköltik. A tanács: az emelés bizonyos százalékát is tegyük félre.

Ki nem örül annak, hogy emelkedik a fizetése? Lesz több pénz nyaralásra, hobbira, gyűjtünk autóra és jöhetnek a kisebb luxusok az éttermi vacsoráktól a divatos ruhákig. Nagyon könnyű elkölteni a bérnövekményt és hozzászokni a picivel magasabb életszínvonalhoz, ami aztán beépül mindennapjainkba. Aki azonban a többletpénzt teljes egészében elkölti, neki nehezebb lesz nyugdíjasként a tervezett életszínvonalat elérni. A pénzügyi kutatásokkal foglalkozó amerikai Morningstar eredményei szerint a munkavállalók többsége az emelést nem igazítja nyugdíj-előtakarékosságához.

Az elemző cég két alapszabályt fogalmaz meg:

Az emelésből is valamekkora részt félre kell tenni.
Minél közelebb állunk a nyugdíjhoz, annál nagyobb arányt.

A kutatók három megtakarítási stratégiát elemeztek a fizetésemelés kezelésére.

1. A nyugdíjba vonulásig hátralévő évek számának kétszeresét költsd el százalékban, a többit takarítsd meg. Tehát ha 10 év múlva mész nyugdíjba, akkor 20 százalékot költs el az emelésből, 80 százalékot tegyél félre (ez nettó 50 ezer forintos béremelésnél havi 40 ezer forint nyugdíjra). Huszonéveseknek 20 százalék körüli megtakarítást jelent (az előző példánál 10 ezer forint)

2.Az életkorod számát tedd félre százalékban (50 évesen 50 százalékot)

3.Legalább az emelés 33 százalékát takarísd meg

Összességében az 1. stratégia bizonyult a legsikeresebbnek minden korcsoportban. Fiataloknál a 2. stratégia lehet jó alternatíva 45 éves korukig. A Morningstar tanácsadói hangsúlyozzák, hogy ezek csak hüvelykujj-szabályok, pontos százalékokat az egyéni helyzethez kell igazítani.

Érdemes megjegyezni, hogy a fenti kalkuláció azokra vonatkozik, akik eddig is terv szerint spóroltak nyugdíjas éveikre különféle nyugdíj-előtakarékossági konstrukciókkal.

Mi az előnye ennek a megközelítésnek? A Morningstar viselkedéskutatója kiemelte, ez nem arra koncentrál, hogy mennyit kellene spórolni számszerűen, hanem arra, hogy mekkora rész használható fel bűntudat nélkül.

Mit tegyenek azok, akik még nem tartanak itt? A szakértők megjegyzik, hogy a legnehezebb lépés a spórolásba belefogni, ezen belül is a rendszeres megtakarításba. Bármennyire is alacsony a havi bevételed, akkor is próbálj meg valamennyit félretenni. Minél később startolsz a nyugdíj-megtakarítással, annál nehezebb lesz elkezdeni. Első lépésként érdemes alaposan áttekinteni havi kiadásaidat és megnézni, mi az a tétel, ami a legkevésbé fáj, ami a legkönnyebben átcsoportosítható. Ha ezt sikerül megtakarítássá tenni, már előreléptél.