Migrációs stratégia a kulcs az agyelszívás ellen
Az, hogy csökkent Magyarország vonzóképessége, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikája is bizonyíthatja: 2007 első kilenc hónapjában a kiadott munkavállalási engedélyek, bejegyzett regisztrálások és zöldkártya-igazolások együttesen még a 43 ezret sem érték el, ez negyedével kevesebb, mint 2006 azonos időszakában volt. Többek között ez sarkallta a munkaügyi tárcát arra, hogy 2008 januárjától korlátozások nélkül megnyissa országunk munkaerőpiacát a román felső-, közép-, alapfokú végzettséggel és szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők előtt. Románia EU-s csatlakozásával ugyanis közel egyharmadával kevesebb román állampolgár jött munkát vállalni hazánkba, arról nem is beszélve, hogy csökkent az Ukrajnából, Szlovákiából érkezők száma is. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint a körülbelül 230 ezer külföldön dolgozó szlovák állampolgár egytizede talált foglalkoztatóra hazánkban.
Éves szinten 27 ezer magyar talál munkát külföldön, ami nemcsak a szlovák számokhoz képest elenyésző, hanem a lengyel (324 000), a román (202 000), illetve a bolgár (82 000 fő) kivándorláshoz képest is. Ráadásul a munkaügyi tárca és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elemzése szerint itthon mintegy 18 ezer munkahely vár tartósan (egy éven túl) gazdára, főleg a feldolgozóipar, a pénzügyi szolgáltatások és az építőipar területén. Való igaz, a hét százalék körül ingadozó munkanélküliségi rátánk mellett bőven volna kivel betölteni az állásokat, csakhogy a munkaügyi központoknál regisztrált álláskeresők képzettsége nem azonos a hiányszakmákéval, a mobilitási nehézségekről nem is szólva - tulajdonképpen ez utóbbi miatt sem akar annyi magyar külföldön szerencsét próbálni.
Az ÁFSZ legfrissebb külföldi állásajánlatai alapján Angliába épp projekt- és tervezőmérnököket, műszaki beszerzőket, mennyiségellenőröket, teherautó-sofőröket várnak Magyarországról, Írországba pedig lovaskocsi-hajtókat, illetőleg Finnországba hegesztőket és művezetőnek mérnököket keresnek. A gond az, hogy itthon pont ezen szakmákra volna a legnagyobb az igény. A szakmunka presztízsének visszaállításához, a hiányszakmákban végzettséget szerző - főleg diplomás - pályakezdők megtartásához, és a már külföldön dolgozó tehetségek visszacsábításához kellene tudatos koncepció - jelezte a Világgazdaságnak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Elmondása alapján Magyarországon már nem elég munkahelyet teremteni, kizárólag jobb munkakörülményekkel, vállalati gondoskodással van esély arra, hogy az idegenben dolgozó hazai szakemberek, illetve a külföldi munkavállalók számára vonzó legyen a magyar álláspiac.
Egy migrációs stratégiára volna szükség - állítja Pellényi Gábor, az ICEG Európai Központjának tudományos munkatársa, elvégre az agyelszívás folyamata veszélyes, a kivándorolt magyar szakemberek visszacsábítása fontos gazdasági érdek. Csaposs Noémi szerint több kutatás-fejlesztést ösztönző támogatásra lenne szükség, s valamilyen tömegkommunikációs felületet is biztosítani kéne arra, hogy a külföldön élő tehetségek értesülhessenek az értékes fejlesztői állásokról. Ehhez azonban megkerülhetetlen a hazatérés hátterének biztosítása. Pellényi Gábor szerint érdemes vigyázó szemünket Lengyelországra vetni, ott ugyanis nemrégiben kifejezetten erre a célra dolgoztak ki kormányprogramot lakásvásárlási támogatás keretében.
Világgazdaság
Éves szinten 27 ezer magyar talál munkát külföldön, ami nemcsak a szlovák számokhoz képest elenyésző, hanem a lengyel (324 000), a román (202 000), illetve a bolgár (82 000 fő) kivándorláshoz képest is. Ráadásul a munkaügyi tárca és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elemzése szerint itthon mintegy 18 ezer munkahely vár tartósan (egy éven túl) gazdára, főleg a feldolgozóipar, a pénzügyi szolgáltatások és az építőipar területén. Való igaz, a hét százalék körül ingadozó munkanélküliségi rátánk mellett bőven volna kivel betölteni az állásokat, csakhogy a munkaügyi központoknál regisztrált álláskeresők képzettsége nem azonos a hiányszakmákéval, a mobilitási nehézségekről nem is szólva - tulajdonképpen ez utóbbi miatt sem akar annyi magyar külföldön szerencsét próbálni.
Az ÁFSZ legfrissebb külföldi állásajánlatai alapján Angliába épp projekt- és tervezőmérnököket, műszaki beszerzőket, mennyiségellenőröket, teherautó-sofőröket várnak Magyarországról, Írországba pedig lovaskocsi-hajtókat, illetőleg Finnországba hegesztőket és művezetőnek mérnököket keresnek. A gond az, hogy itthon pont ezen szakmákra volna a legnagyobb az igény. A szakmunka presztízsének visszaállításához, a hiányszakmákban végzettséget szerző - főleg diplomás - pályakezdők megtartásához, és a már külföldön dolgozó tehetségek visszacsábításához kellene tudatos koncepció - jelezte a Világgazdaságnak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Elmondása alapján Magyarországon már nem elég munkahelyet teremteni, kizárólag jobb munkakörülményekkel, vállalati gondoskodással van esély arra, hogy az idegenben dolgozó hazai szakemberek, illetve a külföldi munkavállalók számára vonzó legyen a magyar álláspiac.
Egy migrációs stratégiára volna szükség - állítja Pellényi Gábor, az ICEG Európai Központjának tudományos munkatársa, elvégre az agyelszívás folyamata veszélyes, a kivándorolt magyar szakemberek visszacsábítása fontos gazdasági érdek. Csaposs Noémi szerint több kutatás-fejlesztést ösztönző támogatásra lenne szükség, s valamilyen tömegkommunikációs felületet is biztosítani kéne arra, hogy a külföldön élő tehetségek értesülhessenek az értékes fejlesztői állásokról. Ehhez azonban megkerülhetetlen a hazatérés hátterének biztosítása. Pellényi Gábor szerint érdemes vigyázó szemünket Lengyelországra vetni, ott ugyanis nemrégiben kifejezetten erre a célra dolgoztak ki kormányprogramot lakásvásárlási támogatás keretében.
Világgazdaság
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról