Milyen juttatásokban részesül a nyugdíjazás előtt álló munkavállaló?

A "mit adhat?" - felvetésre viszonylag egyszerű a válasz: gyakorlatilag bármilyen összegű juttatásban (jutalomban) részesítheti, de az erre vonatkozó közterheket az általános szabályok szerint kell megállapítani. Sem az adó- sem a járuléktörvények nem tartalmaznak speciális lehetőséget arra, hogy a nyugdíjazáséra tekintettel munkavállaló számára a munkaadó kedvezőbb szabályok szerint juttathasson komolyabb jövedelmet.

A "mit kell adnia?" - kérdésre már egy kicsit összetettebb a válasz.

Kezdjük azzal, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint a munkavállaló azon a napon, melytől az ellátása folyósítását kéri, nem állhat biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, azaz munkaviszonyát meg kell szüntetnie.

Nyilvánvaló, hogy a kötelezően járó juttatások vonatkozásában a munkaviszony megszüntetéséből kell kiindulnunk. Ebben az esetben a leggyakoribb eset, hogy a jogviszonyt a munkaadó és a munkavállaló közös megegyezéssel szünteti meg.

Ebben az esetben értelemszerűen a felek megállapodásától függ, hogy miben részesül a munkavállaló.

A másik lehetőség a munkavállaló felmondása, ami az Mt. 70.szakasza alapján azt jelenti, hogy a munkaadó köteles a felmondási idő felére felmenteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól.

Ritkább eset, amikor a nyugdíjjogosultságra tekintettel a munkaadó mond fel. Amennyiben mégis erre kerülne sor, akkor kulcskérdés, hogy a munkavállaló nyugdíjasnak tekintendő-e vagy sem.

Emlékeztetőül: az Mt. alkalmazásában nyugdíjasnak az minősül, aki

az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik,

az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül.

A témánk szempontjából nyilvánvalóan csak az első pont jöhet szóba, hiszen egyelőre a nyugdíjazás előtt állunk.

Viszont azok a női munkavállalók sem tartoznak ebbe a körbe, akik a 40 év jogosultsági idejükre tekintettel igénylik a nyugellátást, hiszen ők még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárt.

Tehát amennyiben nekik mond fel a munkaadó, akkor nagy valószínűséggel figyelembe kell venni speciális munkajogi helyzetüket, hiszen minden bizonnyal az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül vannak.

Ezzel szemben, ha a felmondásra a betöltött nyugdíjkorhatár miatt kerül sor, a felmondást indokolni nem kell és a dolgozót végkielégítés sem illeti meg.

ügyvezető.hu