Mindent a fizetés nélküli szabadságról
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA fizetés nélküli szabadságra vonatkozóan is változást hozott az új Mt. Többek között csökkent azon esetek száma, amelyekben a munkavállalónak alanyi jogon jár fizetés nélküli szabadság - olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.
Milyen lehetősége van a munkavállalónak, ha fizetés nélküli szabadságot szeretne igénybe venni? Mikor köteles a munkáltató azt engedélyezni és mikor dönthet róla mérlegelési jogkörében? Ezek és az ezekhez hasonló kérdések merülhetnek fel a munkavállaló és a munkáltató fejében, amikor a munkavállaló jelzi igényét egy esetleges fizetés nélküli szabadságra.
Azért is lehet ez a probléma napirenden mostanában, mert a fizetés nélküli szabadságra vonatkozóan is változást hozott az új Mt. Többek között csökkent azon esetek száma, amelyek a munkavállalót alanyi jogon jogosítják a fizetés nélküli szabadságra.
Jelen bejegyzésemben a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos munkajogi szabályozáson kívül a fontosabb társadalombiztosítási (tb) tudnivalókra is kitérek.
Fizetés nélküli szabadság az alábbi esetekben illeti meg alanyi jogon a munkavállalót:
a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik életéve betöltéséig (klasszikusan a GYES jogosultság alatt), továbbá a gyermek tizedik életévének betöltéséig, amennyiben ezen időtartamra is fennáll a gyermekgondozási segélyre való jogosultság;
a munkavállalót a hozzátartozója tartós ápolása céljából az ápolás időtartamára, de maximum 2 évre (az ápolás indokoltságáról orvosi igazolás szükséges);
a tényleges önkéntes-tartalékos katonaiszolgálat-teljesítés időtartamára.
A munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság igénybevételét - az önkéntes katonaiszolgálat-teljesítés kivételével - 15 nappal korábban kell bejelenteni, a megszüntetésre vonatkozó igényét 30 nappal korábban kell közölnie a munkáltatóval.
A munkavállaló az alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságot bármikor - a fenti időtartamok betartásával - megszüntetheti, a munkáltató azonban nem. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság nem a munkavállaló nyilatkozata, hanem a törvény alapján szűnik meg, úgy a megszűnés bejelentésére vonatkozó előzetes határidőt nem kell alkalmazni.
A munkavállaló a fentiektől eltérő esetben is igényelhet a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot, azonban ebben az esetben a munkáltató mérlegelési jogkörében jogosult eldönteni, hogy azt engedélyezi-e, illetve ha igen, milyen feltételekkel.
Társadalombiztosítási szempontból fontos megjegyezni, hogy amennyiben a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, a biztosítása szünetel, így az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.
Nem szünetel azonban a biztosítás és ezáltal nem keletkezik egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség sem, amennyiben a munkavállaló a törvényben biztosított, fentebb felsorolt okok miatt igényelte a fizetés nélküli szabadságot.
Amennyiben tehát a fentiektől eltérő indokkal kerül sor a fizetés nélküli szabadság igénybevételére, úgy fennáll az egészségbiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége, aminek összege 2014-ben havi 6 810 forint (napi 227 forint). Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére irányuló kötelezettséget annak keletkezésétől számított 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell bejelenteni.
Pentz Edina
Bérszámfejtési vezető
RSM DTM Blog
Azért is lehet ez a probléma napirenden mostanában, mert a fizetés nélküli szabadságra vonatkozóan is változást hozott az új Mt. Többek között csökkent azon esetek száma, amelyek a munkavállalót alanyi jogon jogosítják a fizetés nélküli szabadságra.
Jelen bejegyzésemben a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos munkajogi szabályozáson kívül a fontosabb társadalombiztosítási (tb) tudnivalókra is kitérek.
Fizetés nélküli szabadság az alábbi esetekben illeti meg alanyi jogon a munkavállalót:
A munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság igénybevételét - az önkéntes katonaiszolgálat-teljesítés kivételével - 15 nappal korábban kell bejelenteni, a megszüntetésre vonatkozó igényét 30 nappal korábban kell közölnie a munkáltatóval.
A munkavállaló az alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságot bármikor - a fenti időtartamok betartásával - megszüntetheti, a munkáltató azonban nem. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság nem a munkavállaló nyilatkozata, hanem a törvény alapján szűnik meg, úgy a megszűnés bejelentésére vonatkozó előzetes határidőt nem kell alkalmazni.
A munkavállaló a fentiektől eltérő esetben is igényelhet a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot, azonban ebben az esetben a munkáltató mérlegelési jogkörében jogosult eldönteni, hogy azt engedélyezi-e, illetve ha igen, milyen feltételekkel.
Társadalombiztosítási szempontból fontos megjegyezni, hogy amennyiben a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, a biztosítása szünetel, így az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.
Nem szünetel azonban a biztosítás és ezáltal nem keletkezik egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség sem, amennyiben a munkavállaló a törvényben biztosított, fentebb felsorolt okok miatt igényelte a fizetés nélküli szabadságot.
Amennyiben tehát a fentiektől eltérő indokkal kerül sor a fizetés nélküli szabadság igénybevételére, úgy fennáll az egészségbiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége, aminek összege 2014-ben havi 6 810 forint (napi 227 forint). Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére irányuló kötelezettséget annak keletkezésétől számított 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell bejelenteni.
Pentz Edina
Bérszámfejtési vezető
RSM DTM Blog
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?