Minőségi javulást várnak a digitális átalakulástól a hazai kkv-k
A digitális átalakulás csak most kezdi elérni a magyar kis- és középvállalkozásokat, ami az ilyen célú beruházások alacsony volumenéből is látszik. A cégvezetőket azonban többé-kevésbé intenzíven foglalkoztatja ez a kérdés, a digitális megoldások hatékonyságnövelő hatását pedig kevesen kérdőjelezik meg. A Budapest Bank 400 cégvezető megkérdezésével zajlott kutatása szerint a következő öt évben várhatóan jóval nagyobb figyelmet kap ez a terület a hazai kkv-knál - a digitális fejlesztéseket európai uniós források is segítik a vállalkozásoknál. Arra azonban még hosszabb időtávon is csak kevesen számítanak, hogy az emberi munkaerőt a digitális megoldások helyettesítik majd - derül ki sajtóközleményükből.
Az elmúlt 3 évben a 200 millió és 15 milliárd forint közötti éves árbevétellel rendelkező cégek negyede fordított 2 millió forintnál többet digitális fejlesztésre, 50 százalékuk pedig legfeljebb 1 millió forintot költött ilyen célra. A következő 5 évben a cégek 40 százaléka ugyanakkor lényegesen többet szándékozik digitalizációra fordítani, ötödük pedig teljes cégátalakítást tervez a digitális paradigmaváltás jegyében.
Egyelőre a kkv-k alig több mint fele használ szoftveres támogatást a vállalati működési területeinek legalább egy részén, 44 százalékuknál pedig egyetlen funkciót sem támogat ilyen megoldás.
A leginkább digitalizált területek a pénzügy, az ügyfélkezelés, az értékesítés és a beszállítói kapcsolatok, a legkevésbé a marketing és HR funkciók használnak üzleti alkalmazásokat. A termelés- és gyártásirányítás az érintett cégek mindössze felénél kap valamilyen digitális, szoftveres támogatást.
Ezzel együtt csak a kkv-k ötöde gondolja, hogy le van maradva a piactól digitalizáció tekintetében, 60 százalék úgy véli, hogy a cég működése megfelel a piaci tendenciáknak. A válaszadók mindössze két százaléka látja úgy, hogy ő diktálja a tempót a többieknek. A haladók és élenjárók jellemzően a nagyobb, legalább 700 millió forint árbevétellel rendelkező cégek, valamint azok, ahol a tulajdonos vagy az első számú vezető 45 évesnél fiatalabb. A szolgáltató szektorból az átlagosnál több haladó vagy élenjáró vállalat kerül ki (30 százalék), míg a legtöbb lemaradó az építőiparban (37 százalék) illetve a mezőgazdaságban (24 százalék) tevékenykedik.
A digitalizációs fejlesztések célja a legtöbb cégnél elsősorban a papírmunka csökkentése, de sokan várják az átalakításoktól a vevőkiszolgálás minőségének és sebességének javulását, valamint a munkakörülmények javulását is. Jelentős változást azonban még a digitalizáció által legintenzívebben elért területeken is csak a megkérdezettek 40 százaléka vár, a többség kisebb léptékű változásokban gondolkodik.
Az új digitalizációs lehetőségek, a technológiai újdonságok iránt a cégvezetők ötöde érdeklődik annyira, hogy rendszeresen, akár napi vagy heti szinten nyomon kövesse azokat, a túlnyomó többség (60 százalék) csak alkalmanként foglalkozik ezzel a kérdéssel, 15 százaléknak pedig nincs ideje ilyesmire.
A sok cégnél küszöbön álló vezetői generációváltás is akadálya lehet a digitális átalakulásnak: a válaszadók közel fele (46 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy ezt majd inkább az utódja hajtja végre. A mezőgazdaságban különösen sokan (56 százalék) hagyják ezt a feladatot a következő nemzedékre.
A megvalósult vagy folyamatban lévő fejlesztések nyomán a legkisebb változással a létszám terén számolnak a cégtulajdonosok. Bár a kkv-vezetők 55 százaléka gondolja, hogy az automatizációs megoldások olcsóbbak, mint az élő munkaerő, ugyanakkor a saját cégüknél végrehajtott digitalizációs fejlesztésektől mindössze 5 százalékuk vár létszámcsökkentést.
Abban is csak kevesen hisznek, hogy 15 év múlva a vállalatánál az emberi munkaerő zömét digitális megoldások helyettesítik majd, vagy hogy az alkalmazottak többsége otthonról, távmunkában is elláthatja majd feladatait (14 százalék).
Egyelőre a kkv-k alig több mint fele használ szoftveres támogatást a vállalati működési területeinek legalább egy részén, 44 százalékuknál pedig egyetlen funkciót sem támogat ilyen megoldás.
A leginkább digitalizált területek a pénzügy, az ügyfélkezelés, az értékesítés és a beszállítói kapcsolatok, a legkevésbé a marketing és HR funkciók használnak üzleti alkalmazásokat. A termelés- és gyártásirányítás az érintett cégek mindössze felénél kap valamilyen digitális, szoftveres támogatást.
Ezzel együtt csak a kkv-k ötöde gondolja, hogy le van maradva a piactól digitalizáció tekintetében, 60 százalék úgy véli, hogy a cég működése megfelel a piaci tendenciáknak. A válaszadók mindössze két százaléka látja úgy, hogy ő diktálja a tempót a többieknek. A haladók és élenjárók jellemzően a nagyobb, legalább 700 millió forint árbevétellel rendelkező cégek, valamint azok, ahol a tulajdonos vagy az első számú vezető 45 évesnél fiatalabb. A szolgáltató szektorból az átlagosnál több haladó vagy élenjáró vállalat kerül ki (30 százalék), míg a legtöbb lemaradó az építőiparban (37 százalék) illetve a mezőgazdaságban (24 százalék) tevékenykedik.
A digitalizációs fejlesztések célja a legtöbb cégnél elsősorban a papírmunka csökkentése, de sokan várják az átalakításoktól a vevőkiszolgálás minőségének és sebességének javulását, valamint a munkakörülmények javulását is. Jelentős változást azonban még a digitalizáció által legintenzívebben elért területeken is csak a megkérdezettek 40 százaléka vár, a többség kisebb léptékű változásokban gondolkodik.
Az új digitalizációs lehetőségek, a technológiai újdonságok iránt a cégvezetők ötöde érdeklődik annyira, hogy rendszeresen, akár napi vagy heti szinten nyomon kövesse azokat, a túlnyomó többség (60 százalék) csak alkalmanként foglalkozik ezzel a kérdéssel, 15 százaléknak pedig nincs ideje ilyesmire.
A sok cégnél küszöbön álló vezetői generációváltás is akadálya lehet a digitális átalakulásnak: a válaszadók közel fele (46 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy ezt majd inkább az utódja hajtja végre. A mezőgazdaságban különösen sokan (56 százalék) hagyják ezt a feladatot a következő nemzedékre.
A megvalósult vagy folyamatban lévő fejlesztések nyomán a legkisebb változással a létszám terén számolnak a cégtulajdonosok. Bár a kkv-vezetők 55 százaléka gondolja, hogy az automatizációs megoldások olcsóbbak, mint az élő munkaerő, ugyanakkor a saját cégüknél végrehajtott digitalizációs fejlesztésektől mindössze 5 százalékuk vár létszámcsökkentést.
Abban is csak kevesen hisznek, hogy 15 év múlva a vállalatánál az emberi munkaerő zömét digitális megoldások helyettesítik majd, vagy hogy az alkalmazottak többsége otthonról, távmunkában is elláthatja majd feladatait (14 százalék).
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele