Minőségi javulást várnak a digitális átalakulástól a hazai kkv-k
A digitális átalakulás csak most kezdi elérni a magyar kis- és középvállalkozásokat, ami az ilyen célú beruházások alacsony volumenéből is látszik. A cégvezetőket azonban többé-kevésbé intenzíven foglalkoztatja ez a kérdés, a digitális megoldások hatékonyságnövelő hatását pedig kevesen kérdőjelezik meg. A Budapest Bank 400 cégvezető megkérdezésével zajlott kutatása szerint a következő öt évben várhatóan jóval nagyobb figyelmet kap ez a terület a hazai kkv-knál - a digitális fejlesztéseket európai uniós források is segítik a vállalkozásoknál. Arra azonban még hosszabb időtávon is csak kevesen számítanak, hogy az emberi munkaerőt a digitális megoldások helyettesítik majd - derül ki sajtóközleményükből.
Az elmúlt 3 évben a 200 millió és 15 milliárd forint közötti éves árbevétellel rendelkező cégek negyede fordított 2 millió forintnál többet digitális fejlesztésre, 50 százalékuk pedig legfeljebb 1 millió forintot költött ilyen célra. A következő 5 évben a cégek 40 százaléka ugyanakkor lényegesen többet szándékozik digitalizációra fordítani, ötödük pedig teljes cégátalakítást tervez a digitális paradigmaváltás jegyében.
Egyelőre a kkv-k alig több mint fele használ szoftveres támogatást a vállalati működési területeinek legalább egy részén, 44 százalékuknál pedig egyetlen funkciót sem támogat ilyen megoldás.
A leginkább digitalizált területek a pénzügy, az ügyfélkezelés, az értékesítés és a beszállítói kapcsolatok, a legkevésbé a marketing és HR funkciók használnak üzleti alkalmazásokat. A termelés- és gyártásirányítás az érintett cégek mindössze felénél kap valamilyen digitális, szoftveres támogatást.
Ezzel együtt csak a kkv-k ötöde gondolja, hogy le van maradva a piactól digitalizáció tekintetében, 60 százalék úgy véli, hogy a cég működése megfelel a piaci tendenciáknak. A válaszadók mindössze két százaléka látja úgy, hogy ő diktálja a tempót a többieknek. A haladók és élenjárók jellemzően a nagyobb, legalább 700 millió forint árbevétellel rendelkező cégek, valamint azok, ahol a tulajdonos vagy az első számú vezető 45 évesnél fiatalabb. A szolgáltató szektorból az átlagosnál több haladó vagy élenjáró vállalat kerül ki (30 százalék), míg a legtöbb lemaradó az építőiparban (37 százalék) illetve a mezőgazdaságban (24 százalék) tevékenykedik.
A digitalizációs fejlesztések célja a legtöbb cégnél elsősorban a papírmunka csökkentése, de sokan várják az átalakításoktól a vevőkiszolgálás minőségének és sebességének javulását, valamint a munkakörülmények javulását is. Jelentős változást azonban még a digitalizáció által legintenzívebben elért területeken is csak a megkérdezettek 40 százaléka vár, a többség kisebb léptékű változásokban gondolkodik.
Az új digitalizációs lehetőségek, a technológiai újdonságok iránt a cégvezetők ötöde érdeklődik annyira, hogy rendszeresen, akár napi vagy heti szinten nyomon kövesse azokat, a túlnyomó többség (60 százalék) csak alkalmanként foglalkozik ezzel a kérdéssel, 15 százaléknak pedig nincs ideje ilyesmire.
A sok cégnél küszöbön álló vezetői generációváltás is akadálya lehet a digitális átalakulásnak: a válaszadók közel fele (46 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy ezt majd inkább az utódja hajtja végre. A mezőgazdaságban különösen sokan (56 százalék) hagyják ezt a feladatot a következő nemzedékre.
A megvalósult vagy folyamatban lévő fejlesztések nyomán a legkisebb változással a létszám terén számolnak a cégtulajdonosok. Bár a kkv-vezetők 55 százaléka gondolja, hogy az automatizációs megoldások olcsóbbak, mint az élő munkaerő, ugyanakkor a saját cégüknél végrehajtott digitalizációs fejlesztésektől mindössze 5 százalékuk vár létszámcsökkentést.
Abban is csak kevesen hisznek, hogy 15 év múlva a vállalatánál az emberi munkaerő zömét digitális megoldások helyettesítik majd, vagy hogy az alkalmazottak többsége otthonról, távmunkában is elláthatja majd feladatait (14 százalék).
Egyelőre a kkv-k alig több mint fele használ szoftveres támogatást a vállalati működési területeinek legalább egy részén, 44 százalékuknál pedig egyetlen funkciót sem támogat ilyen megoldás.
A leginkább digitalizált területek a pénzügy, az ügyfélkezelés, az értékesítés és a beszállítói kapcsolatok, a legkevésbé a marketing és HR funkciók használnak üzleti alkalmazásokat. A termelés- és gyártásirányítás az érintett cégek mindössze felénél kap valamilyen digitális, szoftveres támogatást.
Ezzel együtt csak a kkv-k ötöde gondolja, hogy le van maradva a piactól digitalizáció tekintetében, 60 százalék úgy véli, hogy a cég működése megfelel a piaci tendenciáknak. A válaszadók mindössze két százaléka látja úgy, hogy ő diktálja a tempót a többieknek. A haladók és élenjárók jellemzően a nagyobb, legalább 700 millió forint árbevétellel rendelkező cégek, valamint azok, ahol a tulajdonos vagy az első számú vezető 45 évesnél fiatalabb. A szolgáltató szektorból az átlagosnál több haladó vagy élenjáró vállalat kerül ki (30 százalék), míg a legtöbb lemaradó az építőiparban (37 százalék) illetve a mezőgazdaságban (24 százalék) tevékenykedik.
A digitalizációs fejlesztések célja a legtöbb cégnél elsősorban a papírmunka csökkentése, de sokan várják az átalakításoktól a vevőkiszolgálás minőségének és sebességének javulását, valamint a munkakörülmények javulását is. Jelentős változást azonban még a digitalizáció által legintenzívebben elért területeken is csak a megkérdezettek 40 százaléka vár, a többség kisebb léptékű változásokban gondolkodik.
Az új digitalizációs lehetőségek, a technológiai újdonságok iránt a cégvezetők ötöde érdeklődik annyira, hogy rendszeresen, akár napi vagy heti szinten nyomon kövesse azokat, a túlnyomó többség (60 százalék) csak alkalmanként foglalkozik ezzel a kérdéssel, 15 százaléknak pedig nincs ideje ilyesmire.
A sok cégnél küszöbön álló vezetői generációváltás is akadálya lehet a digitális átalakulásnak: a válaszadók közel fele (46 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy ezt majd inkább az utódja hajtja végre. A mezőgazdaságban különösen sokan (56 százalék) hagyják ezt a feladatot a következő nemzedékre.
A megvalósult vagy folyamatban lévő fejlesztések nyomán a legkisebb változással a létszám terén számolnak a cégtulajdonosok. Bár a kkv-vezetők 55 százaléka gondolja, hogy az automatizációs megoldások olcsóbbak, mint az élő munkaerő, ugyanakkor a saját cégüknél végrehajtott digitalizációs fejlesztésektől mindössze 5 százalékuk vár létszámcsökkentést.
Abban is csak kevesen hisznek, hogy 15 év múlva a vállalatánál az emberi munkaerő zömét digitális megoldások helyettesítik majd, vagy hogy az alkalmazottak többsége otthonról, távmunkában is elláthatja majd feladatait (14 százalék).
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység