Mire harap a HR, avagy a külföldi tapasztalat kifizetődik

Az Erasmus programmal évente 4400 diák jut ki külföldre, hogy 2-12 hónapot töltsenek el valamelyik partneregyetem. Erre alapképzésben, mester és doktori képzésben egyaránt lehetőség van. Egyre többen, évente mintegy ezren vesznek részt szakmai gyakorlaton is. A legnépszerűbb célországok: Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Ausztria, mondta el Szabó Csilla a Tempus Közalapítvány koordinátora az alapítvány rendezvényén, amelyet arról tartottak, hogy mennyit ér a nemzetközi tapasztalat a magyar munkaerőpiacon.

3 millió fiatal 33 országban

1998 és 2013 között 45 ezer magyar hallgató használta ki az Erasmus ösztöndíj adta lehetőségeket. A legnépszerűbb szakirányok a társadalomtudományok, üzlet és jog, ezeket a kiutazók fele választja, a bölcsésztudományokat, művészetet 19 százalék, a mérnöki, gyártástechnológiai szakirány 10 százalékot vonz.

A fiatalok 85 százaléka azért tanul külföldön, hogy az esélyei javuljanak a munkaerőpiacon, amely célkitűzés a többség számára az adatok szerint meg is valósul, hiszen fele akkora eséllyel lesznek hosszútávon munkanélküliek, mint akik nem vettek részt külföldi képzésben.

A munkáltatók 64 százaléka fontos szempontnak tartja munkaerő-felvételkor a külföldi tapasztalatot. Szintén 64 százalék úgy nyilatkozott, hogy az ilyen munkatársakra szakmailag felelősségteljesebb feladatokat mernek rábízni, mert jobban bíznak a problémamegoldó képességükben. 92 százalék pedig pozitívan értékeli azokat a készségeket, képességeket, amelyek éppen egy külföldi tanulmányút során erősödhetnek. (többek között kíváncsiság, tolerancia, önbizalom, céltudatosság)

Mire harap a HR

A kompetenciák, amit a munkaadók értékelnek: szakmai és nemzetközi tapasztalat, kezdeményező készség, interperszonális, kreatív és stratégiai készségek. A rendezvényen két nagy cég is megosztotta ilyen irányú tapasztalatait. A Randstad Hungary Kft.-től Patai Krisztina toborzási vezető, a GE Power and Water-től Zemlényi Tamás HR menedzser vett részt.

Patai Krisztina hangsúlyozta, hogy a szofisztikáltabb nyelvtudás eleve pluszt jelent, gyakran nem is egy nyelv, hanem inkább kettő gyakorlását jelenti egy külföldön töltött év. Ma már az angol nyelv ismerete a meghirdetett állások 98 százalékánál feltétel. Tehát ma már az egy nyelv a minimum elvárás.

A toborzási vezető a szolgáltató központokat (SSC) hozta fel példaként, amelyből 70 működik ma Magyarországon, 40 ezer munkavállalót foglalkoztatva. Ezek a cégek felszívják a frissdiplomásokat, és 25 nyelven támogatnak szolgáltatásokat világszerte. Fontosságban az angolt, a német, a francia, a spanyol és a holland követi. Egyértelmű versenyhátrányt jelent tehát a nyelvtudás hiánya.

Zemlényi Tamás a GE-től azt emelte ki, hogy őt nem is maga a külföldi tapasztalat győzi meg egy jelentkezővel kapcsolatban, hanem az a folyamat érdekli, hogyan jut el egy ilyen döntésig, hogyan gondolkodott. Persze a tapasztalat sem árt, amit ilyen módon összeszed. Ennek fontos része például az interkulturális tapasztalat, amelyre a HR vezető egy német példát hozott, ahol a cégeknél egy teljesítményértékelési rendszerben csak a hibákról beszélnek, hiszen azokon kell változtatni, ami rendben van, az nem téma, ugyanakkor nem a személyiséget, hanem a feladatot éri kritika.

Ez az angolszász kultúrákban egészen máshogy van, ezen cégeknél például sokkal fontosabb szerepet játszik a csapatszellem és a munkahelyi morál kérdése.

Nagyházi Anna az Erasmus Student Network oktatási referense, aki 2010-ben vett részt a programban, egy finnországi tanulmányút keretében, szintén hangsúlyozta az interkulturális felkészülés, tréningek fontosságát. Mint mondta kiutazása idején őt több dolog is sokkolta, amelyre profi segítséggel sokkal jobban felkészülhetett volna. Ezért a diákszervezettel most már rendszeresen szerveznek tréningeket a kiutazó diákoknak, akik ezeken az alkalmakon megbeszélhetik kételyeiket, feltehetik kérdéseiket. Nagyházi Anna szerint érdekes megfigyelni a hallgatókat az utazás előtt és után, hogy mekkora változáson mennek keresztül, amely aztán az egyetemi teljesítményükön, és a munkavállalás területén is megmutatkozik. Így például a fiatalok sokkal reálisabban fel tudják mérni, hogy miben jók, miben nem, sokkal tudatosabban viszonyulnak dolgokhoz, mint korábban.

Tanácsok a CV-vel kapcsolatban

Zemlényi Tamás jelezte, hogy egy HR-esnek nagyjából bruttó 1 perce van egy önéletrajz átfutására, így nagyon fontos, hogy a lényeget már az elején fel kell tüntetni. Illetve fontosak a kulcsszavak, amely kompetenciákat a meghirdetett állás megkíván. A multinacionális cégeknél is egyre nagyobb divat a munkatársi ajánlás, amikor valamelyik belső kolléga ajánlja a HR figyelmébe a jelentkezőt, illetve hatékony lehet akár a közösségi oldalakon keresztül is megkeresni a HR vezetőt, aki értékeli a lépés merészségét, a jelentkező eltökéltségét.

A pályakezdők önéletrajza ne legyen 1 oldalnál több, amibe bele kell hogy férjen, hogy hova járt iskolába, esetleg miből írta a diplomamunkáját, ha ez releváns. Milyen nyelvtudása van, itt csak a valóban aktív nyelvtudást érdemes feltüntetni. Van-e releváns munkatapasztalata (ebbe minden munkát, akár nyárit, akár időszakost, önkéntest érdemes beleírni, mert ha nem is az adott területhez kapcsolódnak, magának a munkavállalásnak jelzésértéke van, illetve bizonyos tapasztalatok meglétére utal).

A toborzási és a HR vezető szerint is fontos, hogy átlátható, pontokba szedett legyen az önéletrajz. A dátumokban legyen meg a folyamatosság, ha mondjuk hét év alatt végezte el az ötéves képzést, akkor ez miért történt. A pozícióknál pedig legyen feltüntetve, hogy mi volt a feladata az adott munkakörben. Figyelmeztettek, hogy szinte minden nagy cég ellenőrzi a hátteret, a referenciákat, így érdemesebb igazat mondani.

A nyelvtudás a felajánlott fizetésben is megmutatkozhat, akár a sávos bérrendszerben is, ahol egy kezdő mindenképpen bele kerül egy –tól –ig fizetési kategóriába, de kaphatja a bérét a magasabb küszöbhöz közelebb, illetve általában azoknak a munkavállalóknak, akiken a munkáltató látja a már korábban felsorolt kompetenciák meglétét, gyakorlati érvényesülését, azokra gyorsabb karrierút vár, így a fizetésük is gyorsabban emelkedhet.