Mire kell figyelni, ha közös megegyezéssel történik a felmondás?

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az erről szóló megállapodásban célszerű külön feltüntetni a munkaviszony megszüntetésének indokát, mert a biztosító csak akkor tekinti biztosítási eseménynek a munkaviszony megszüntetését, vagyis vállalja át a fizetési kötelezettséget - hívja fel a figyelmet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

A PSZÁF közleménye ismerteti: a munkanélküliségre fedezetet nyújtó hitelfedezeti, illetve törlesztési biztosítások - amelyek különféle hitelek (jelzálogalapú hitel, személyi kölcsön, hitelkártya stb.) mellé köthetőek - döntő többségükben csoportos biztosítások. A két szerződő fél a bank és a biztosító, az ügyfél biztosítottként lép a szerződésbe, csatlakozási nyilatkozattal. A biztosító jellemzően arra vállal kötelezettséget, hogy az adós keresőképtelensége vagy munkanélkülisége esetén - meghatározott időtartamra, általában 6-12 hónapra - átvállalja a biztosítottól a törlesztő részletek fizetését.

Kevésbé ismert azonban, hogy a munkanélküliségi kockázatot is magában foglaló törlesztési biztosítások túlnyomó többségében a biztosító kockázatviselése a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére csak akkor terjed ki, ha a megállapodásban kifejezetten megemlítik, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére a szerződési feltételekben meghatározott okok valamelyike miatt kerül sor.

Mivel a közös megegyezésben a munkaviszony megszűnésének időpontja és a juttatások is rugalmasan alakíthatók, gyakori, hogy a felek a munkaviszony átszervezés vagy létszámcsökkentés miatti megszüntetését is közös megegyezéses formába öntik. A munka törvénykönyve a közös megegyezés kapcsán nem kívánja meg, hogy a felek a munkaviszony megszüntetésének indokát belefoglalják a megállapodásba, ezért a munkaviszony megszüntetésének indoka ezen megállapodásokból jellemzően hiányzik.

A törlesztési biztosítások jelentős része azonban munkanélküliség címén csak akkor nyújt fedezetet a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnésére, ha az erről szóló megállapodásban kifejezetten megemlítik a közös megegyezés indokát (a munkáltatónál történt átszervezés, létszámcsökkentés, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy a munkavállaló tartós keresőképtelensége).

Ezért azokban az esetekben, amikor a fogyasztó rendelkezik munkanélküliség kockázatra is kiterjedő hitelfedezeti vagy törlesztési biztosítással, és a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az említett okokból kerül sor, célszerű a közös megegyezésről szóló megállapodásban a munkaviszony megszüntetésének indokát külön feltüntetni, mert a biztosító csak ekkor tekinti biztosítási eseménynek a munkaviszony megszüntetését, vagyis ekkor vállalja át a fizetési kötelezettséget. A fogyasztóknak ezt célszerű figyelembe venniük, törlesztő részleteik további fizetése így zökkenőmentes lesz, és megelőzhető az esetleges későbbi pénzügyi jogvita kialakulása is.

A felügyelet a figyelmeztetést azért adta ki, mert a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT), amelynek feladata a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése és a fogyasztói jogok hatékony érvényesítésének biztosítása, a munkanélküliségre fedezetet nyújtó hitelfedezeti, illetve törlesztési biztosításokat érintő jogviták általánosítható tapasztalatai alapján jelzéssel élt a PSZÁF felé - derül ki a közleményből.