Most vigyázz, hogy jól csináld!

A munkaerőpiac helyzete továbbra is fókuszban lesz, mert a gazdaság, amint csak lehet, a maga módján reagálni fog a legkisebb változásokra is. Mit jelent ez? Azt, hogy ha bárki is megkönnyebbülten sóhajtott fel a tavasz derekán, hogy „na, akkor legalább a toborzással, megtartással nem lesz gondunk…”, valószínűleg hatalmasat téved. Mert a jó, a képzett munkaerő mindig is keresett lesz. Tehát, most kell arra a vezetői magatartásra koncentrálni, ami miatt akkor is velünk marad a szakképzett munkaerő és a jól bevált középvezető, ha újra megváltozik a munkaerőpiac, és megint láthatóbb lesz a kínálati jelleg.

Ez a leállások hónapjai alatt sem tűnt el teljesen: számos munkahely, vállalat továbbra is munkaerőhiánnyal küszködött. Ami megváltozott, az a médiából vagy társasági beszélgetésekből érkező információ, a munkanélküliség új, hatalmas méreteit előrevetítő becslések. Senki nem tudhatja, mit hoz a jövő. Az viszont bizonyos, hogy a jó szakemberre mindig szükség lesz, és mindig meg fogja találni a csábítás. Vagy egy frappáns hirdetés, vagy egy jó fejvadász, vagy csupán egy kedves ismerős képében, aki egyszer csak szól neki: figyelj, rád gondoltunk, mert ebben a pozícióban pont olyan emberre van szükség, mint te, és nézd csak, a feltételek is mennyivel jobbak, mint ahol most vagy. Ekkor pedig az a hatás fog életbe lépni, amit az így megkörnyékezett emberünk vezetője az elmúlt hónapokban és években alakított ki. Amikor elismerte - szakmailag és anyagilag is -, tisztelte és tovább is képezte, teret adva a fejlődésének és a szakmai ambícióinak. Ha ez a hatás korrekt és megalapozott, akkor olyan elköteleződés alakult ki, ahonnan jóval ritkábban lép ki még az a munkatárs is, akit erős csábítás ér.

Amikor látjuk, hogy egy vezető kikerül a pozíciójából, azonnal megkeressük, miben segíthetünk, és bár 3-6 hónapig biztosan pihenni akar, még 2020-ban is, de ráírunk, felhívjuk, megkérjük, hogy kávézzunk egyet: mert ebben az időszakban kell találkozni vele. Nem pedig akkor, amikor még a szék miatt, amiben ül, tömegek próbálnak eljutni hozzá, szívességet kérni tőle, projekteket eladni a számára és nem is 3-6 hónappal később, amikor már igencsak le van törve, hogy nem a tervek szerint halad minden. Sokszor nem a tervek szerint haladnak a dolgok, és az útkeresőnek is fontos, hogy tekintse az útkeresést projektnek, és ha eddig sosem, de most az egyszer tudatosan válassza ki a következő projektjét, állását, mert különben gyorsan elolvadnak az anyagi és a lelki tartalékok is.

A kapcsolaton nem akkor kell dolgozni, ha gondok lépnek fel, ha veszélybe kerül az állás vagy épp már felmondott a nélkülözhetetlennek hitt szakember. A rendszeresen és minőségében is ápolt, gondozott kapcsolat - és ez a vezető és a munkatárs viszonyára is vonatkozik - sokkal erősebb kötődést jelent, semhogy egy valamivel jobb ajánlat fel tudná bomlasztani.

Érdemes hát a nehéz, vagy a nehéznek látszó időkben is figyelemmel és törődéssel fordulni kollégáink felé: ez a befektetés busásan megtérül.

Ellenkező esetben ne csodálkozzunk, ha a legjobb embereink az első adandó alkalommal búcsút intenek a cégünknek - hiszen, ahogy a régi sláger is mondja: „… most vigyázz, hogy jól csináld, mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.”

Kristóf Györgyi
Ügyvezető
Hammel&Hochreiter
Business & Management Consulting

Nyitókép: kiquebg képe a Pixabay -en.