Multis vezetők álmodták meg a Szépművészeti Múzeum új koncepcióját

Nem mindenki szeret múzeumba járni. Van aki, a személytelenségre, az unalmas tárlatokra, vagy a nem túl kedves teremőrökre emlékszik az utolsó látogatásáról, ami sokaknak talán még a gimnáziumi időszakában történt meg. Sokat változtak ugyan a világban található, és a magyar múzeumok is, de ez a változás még nem jutott el mindenkihez.

Egy nagy, nemzetközi vállalat felsővezetői körét nem könnyű olyan feladatba belevonni, ami igazán megérinti őket. Nagyon sok tréningen, fejlesztő programon vettek már részt, és nagyon mást, máshogyan kell kérni tőlük ahhoz, hogy a sok-sok elfoglaltságuk mellett is ugyanazzal a kíváncsisággal tekintsenek egy tőlük távol álló témára, akadályra.

Egy multinacionális vállalat a mai, gyorsan változó piaci körülmények közt együtt él a folyamatos versenyhelyzettel. Sok az újdonság, és minden apró döntés euró-milliókba kerülhet. 10-12 órán át kell a szervezeti egységek vezetőinek felelősségteljes, iszonyú ütemű munkát végezni, és az elvárások is folyamatosan csak nőnek.

A múzeum sok esetben ma is a tudományos kutatások eredményeit bemutató kulturális elefántcsonttorony. Egy-egy terület kutatói, komoly tudású szakemberek használják tudásközpontként ezeket a szép, régi épületeket. Csöndben, elmélyülten dolgoznak, apró kis lépésekkel segítik a tudományos élet fejlődését.

Közös nevezőn

Ezt a sok, egymástól távol álló álláspontot kellett összefésülni, amikor a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Telekom elindította közös projektjét, amelynek a végén a telekommunikációs vállalat felsővezetőit éppen a múzeum dolgozói segítették egy nagyon konstruktív, de éppen ezért, ezer buktatót rejtő fejlesztési úton. Ami még meglepőbb, hogy a múzeum is nagyon sokat profitált ebből az együttműködésből. De az elején nagyon messziről indult az együttműködés.

Közel féléves közös egyeztetés, ötletelés előzte meg Kégli Balázzsal, az egyik Magyar Telekom által delegált szakértővel, Kiss Adéllal, és a Telekom csapatával a konkrét felsővezetői feljesztési megoldást. „A Magyar Telekom széles ügyfélkörrel rendelkező, erős, innovatív cég, amelynek nemcsak kifelé, hanem a saját kollégák, a vezetők felé is fontos az, hogy élményt adjon”- kezdte a program ismertetését Kégli Balázs, a Szépművészeti Múzeum, és a Magyar Nemzeti Galéria kiegészítő tevékenységeiért felelős „Kultúra 2008” Művészeti Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Solymár Dóra, a Magyar Telekom fejlesztési szakembere a HR Portálnak elmondta, hogy ha jól előkészített és átgondolt megoldásokat kínálnak a vezetőik számukra, akkor a fejlesztés végeredménye is tükrözi ezt. „A Szépművészeti Múzeummal és a Nemzeti Galériával kialakított fejlesztésünk igazi kuriózum, amely életre szóló tapasztalatokat adott nekünk. A folyamat indításakor elhangzott ígéretet visszaigazoltuk”- foglalta össze a tapasztalataikat a szakember.

A 2014-as év mindkét szervezetnek jelentős változásokat ígért. A Magyar Telekom az új üzleti stratégia megvalósítására, a Szépművészeti Múzeum pedig a bezárásra készült.

A Szépművészeti Múzeum a „Monet és barátai” című kiállításon szembesült azzal, hogy óriási az igény egy másfajta, a korábbitól eltérő múzeumi élményre. Azóta ebbe az irányba mozdulunk”- mondja a szakember. Tematikus estekkel, és különböző innovatív eszközök, csatornák igénybevételével próbálják megtalálni az élménykereső látogatókat.

A Magyar Telekom minden évben kidolgoz a vezetői csapatnak az üzleti stratégiát támogató vezetőfejlesztési megoldásokat, amelynek során más-más készségek kerülnek fókuszba. Mikor a múzeumot megkeresték, akkor az ügyfélszeretetet és az innovatív készséget kívánták fejleszteni.

A téma: maga a múzeum!

A sok-sok egyeztetés közben megszületett a fejlesztési projekt váza. A projekt keretében a Magyar Telekom vezetői a 2018-ban újra nyíló Szépművészeti Múzeum újra pozicionálásában vehettek részt. Arra is ígéretet kaptak, hogy az ötletjavaslataik közül a leginkább megvalósíthatóakat alkalmazni fogják az újra nyitáskor.

„Arra vártunk ötleteket, hogy a felsővezetők szerint, a különböző korosztályoknál mitől lesz vonzóbb a múzeum, mitől válik közösségi szórakoztató központtá ez az új épület?” – emlékszik vissza Kégli Balázs.

Tavaly februárban egy nagy rendezvény keretében kérte fel Baán László, a múzeum főigazgatója a Telekom vezetőit erre a munkára. Nyitó beszédében azt mondta, hogy még nem hallott ilyen típusú együttműködésről a világban, ahol egy nagy multi vezető csapata, krémje egy múzeum érdekében “összeállt volna, hogy kigondoljon neki egy újfajta stratégiát, terméket hozzáállást a közönségéhez”. Baán László szerint akkor, ezek a vezetők elkezdtek másként gondolkodni “mindannyiunk javára”.

A folyamatban a vezetők öt kisebb csoportban kapták meg a szakmai feladatuk részletes leírását. Ennek része volt a múzeumi világ megértése, a hazai és a nemzetközi gyakorlatokon keresztül. Párizsba, Amszterdamba, Madridba, Londonba, Berlinbe kaptak meghívást a résztvevő vezetők azért, hogy az ottani múzeumi struktúrával ismerkedve ötletet merítsenek a hazai átalakításhoz.

Első lépés: múzeumbaráttá kellett válni

Mielőtt azonban nekiláttak volna a vezetők a magyar múzeum ötlet-szinten való teljes „lebontásának”, előbb meg kellett ismerkedniük annak működésével. Ezen a ponton jöttek elő a legkomolyabb ellenállások. Közel harmaduknak csak negatív élmény jutott eszébe már a múzeumról, mint fogalomról is. Hogy ezt oldja, Zsófi feladatokat adott, amelynek kapcsán mesélt a résztvevőknek a csoportosítási elvekről, és végigjárták a házat. Olyan „csemegét” kaptak, amely az erre kevésbé fogékonyakat is meglepte. Bemehettek raktárakba, restaurátor műhelyekbe, a színfalak mögé, ahová soha, senki nem teheti be a lábát. Közben a résztvevők rájöttek arra, hogy a sok szabályszerűség miatt nem könnyű a feladat, de ugyanakkor épp ez által élhetik meg a kreativitásukat.

Nemzetközi tapasztalatszerzés

A jelentős múzeumokkal rendelkező, nagy európai városokat nem városnézési céllal keresték fel. Minden városban két múzeumot választottak, egy tradicionálist, és egy modern struktúrájút. Ezek között sok olyan volt, amely az utóbbi években esett át komoly átalakuláson. Mindegyik csapattal utazott múzeumi szakember is, hogy segítsék „tartani az irányt”. Kégli Balázs egy csapat vezetővel Amszterdamba utazott, és végig járták a Rijks Museum-ot, illetve a kortárs művészettel foglalkozó Stedelijk Múzeumot. A harmadik intézmény szabadon választott volt. „Két nap alatt jártunk végig három múzeumot, ami igazán nem nevezhető pihentető városnézésnek”- emlékszik vissza a kulturális szakember.

Miután begyűjtötték az élményeket, egy közös brainstorming során ötleteket generáltak belőle, és listákat készítettek.

Találkozás gyerekekkel, idősekkel, közalkalmazott kutatókkal

Az öt legjobb ötletet közösen fogadták el, majd dolgozták ki. A csapatoknak ezután lehetősége nyílt a témájuk szerinti, releváns célközönséggel találkozni és bemutatni nekik az ötleteiket. A strukturált beszélgetés lehetőséget adott arra, hogy jobban megismerjék a valódi ügyféligényeket, teszteljék megoldásaikat. Próbálták felmérni, hogy amit a külföldi tapasztalatok alapján kigondoltak, az idehaza, a jövendő Szépművészeti Múzeumban is működőképes lesz. Ennek első lépcsőjeként fókuszcsoportos vizsgálattal kellett megismerni a célközönség véleményét.

A gyerekek, és a nyugdíjas látogatók nagyon lelkesen fogadták az újításokat, a múzeumi kollégák mérsékeltebben örültek a sok ötletnek.

Öt teljes múzeumi tevékenység koncepciója

A projekt végén a csoportoknak egy szakmai zsűri előtt kellett bemutatniuk azt az öt terméket, amellyel az újranyitó Szépművészeti vonzóbbá tehető. Nagyon vegyes, de színes színvonalas prezentációkat ismerhettek meg. Volt, aki egyedül állt ki, és adta elő a csoportja ötleteit, mások komoly prezentációval készültek, ami újdonság volt ennek a vezetői rétegnek, hiszen nekik már – a napi munka során – nem kell az ötleteiket „eladni”. És volt olyan csapat, akik egész filmet forgattak az ötleteikről Demcsák Zsuzsával, aki „lila ruhás nő”-ként jelent meg, majd lelépett a vászonról.

A vezetők által kidolgozott múzeumi koncepciók olyannyira megállják a helyüket, hogy a zsűriben helyet foglaló szakemberek szerint akár holnap bele lehetne kezdeni a megvalósításukba. Az egymás melletti munka helyett erős versenyben olyan nívós ötletek kerültek reflektorfénybe, amelyek teljes mértékben elérik a kitűzött célt. Sok látogatót lehet velük bevonzani, megvalósíthatóak, és igazi, látogatói élményt biztosítanak.

Bár a művészettel csak érintőlegesen lépett kapcsolatba a projekt alatt a Magyar Telekom felsővezetői csapata, de olyan hatást gyakorolt rájuk az itt elvégzett munka, hogy a téma iránti érzékenységük határozottan megnőtt.

Solymár Dóra szerint a projekt tanulságai hosszú távon és különböző helyzetekben jelennek meg. Az érzelmi hatása mellett az üzleti attitűd változásai is jelentősek. Jó volt azt is megtapasztalniuk, hogy a javaslataikat látják megvalósulni. „Valóságosan is hatással voltunk egy különleges iparágra, felfedeztük azokat a lehetőségeket, amelyet az általunk képviselt digitális világ nyújtani tud”- mondta. Ezzel a tapasztalattal felvértezve sokkal bátrabban keresnek új üzleti területeket, látnak meg együttműködési lehetőségeket.

A múzeumban nem várt hatások jelentkeztek. A teljes projekt hatással volt a Szépművészeti Múzeum szervezeti kultúrájára, és vezetési gyakorlatára. Nem várt eredmény lett az, hogy náluk is nőtt a nyitottság, kialakulhatott pozitív konfrontáció, megjelenhettek paradigmaváltó javaslatok, és az intézmény csapatán belül is egy erősebb együttműködés körvonalai látszanak kialakulni.