Uniós ítélet a heti és a napi pihenőidőről: mit tehet a munkaadó túlóraigény esetén?
A HR Portál a magyar sajtóban elsőként tudósított az Európai Unió Bírósága március 2-i, C-477/21. számú ítéletéről, amely szerint a munkavállalót a heti pihenőidő a napi pihenőidejétől elkülönülten illeti meg. Azt is kimondta, hogy a napi pihenőidőt a heti pihenőidő előtt kell kiadni. Ez azt jelentené, hogy a pénteki munkaidőnek 13.00 órakor véget kell érnie. Fodor T. Gábor munkajogász a HR Portál június 6-i workshopján összefoglalja, mi történt azóta, milyen kockázatokkal szembesülnek a munkaadók és mit tehetnek munkavállalói túlóraigények esetén. Már lehet jelentkezni.
Az ügy, amelyben az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott, egy miskolci mozdonyvezetőtől indult, aki pert indított a MÁV-Start ellen, amiért munkáltatója nem adta ki számára külön a napi 11 órás pihenőidőt. A MÁV-START azt állítja, hogy mivel a jelen ügyben alkalmazandó kollektív szerződés az EU-s irányelv által megkövetelt minimális (24 órás) heti pihenőidőt jelentősen meghaladó (legalább 42 órás) pihenőidőt ír elő, a döntése a munkavállalóját egyáltalán nem érinti hátrányosan.
A Miskolci Törvényszék felfüggesztette az eljárást és azt kérdezte az Európai Unió Bíróságától, hogy az irányelv értelmében a heti pihenőidővel egybefüggően kiadott napi pihenőidő a heti pihenőidő részét képezi-e. Azaz lehet-e egy egységként kezelni a kettőt?
A Bíróság ítéletében leszögezi, hogy a napi és a heti pihenőidőhöz való jog két önálló jogot képez, amelyek eltérő célokat követnek. Következésképpen biztosítani kell a munkavállalók számára mindkét jog tényleges gyakorlását.
A Bíróság megállapítja, hogy az irányelv nem korlátozódik arra, hogy általánosságban határozza meg a heti pihenőidőhöz való jog minimális időtartamát, hanem kifejezetten azt pontosítja, hogy ezen időszak hozzáadódik a napi pihenőidőhöz való jog címén elismerendő időszakhoz. Ebből következik, hogy a napi pihenőidő nem képezi a heti pihenőidő részét, hanem ahhoz hozzáadódik, még akkor is, ha a napi pihenőidő közvetlenül megelőzi a heti pihenőidőt.
Már több száz munkavállalói per van folyamatban az állami vasúttársaság ellen.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Fodor T. Gábor munkajogász elmondta, hogy az átlagos hétfőtől péntekig terjedő munkarendet figyelembe véve, a munkavállaló két pihenőnapja a szombat és a vasárnap, mint naptári nap, ez a heti pihenőidő. A pénteki munkanapot követő tizenegy órás napi pihenőidőnek szombaton 0.00 óra előtt be kell fejeződnie – tehát péntek 13.00 órát követően a munkavállaló nem dolgozhat. Amennyiben a jelenlegi törvényi szabályozás változatlan marad, ez lényegében azt jelenti, hogy búcsút kell intsünk az eddigi klasszikus munkarendnek. A pénteki munkanapnak vagy rövidebbnek kell lennie úgy, hogy 13.00 órakor befejeződik, vagy át kell állni a négynapos munkarendre.
Háttér: pedig kevesebb pihenőidőt ír elő az uniós jog
Fodor T. Gábor hozzátette, hogy az uniós jog heti pihenőidőként mindössze 24 órát ír elő. Ha ehhez hozzáadjuk a napi pihenőidő 11 óráját, úgy ezek összege, a 35 óra még mindig jóval kevesebb, mint a heti két pihenőnap 48 órája. Az uniós eljárás fő kérdése tehát az volt, hogy megfelel-e a magyar jog az uniós irányelvi szabályoknak akkor, amikor az uniós 24 órás heti pihenőidő kétszeresét biztosítja ugyan, de a 11 órás napi pihenőidőt ehhez kapcsolódóan nem.
Fodor T. Gábornak – számos más munkajogásszal együtt – az volt a véleménye, hogy a magyar jog ebből a szempontból az uniós jognak megfelel, egyszerűen azért, mert a magyar jog által biztosított 48 órás pihenőidő hosszabb, mint az uniós jog által előírt 24+11 órás. “Annak különösebb jelentőségét nem láttuk, hogy a 48 óra egy, és nem két jogcímen lett kiadva, hiszen a tagállami jognak érdemben, és nem formálisan kell megfelelnie az uniós jognak. – Az Európai Unió Bírósága ezzel a magyar munkajogászok közötti általános állásponttal szembemenve formalista álláspontra helyezkedett, és azt mondta ki ítéletében, hogy külön kell a kétféle pihenőidőt kiadni” - fogalmazott a munkajogász.
“Az ítélet semmiképpen sem jelent jó hírt a magyar munkáltatóknak, hiszen az évtizedek óta működő munkarendek átgondolását hozhatja magával és – bizonyos jogértelmezés szerint – a munkavállalók túlóraigényekkel és sérelemdíj-igénnyel is előállhatnak” - summázott Fodor T. Gábor.
- Mennyiben érinti a versenyszférás munkaadókat az EU bíróságának döntése?
- Kell-e módosítani a munkaszerződésen vagy a munkaidőbeosztáson?
- Mit tehet a munkaadó, ha a munkavállalók túlóraigényekkel és sérelemdíj igénnyel állnak elő? Hol tartanak a MÁV elleni munkavállalói perek (a legfrissebb információk)?
- Mekkora a kockázat, munkavállalónként mekkora lehet a többletpénz?
- Mire kell hosszabb távon figyelnie a munkaadókat a napi és a heti munkaidő tekintetében?
Bővebb információ és jelentkezés itt: https://www.hrportal.hu/munkajog-2023/
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
2023. január 1-je óta jár 10 napos szabadság az apáknak gyermekük születése környékén. Ez az úgy nevezett apaszabadság. Teljes cikk
A közlemény szerint magyar munkaerő külföldiekkel történő kiváltása a jelenlegi jogszabályok szerint nem nyert egyértelműen bizonyítást. Teljes cikk
Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk
- Munkanélküliség az EU-ban - kik állnak a dobogón 2024 januárjában? 4 hete
- Melyik országban jár a legtöbb szabadság? 1 hónapja
- Ebben a 10 uniós városban a legkönnyebb most munkát találni 1 hónapja
- Elfogadás küszöbén áll az EU Mesterséges Intelligencia Rendelete 1 hónapja
- Így fest az európai minimálbér térkép 1 hónapja
- Hogyan alakítja át az MI a toborzók munkáját? Ezzel vár az idei recruiTECH 2 hónapja
- Kitiltják az Unióból a kényszermunkával előállított termékeket 2 hónapja
- DK: a minimálbér összegéig legyenek adómentesek a fizetések 2 hónapja
- Hatalmas az érdeklődés a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram iránt 2 hónapja
- A Debreceni és a Miskolci Egyetem lesz az Európai Egyetemi Játékok házigazdája 3 hónapja
- Novák Katalin: Tavaly 13 milliárd euró befektetés érkezett az országba, 19 ezer munkahelyet teremtve 3 hónapja