Munka a krízis után – mit várnak a cégektől a dolgozók?

Mire készüljünk, ha véget ér a krízis? Bár a cégek többsége még keresi az útját annak, hogy a krízishelyzet elmúltával miként ötvözi majd a járvány előtti rendszer előnyeit és a válság idejének tapasztalatait az új normák kialakítása során, a munkavállalók – a többség számára új lehetőséget jelentő – otthoni munkát megszokták, elfogadták és a jövőben is megtartanák – derül ki a Siemens friss, hazai online vizsgálatából.

A Siemens Zrt. a jelenlegi munkavégzési gyakorlatokról indított felmérést, bízva abban, hogy ennek eredményei hasznos információval szolgálnak majd mindazon cégeknek, amelyek a koronavírus-válság elmúltával az új normarendszer kialakításán dolgoznak. A felmérés nem reprezentatív ugyan, de jól tükrözi az elmúlt másfél évben a munka világában bekövetkezett változásokat. A válaszadók 89,2 százaléka a járvány előtt kizárólag, illetve főként irodában végezte a munkáját. Ez az arány a felmérésben résztvevők esetén kevesebb mint felére, 43,2 százalékra csökkent az elmúlt másfél évben, szintén 43,2 százalék hibrid rendszerben, jellemzően elsősorban otthonról dolgozott, 13,7 százalék pedig teljesen otthoni munkavégzésre állt át. A hibrid rendszerben foglalkoztatottak többsége (41,8 százaléka) egy héten két, illetve három (22,4 százalék) napot tölt home officeban.

A változás a munkavállalók többsége (60,6 százaléka) szerint pozitívan hatott teljesítményére. Mindössze 9,9 százalék számolt be negatív tapasztalatokról. A válaszadók bő harmada (29,6 százalék) nem érzett különbséget az irodai és otthoni munkavégzés közötti eredményességében.

A munkáltatók elsősorban technikai eszközökkel (laptoppal, telefonnal) támogatták az otthoni munkát (69,8 százalékuk), ami mellett esetenként egyéb technikai felszerelésekkel (monitor, billentyűzet) is hozzájárultak a kényelmesebb otthoni munkához (25,9 százalék), de többen bútorokkal (12,9 százalék) és rezsitámogatással (8,6 százalék) is segítették az átállást.

Figyelmet érdemelnek a válaszok arra a kérdésre, hogy mit tehetnének a munkaadók még annak érdekében, hogy zökkenőmentesebben működjön a távoli munkavégzés. Bár az első helyen a jelenleginél jobb eszközellátás (35,3 százalék) szerepel, ezt rögtön a rugalmasabb időbeosztás (25,2 százalék) követi, amely még a színvonalasabb IT supportnál (22,3 százalék) is fontosabb a munkavállalók számára. Érdemes tehát a cégeknek odafigyelni ezekre a visszajelzésekre a következő időszak modelljének tervezése során.

Némiképp meglepőnek értékelhető, hogy a home office megítélésével kapcsolatos negatív attitűdök elszórtan szerepeltek csak a válaszokban. Egyedileg jelent csak meg olyan vélemény, amely szerint hosszabb távon nem szerencsés az otthoni munkavégzésre berendezkedni, mert mentális és testi problémákat okozhat. Ezzel szemben voltak, akik kifogásolták, hogy a munkaadó maximálja az otthon tölthető napok számát, esetlegesen nem engedélyezi azt, tehát inkább szűknek, mint túlzónak értékelték a home office saját munkaadóiknál biztosított kereteit a felmérés résztvevői.

Nemzetközi kutatások hasonló képet festenek az otthoni munka térnyeréséről és a munkavállalók visszatéréssel kapcsolatos attitűdjeiről. A Pew Research tanulmánya szerint az amerikai felnőttek 20 százaléka dolgozhatott a világjárvány előtt részében vagy egészében otthonról. Ez az arány a Covid-19 idején 71 százalékra nőtt. A Harvard Business School felmérése alapján – amelyben 1500 főt kérdeztek meg – az otthoni munkára kényszerült amerikai munkavállalóknak mindössze 18 százaléka szeretne teljes munkaidőben visszatérni az irodába; 27 százalék tartósan otthonról dolgozna; 61 százalék a kettő kombinációjával lenne elégedett. A munkaadók körülbelül 70 százaléka viszont – a vállalati kultúra miatti aggodalmakra hivatkozva – szeretné, ha az emberek visszamennének az irodába.

Vegyes tehát a kép, és az sem könnyíti meg a cégek helyzetét, hogy a munkavégzés új formáinak törvényi szintű rendezése is várat magára. E helyzetben jogi szakértők egy céges home office szabályzat megalkotását javasolják, amely biztosíthatja az otthoni munkavégzés mindkét fél számára egyértelmű, kiszámítható gyakorlatát, és hozzájárulhat a munkavállalók megtartásához is.

A Siemensnél kialakított „new normal” rendszer a rugalmasságra, az egészségközpontúságra és a hibrid elvekre épül. Schmidt Andrea, a Siemens Zrt. HR vezetője szerint a kialakított rendszerük vegyíti a pre-COVID előnyeit a járvány idején tapasztaltakkal, és amennyire lehet, figyelembe veszi az egyének igényeit is. Rengeteg idő spórolható az otthoni munkavégzéssel, amelynek pozitív hatásaira ráéreztek a kollégák, de bizonyos esetekben a személyes találkozás továbbra is elengedhetetlen a szakember szerint, ezért döntöttek a hibrid megoldás mellett.