Munkába járás költségtérítése 2025

Sok munkavállaló hosszabb távolságot tesz meg a munkahelyére, akár tömegközlekedéssel, akár gépjárművel. Az autóval közlekedő munkavállalók számára az üzemanyagárak emelkedése és az egyéb költségek növekedése jelentős terhet jelenthet, akár több tízezer forintos többletkiadást is okozva. Ezért természetes, hogy a dolgozónak nem kell saját zsebből fedeznie az utazás költségeit, a munkáltatónak kompenzálnia kell azokat a kiadásokat, amelyek indokoltan merülnek fel a munkaviszonnyal kapcsolatban.

A munkába járás költségeinek térítése elsősorban a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet keretein belül van szabályozva, amely a munkába járással kapcsolatos utazási költségekről szól. Ezen kívül a Munka törvénykönyve és más, adózással összefüggő jogszabályok is tartalmaznak előírásokat ezzel kapcsolatban, de a legfőbb irányadó jogszabály a már említett 39/2010. számú rendelet, míg az adózási vonzatról pedig az Szja törvény (1995. évi CXVII. törvény 25. §) rendelkezik.

A munkába járás költségeinek megtérítése

A munkáltatóknak két lehetősége van a munkavállalók munkába járási költségeinek megtérítésére. Az egyik a közösségi közlekedés (vonat, busz stb.) bérleteinek vagy menetjegyeinek megtérítése, a másik pedig a saját gépkocsival történő munkába járás esetén a megtett kilométerek alapján történő költségtérítés. Mindkét esetben léteznek pontos szabályok és korlátok, amelyeket a munkáltatónak és a munkavállalónak is ismernie kell.

A munkáltatónak nem kell megtérítenie a költséget, ha a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.

Autóval való költségtérítés:

Amikor a munkavállaló saját kocsijával jár munkába, a kilométerenként adható 30 forintos költségtérítés 60%-át, azaz legalább 18 forintot kötelezően meg kell térítenie. A munkába járás költségeit a munkáltató adómentesen, kilométerenként legfeljebb 30 forintig térítheti meg. Nem túlzottan gyakori, hogy a munkáltató ennél magasabb összeget fizetne, mivel a 30 forint feletti juttatás adókötelessé válik, és munkabérként kell adózni utána.

Közösségi közlekedés:

Amennyiben a munkavállaló országos vagy regionális autóbuszjáratról, belföldi vasút második kocsiosztályáról vagy egyéb tömegközlekedési eszközről (például HÉV) mutat be jegyet vagy bérletet a munkáltatónak, akkor a munkáltatónak törvényi kötelezettsége ezt megtéríteni.

A munkába járás miatt megvásárolt teljes árú vagy kedvezményes tömegközlekedési jegyek vagy bérletek összegének legalább 86%-át a munkavállaló visszaigényelheti a munkáltatójától. 2023 óta ráadásul az ország- és vármegyebérletek új elemként jelentkeznek a munkába járás és hazautazás költségtérítésében.

Hogyan számolhatja el a munkáltató a kedvezményes vármegye bérleteket?

1. Egy vármegyén belüli munkába járás: A munkáltató adómentesen megtérítheti a munkavállaló vármegyebérletének árát akár 100%-ban, ha az egy vármegyén belül utazik.
Ha a munkáltató az országbérlet árát fizeti ki, akkor a vármegyebérlet ára feletti rész adóköteles.
2. Legalább két szomszédos vármegyét érintő munkába járás: A munkáltató adómentesen térítheti meg az országbérlet árának akár 100%-át, ha a munkavállaló rendszeresen legalább két szomszédos vármegyében utazik.
3. Napi munkába járás és hazautazás együttes költségtérítése: Ha a munkavállaló napi munkába járásra és hétvégi hazautazásra is kap költségtérítést, a munkáltató adómentesen térítheti meg az országbérlet árát.

Ezek a szabályok biztosítják, hogy a munkavállalók igazságosan és átláthatóan kapják meg a munkába járás költségeinek térítését.

A munkába járás költségtérítésének szabályai általában kedvezőek a munkavállalók számára, különösen azok számára, akik több vármegyén át utaznak. A munkáltatóknak fontos, hogy tisztában legyenek az érvényes szabályokkal, hogy elkerüljék a félreértéseket és a felesleges költségeket.