Megjelent: 14 éve

Munkaerő-piaci körkép az EU tagállamaiban - Litvánia

Litvániában a jelentős mértékű emigráció okoz problémákat a munkaerőpiacon, főként az építőipar és az egészségügy szakemberei vándorolnak ki az országból. Az ügy súlyosságát mutatja, hogy a litván kormány 2007-ben stratégiatervezetet fogadott el a gazdasági migráció szabályozásáról.

Litvánia közigazgatási felosztását 1994-ben hozták létre, amit 2000-ben módosítottak. Az országot tíz megye alkotja, melyek a székhelyükről kapták a nevüket. A megyék összesen 60 helyi önkormányzatot tesznek ki, amelyek több, mint 300 kerületek tesznek ki. Litvánia területét öt történelmi és kulturális régióra lehet felosztani Ezek a Felföldek, az Alföldek, Dzukija, Sudovia és Kis-Litvánia, avagy "Porosz Litvánia", amely jelenleg orosz fennhatóság alá tartozik.

Az ország népességének 83,5 százaléka litván, és a litván nyelvet beszélik, ami egyben a hivatalos nyelve is az országnak. Néhány nagyobb kisebbség is jelen van a területen, mint például a lengyel, az orosz, és a belorusz. Legnagyobb kisebbségi aránnyal a lengyelek bírnak. Litvániában számottevő muszlim tatár kisebbségi is él Ivie, Keturiasdesimt, Totoriu, Nemezis, és Raiziai településeken. Az ország vallási megoszlása 90 százalékban római katolikus, 5 százalékban ortodox, 3 százalékban evangélikus, 2 százalékban egyéb, 0,6 százalékban pedig muzulmán.


Beutazás, tartózkodás



A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig továbbra is engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban, így Litvániában is. A beutazás érvényes útlevéllel, valamint személyazonosításra alkalmas más okmánnyal is lehetséges. A három hónapos litvániai tartózkodást követően tartózkodási igazolásért kell folyamodni a litván Migrációs Hivatalhoz (Migracijos Departamentas). A litván hatóságok kérvényezés esetén ideiglenes és állandó tartózkodási igazolást adnak ki magyar állampolgároknak.

Ideiglenes, 5 évre szóló tartózkodási igazolásra jogosult az, aki munkát kíván vállalni, saját forrásai felhasználásával Litvániában kíván élni, oktatási képzésben kíván részt venni, érvényes biztosítással rendelkezik, családtagként Litvániában kíván tartózkodni. Az ideiglenes tartózkodási igazolás beszerzéséhez szükséges egy formanyomtatvány, amely beszerezhető bármely litván külképviseleten vagy a Migrációs Hivatalnál, érvényes úti okmány, illetve ennek egy hitelesített másolata, a kiskorú gyermek úti okmányai, születési anyakönyvi kivonata. Amennyiben házastársról van szó, a házassági anyakönyvi kivonat. Továbbá azok a dokumentumok, amely alapján az illető jogcímet formál az ideiglenes tartózkodási engedélyre. Állandó, tíz évre szóló tartózkodási igazolást az kaphat, aki négy évet már jogszerűen Litvániában tartózkodott.


Foglalkoztatás, migráció



Litvánia 2004-es csatlakozásakor korlátozások nélkül megnyitotta munkaerőpiacát valamennyi tagország állampolgára számára, így a magyar munkavállalók szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát az országban.

Komoly változások következtek be a litván munkaerőpiacon a 2004-es uniós csatlakozás óta. Míg 2003-ban és 2004-ben Lengyelország és Szlovákia után Litvániában volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, addig 2006-ban a litván arány már a legalacsonyabbnak számított a régióban. Az egy éven túli munkanélküliek száma 2006-ban csaknem megfeleződött, a legfiatalabb,15 és 24 év közötti korosztály körében az állástalanok aránya pedig 15,7-ről 9,8 százalékra mérséklődött. A litván pénzügyminisztérium 2010-re 5,1 százalékos munkanélküliségi rátát vár. A 2008-as statisztikák alapján a dolgozók aránya a 15-64 éves népességben 65 százalék volt. Ebből a dolgozó férfiak aránya 67,5 százalékot-, a dolgozó nők aránya pedig 62,7 százalékot mutatott. A munkanélküliek száma 2008-ban 97 200 fő volt.

A munkaerő-állomány szűkülésében markáns szerepet játszik az emigráció. A kivándorlók 83,1 százaléka munkavállalási célból hagyja el Litvániát. A hivatalosan regisztrált kivándorlók száma 2001 és 2005 között 56,1 ezer fő volt, amiből 2004-2005-ben 30,7 ezer fő hagyta el az országot. A nem regisztrált emigránsok száma kis híján elérte a 70 ezer. 2001-2005-ben a legtöbb nem regisztrált kivándorló az Egyesült Királyságot, Írországot, Németországot, az Egyesült Államokat és Spanyolországot választotta.

A kivándorlás az építőipar számára igen kedvezőtlen, mert hiányzik a megfelelő számú munkás. Az építőiparban foglalkoztatottak száma azonban így is folyamatosan növekszik. Úgy tűnik, alább hagy a tömeges migráció a képzett és kemény munkát végző építőipari szakemberek körében, miután a helyi munkaadók kénytelenek voltak jóval magasabb béreket biztosítani. A kivándorolt munkavállalók közül többen már vissza is tértek Litvániába. Jelentős mértékű emigráció tapasztalható az egészségügyi szakemberek részéről is. A kivándorlás problematikájának súlyosságát mutatja, hogy a kormány 2007. április végén stratégiatervezetet fogadott el a gazdasági migráció szabályozásáról, továbbá a személyi jövedelemadó csökkentése is kedvezően hatott a munkaerőpiacra.


Munkakeresés



A munkavállalók álláskeresésének elősegítésére 1993-ban az EU életre hívta az EURES elnevezésű információs közvetítési rendszert (EURopean Employment Services), amely lehetővé teszi a munkaerő közvetítését az EU-ban és az EGT-ben. Az EURES hálózata számítógépes adatbázissal és úgynevezett EURES-tanácsadókkal dolgozik, akik ismerik az egyes országok munkanélküli-ellátási-, szociális-biztonsági- és munkajogi rendszerét és segítenek a munkakeresésben. Aktuális litván állásajánlatok az EURES adatbázisában is találhatóak.
Bérek

A háztartások reáljövedelme átlagosan 13,1 százalékkal gyarapodott 2006-ban. A reálbérek eddig nem látott mértékben, 15,2 százalékkal nőttek 2006-ban. Talán nagyobb tempóban is, mint a termelékenység. Litvániában, a 2009. januári adatok alapján, a törvényileg meghatározott minimálbér 800 litas, a minimum órabér pedig 4.85 LTL.

Litvániában a hitelkiáramlás meglehetősen erőteljes. A háztartásoknak nyújtott hitelek állománya csaknem 70 százalékkal nőtt 2006-ban.

Litvánia harmadik uniós évének legfontosabb momentuma volt az euró bevezetésének meghiúsulása. Noha Litvánia az államháztartási hiány, az államadósság és a hosszú távú kamatlábak terén jobban teljesített, mint Szlovénia, képtelen volt a fogyasztói árindexet a kritériumnak megfelelő szinten tartani. Litvánia hónapról hónapra távolodott a maastrichti küszöbértéktől, s 2007 márciusában már 4,0 százalékos volt az árdrágulás mértéke.


Munkaidő



A Litvániában az érvényben lévő munkajogi szabályozás értelmében teljes munkaidős foglalkoztatás esetén naponta a munkaidő nem haladhatja meg a 8 órát, illetve hetente a 40 órát. A túlórát is beleszámítva az alkalmazott hetente legfeljebb 48 órát dolgozhat. Azon munkavállalóknak, akik több helyen is munkát vállalnak, vagy két vagy több munkakört töltenek be ugyanazon a munkahelyen, a munkaidejük nem lehet hosszabb 12 óránál. A munka típusától függően, a munkáltatónak biztosítania kell dolgozói számára az ebédszünetet, illetve a pihenőidőt.


Szabadság



Litvániában a minimum éves fizetett szabadág 28 nap. Azoknak a munkavállalóknak azonban, akik speciális munkakörülmények között dolgoznak, magasabb mentális, idegi vagy érzelmi stressznek vannak kitéve a munkájuk során, évi 58 nap fizetett szabadság jár. A litván kormány kiadott egy listát, amely tartalmazza az ide tartozó munkák körét.

Az éves szabadság az első munkaévben, csak az első ledolgozott hat hónap után jár a munkavállalónak. A második ledolgozott év után, az éves szabadság az év bármely időszakában kivehető. Az éves szabadságokról munkaszerződésben egyeznek meg a felek.

Litvániában is ünneplik az újévet, a húsvétot, a munka ünnepét, az anyák napját, az államalapítás napját (július 6.), a mindenszenteket és a karácsonyt. Ezeken túlmenően ünneplik a függetlenség napját (március 11.), Szent Iván - "Rasa" napját (június 24.), és Szűz Mária mennybemenetelét is (augusztus 15.).


Öregségi nyugdíj



A nyugdíjkorhatár a fokozatos emelések után a nők esetében 2006-ban, a férfiaknál 2003-ban érte el a kívánt szintet, amely 60, illetve 62,5 év. 1995 előtt a nők az 55., a férfiak a 60. életév betöltésével váltak jogosulttá az öregségi nyugdíjra. A résznyugdíjra való jogosultsághoz minimum 15 év-, a teljes nyugdíjhoz 30 év szolgálati idő szükséges. Halasztott nyugdíj jár annak, aki a szükséges szolgálati idő és a nyugdíjkorhatár elérése után, a nyugdíj folyósítása nélkül tovább dolgozik.

Az öregségi nyugdíj a létminimum összegének 110 százalékát kitevő államilag meghatározott alap-nyugdíj és az egyén biztosítási ideje, valamint figyelembe vehető jövedelme alapján számított nyugdíj összege. A halasztott nyugdíj összege minden egyes továbbdolgozott évvel 8 százalékkal növekszik. A növekedés mértéke maximum 40 százalék lehet. 2007. augusztusi adatoknak megfelelően az államilag meghatározott alapnyugdíj 310-, az átlag havi öregségi nyugdíj pedig 811 litas volt. 2007 februárjától azonban átlagosan 13,5 százalékkal nőttek az öregségi nyugdíjak.

Korai nyugdíjra az lehet jogosult, aki 30 év biztosítási idővel rendelkezik, legalább 12 hónapja regisztrált munkanélküli és 5 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt.


Adózás



A litván jövedelemadóról szóló törvény különbséget tesz az állandó jelleggel és az ideiglenesen Litvániában élő lakosok között. Állandó litván lakosnak számít az, akinek az állandó tartózkodási helye Litvániában található, a személyes, szociális vagy gazdasági érdekeltségei Litvániában vannak, és bizonyos időközönként Litvániában tartózkodik. Az állandó litván lakosoknak valamennyi jövedelmük adóalapot képez.

A nem állandó litván lakosok a fix telephelyen végrehajtott egyéni munkatevékenységük után kötelesek jövedelemadót fizetni, illetve olyan Litvániában szerzett jövedelem után, amely nem helyhez kötött tevékenységből származik. 2009. január 1-jétől a jövedelemadó 15 százalék. A profitból származó jövedelmek után pedig 20 százalékot kell fizetni.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Apaszabadság: minden, amit tudni kell róla

2023. január 1-je óta jár 10 napos szabadság az apáknak gyermekük születése környékén. Ez az úgy nevezett apaszabadság. Teljes cikk

Kisebb munkaügyi jogsértéseket találtak a cégnél, ahonnan kirúgták a vendégmunkásokat betanító magyarokat

A közlemény szerint magyar munkaerő külföldiekkel történő kiváltása a jelenlegi jogszabályok szerint nem nyert egyértelműen bizonyítást. Teljes cikk

Diszkrimináció a munkahelyen: a várandósság miatti próbaidős elküldés a legjellemzőbb

Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk