Munkaerőre szabott feladat, vagy feladatra szabott munkaerő?
Egyre nagyobb szerepet kap az atipikus foglalkoztatás a vállalatok HR stratégiájában. Bár egy globális felmérés alapján úgy tűnik, a magyarországi munkaadók jóval nyitottabbak a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatására, mint a régió más országainak vállalatvezetői, a dolgozó beillesztésében (felvétel, betanítás) már nem remekelnek.
A Manpower 41 ezer munkaadó bevonásával készített felmérést arról, hogyan látják a nem saját állományú munkaerő (határozott időtartamú, kölcsönzött dolgozó, megbízási szerződés keretében foglalkoztatott, tanácsadó, kiszervezett munkavállaló) szerepét saját vállalkozásuk jövőjében. A Manpower meggyőződése, hogy az ilyen, atipikus foglalkoztatási formák jelentősége a recesszió enyhülésével egyre fontosabb szerepet kap a vállalatok emberi erőforrás stratégiájában.
A globális felmérés eredménye viszont azt mutatja, hogy munkaadók 62 százaléka szerint vállalatuk emberi erőforrás stratégiájában nem töltenek be fontos szerepet a nem saját állományú dolgozók. A kérdésre a cégvezetők 34 százaléka válaszolt igennel, a bizonytalanok aránya pedig négy százalék volt.
Régiós bontásban az amerikai kontinens vezet: ott az igen és nem válaszok csaknem fele-fele arányban szerepeltek. (50 százalék nem tartja fontosnak, 48 százalék fontosnak tartja, 2 százalék bizonytalan)
Az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban a munkaadók kisebb aránya tartja stratégiailag fontosnak a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatását. A térségben a megkérdezettek háromnegyede válaszolt nemmel, két százalék bizonytalan volt, és mindössze 23 százalék mondta azt, hogy az atipikus foglalkoztatás fontos cége emberi erőforrás stratégiájában.
A térség éllovasa Magyarország. Itt nem csupán a régiós, de a globális átlagot is meghaladja azon munkaadók aránya, akik a saját munkaerő foglalkoztatása mellett a külső dolgozók bevonásának is nagy jelentőséget tulajdonítanak. A csaknem 800 magyarországi megkérdezett 60,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a nem saját állományú munkaerő nem tölt be fontos szerepet vállalatuk stratégiájában, míg 38,1 százalék fontosnak ítéli szerepüket.
A legnagyobb arányban az észak-magyarországi (44,3 százalék), a budapesti (43,3százalék) és az észak-alföldi (41,4 százalék) régióban születtek igenlő válaszok.
Iparági bontásban a vendéglátás vezet (46,1 százalék), míg a sereghajtó a mezőgazdasági, halászati, vadászati és erdőgazdasági szektor (29.5 százalék)
Utóbbi azért is meglepő, mert a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatásának legfőbb indoka a felmérés szerint a szezonális időszakban megnövekedett munkaerő-igény (14,2 százalék). A munkaadók több mint 7 és fél százaléka a speciális tudásigényű munkakörök betöltését, míg 7,2 százaléka létszámstopot, vagy más korlátozást jelölt meg legfontosabb okként.
Bár a felmérés alapján úgy tűnik, a magyarországi munkaadók jóval nyitottabbak a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatására, mint a régió más országainak vállalatvezetői, a dolgozó beillesztésében (felvétel, betanítás) a régiós átlagnál kisebb arányban alkalmazzák ugyanazt a bánásmódot, mint a saját munkaerő alkalmazásakor. A magyarországi válaszadók 55,2 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy a kölcsönzött, kihelyezett, külsős dolgozók ugyanolyan bánásmódban részesülnek-e, mint az állandó munkaerő, míg a régiós cégvezetők 72 százaléka adott erre a kérdésre pozitív választ.
HR stratégia: nem fontos a külsős dolgozó
A globális felmérés eredménye viszont azt mutatja, hogy munkaadók 62 százaléka szerint vállalatuk emberi erőforrás stratégiájában nem töltenek be fontos szerepet a nem saját állományú dolgozók. A kérdésre a cégvezetők 34 százaléka válaszolt igennel, a bizonytalanok aránya pedig négy százalék volt.
Régiós bontásban az amerikai kontinens vezet: ott az igen és nem válaszok csaknem fele-fele arányban szerepeltek. (50 százalék nem tartja fontosnak, 48 százalék fontosnak tartja, 2 százalék bizonytalan)
Az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban a munkaadók kisebb aránya tartja stratégiailag fontosnak a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatását. A térségben a megkérdezettek háromnegyede válaszolt nemmel, két százalék bizonytalan volt, és mindössze 23 százalék mondta azt, hogy az atipikus foglalkoztatás fontos cége emberi erőforrás stratégiájában.
Nyitottnak tűnnek a magyar cégek
A térség éllovasa Magyarország. Itt nem csupán a régiós, de a globális átlagot is meghaladja azon munkaadók aránya, akik a saját munkaerő foglalkoztatása mellett a külső dolgozók bevonásának is nagy jelentőséget tulajdonítanak. A csaknem 800 magyarországi megkérdezett 60,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a nem saját állományú munkaerő nem tölt be fontos szerepet vállalatuk stratégiájában, míg 38,1 százalék fontosnak ítéli szerepüket.
A legnagyobb arányban az észak-magyarországi (44,3 százalék), a budapesti (43,3százalék) és az észak-alföldi (41,4 százalék) régióban születtek igenlő válaszok.
Iparági bontásban a vendéglátás vezet (46,1 százalék), míg a sereghajtó a mezőgazdasági, halászati, vadászati és erdőgazdasági szektor (29.5 százalék)
Utóbbi azért is meglepő, mert a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatásának legfőbb indoka a felmérés szerint a szezonális időszakban megnövekedett munkaerő-igény (14,2 százalék). A munkaadók több mint 7 és fél százaléka a speciális tudásigényű munkakörök betöltését, míg 7,2 százaléka létszámstopot, vagy más korlátozást jelölt meg legfontosabb okként.
Bár a felmérés alapján úgy tűnik, a magyarországi munkaadók jóval nyitottabbak a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatására, mint a régió más országainak vállalatvezetői, a dolgozó beillesztésében (felvétel, betanítás) a régiós átlagnál kisebb arányban alkalmazzák ugyanazt a bánásmódot, mint a saját munkaerő alkalmazásakor. A magyarországi válaszadók 55,2 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy a kölcsönzött, kihelyezett, külsős dolgozók ugyanolyan bánásmódban részesülnek-e, mint az állandó munkaerő, míg a régiós cégvezetők 72 százaléka adott erre a kérdésre pozitív választ.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Új kölcsönzési üzletágvezető a Prohumannál
Februártól munkaerőkölcsönzési üzletágvezetőként folytatja munkáját a Prohuman csapatában Izsó Balázs. Teljes cikk
2023-as trendek a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén
Várhatóan 2024 is mozgalmas év lesz a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén, de még mielőtt igazán beindulnának az új év folyamatai,... Teljes cikk
Mire számítanak a munkaerő-kölcsönzők 2024-ben?
A foglalkoztatás bővülésére számíthatunk – fogalmazott Csizmadia Gábor, a tagszervezetein keresztül 200.000 fő munkavállalót foglalkoztató... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Megtartott munkáltatói ígéretek 1 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 2 hete
- Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk? 2 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 2 hete
- Egyszerűsített foglalkoztatás 3 hete
- Milyen közös munkára van szükség a vezetők és a HR között a toborzás és megtartás témájában? 3 hete
- Az Egyesült Államokban a vártnál nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma 3 hete
- A kiküldetés a legelőnyösebb, avagy fontos tájékozódni a külföldi munkavállalás lehetőségeiről 3 hete
- Czomba Sándor: Még soha nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők létszáma 3 hete
- A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma is nőtt februárban 1 hónapja
- Egy lassú előre, két gyors hátra: foglalkoztatási pávatánc 1 hónapja