Négy hónap alatt minden fiatalnak legyen állása - megvalósulhat az ifjúsági garancia?
Magyarországon 30 százalék körül van a 25 éven aluli munkanélküli fiatalok rátája, ami nem azt jelenti, hogy minden harmadik-negyedik fiatal állástalan, hanem azt, hogy akik a munkaerőpiacon vannak egyáltalán - tehát munkát keresnek -, azoknak harmada-negyede nem talál állást - mondta el Andor László. A foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős európai biztost arról kérdeztük, milyen feltétele, és mekkora esélye van az ifjúsági garancia megvalósulásának, azaz annak, hogy a jövőben legfeljebb négy hónapig legyen munkanélküli egy fiatal.
- Miért kiemelten fontos a fiatalok munkanélküliségével foglalkozni, miért ez az egyik legnagyobb probléma?
- Azért, mert már a válság előtt is nagyon magas volt a fiatalok munkanélkülisége egyes országokban, például Spanyolországban. Tehát ennek komoly oka kell, hogy legyen az oktatási-képzési rendszerben, a munkaerőpiac szabályozásában és a demográfiai folyamatokban. A másik fontos tényező az, hogy mióta kialakult a válság, két olyan időszak volt, amikor Európában meredeken emelkedett a munkanélküliség, és mindkét időszakban a fiatalok között sokkal dinamikusabb volt az emelkedés. Magyarul az idősebb korosztály valamivel védettebb, tapasztaltabb, a fiatalok egyre nagyobb számban szorultak a perifériára, egyre nehezebb volt számukra az, hogy az első munkahelyet, az első munkatapasztalatot megszerezzék. Egy fiatal esetében már fél év munkanélküliség is hosszú időszaknak számít, mert nincs tartalékuk, nem tájékozottak, hogy miként segítsenek magukon. Ezért ebben a korosztályban még indokoltabb segíteni azokon, akik több hónapig nem találnak munkát az iskola elvégzése vagy egy korábbi állás után.
- Az a cél, hogy négy hónap alatt találjanak munkát a fiatalok, akár pályakezdők, akár olyanok, akiknek már van némi munkatapasztalatuk. Erre szólna a garancia?
- Igen, december elején az Európai Bizottság közzétett egy ifjúsági foglalkoztatási csomagot, ennek egy javaslata az, hogy ifjúsági garanciát kell bevezetni. Ez már egyébként működik Ausztriában, Finnországban, Svédországban. A mi javaslatunk arról szól, hogy maximálni kell azt az időszakot négy hónapban, amíg valaki a fiatal korosztályból munkanélküli lehet. Az iskola elvégzése vagy az előző munkahely megszűnése, elhagyása után legfeljebb négy hónappal az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak (ÁFSZ) valamiféle ajánlatot kell tennie: ez lehet egy állás, egy gyakornoki munka, egy képzés, egy továbbtanulási lehetőség, ez attól függ, hogy hol mi áll rendelkezésre, hol mit tart a foglalkoztatáspolitika lehetségesnek. Ez éppen így működik Ausztriában.
Nagyon fontos, hogy ne kallódjanak el a fiatalok, ne csak azokon segítsünk, akik már a korábbi időszakban is regisztráltak, hanem legyen egy olyan erőfeszítés, ami a NEET (neither in employment education or training - azaz, aki nem dolgozik, nem tanul, nem vesz részt képzésben) helyzetében lévő fiataloknak valós segítséget nyújt. Nem üres beszéd, hogy elveszett generációhoz vezethet a válság. Annak, hogy egy viszonylag jól képzett generáció nem dolgozik, van egy konkrét gazdasági vesztesége, ez adóveszteség az államnak, kiesés a családnak. Magával hoz egy demográfiai problémát is, hiszen minél később van valakinek munkahelye, jövedelme, annál később lesz lakása, annál később alapít családot, sőt lehet, hogy el is vándorol. Aztán még politikai probléma is: ha a fiatal nemzedék nem találja meg a számításait, az destabilizációhoz vezet. Szóval sok ok van, ami miatt foglalkozni kell a jelenséggel, új megoldásokat kell találni.
Van egy jó, már működő modell, aminek a költsége megbecsülhető: az Európai Bizottság és az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) szerint 20-21 milliárd euró az, amivel az unión belül teljes egészében meg lehet valósítani ezt a programot. Ugyanakkor a veszteséget is meg lehet becsülni, ami az előbb említett negatív hatásoknak köszönhetően keletkezik, ez számításaink szerint 150 milliárd euró körül van. Mi tehát azt mondjuk, hogy igaz ugyan, hogy be kell fektetni ebbe a modellbe, de ez a befektetés megtérül. Ezek a költségek, melyek az fiatal generáció elhanyagolásából adódnak, egy idő után egészen biztosan csökkennek amint munkába állnak, továbbtanulnak.
- Mikor indulhat el a garanciaprogram?
- Vannak országok, ahol már működik, és van néhány ország, mely bejelentette, hogy idén elindítja, ilyen például Luxemburg - jellemzően tehát olyan országok, ahol nem óriási probléma, de azért meglévő jelenség a fiatalok munkanélkülisége. Ezen kívül van az országoknak egy köre, amely akkor tud elindulni, ha az Európai Unió költségvetésből többletforrásokat kap. Ennek megvalósulása érdekében az Európai Tanács februárban úgy döntött, hogy megnyit egy 6 milliárd eurós keretet, ami ugyan csak egy kiegészítő forrás, de célzottan azokba a régiókba kerül, ahol 25 százaléknál magasabb az ifjúsági munkanélküliség. Magyarországon négy ilyen régió van Kelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúl térségében. A programot nem csak ebből a pénzből kell elindítani és működtetni, hanem saját és a Szociális Alapból rendelkezésre álló forrásokból is.
- Ahol működik, ott hogyan oldják ezt meg, hogyan lehet a négy hónapos határidőn belül maradni?
- Ebben döntő szerepe van az ÁFSZ-hez hasonló intézményeknek, nekik kell minél gyorsabban regisztrálni a munkanélkülieket, illetve azokat, akik veszélyeztetett helyzetbe kerültek. A szolgálatoknak szorosan együtt kell működniük a helyi gazdaság szereplőivel, tudniuk kell, hol indítható gyakornoki program, valamint a helyi képzési intézményekkel kell kooperálni, hogy tisztában legyenek azzal, a következő félévben milyen képzések indulnak, melyek relevánsak a fiatalok számára. A négy hónap rövid időnek tűnik, de Hollandiában, ahol viszonylag alacsony a fiatalok munkanélkülisége, mindössze négy hétben határozták meg azt az időt, amely alatt meg kell próbálni megoldást találni. Amikor Hollandiában egy fiatal munkanélküli lesz, minden erőforrást és erőfeszítést arra fordítanak, hogy a fiatal négy hét alatt munkát találjon. Jól tudják, hogy az állástalanság demoralizáló és tudást erodáló hatása jelentős lehet.
- Magyarországon elindult már valamiféle munka? Feltérképezték már a gazdaságot, a képzéseket?
- Elindult már akkor, amikor még pecsét sem került az Európai Tanács februári döntésére. A magyar kollégák ugyanis már akkor tudták, hogy 50 millió euró jut a négy magyar régiónak, így a gondolkodás és a számítás azonnal elindult az összeg felhasználásáról. A következő szakasz már a gyakorlati előkészítés, hamarosan arról is be tudok számolni.
- Azért, mert már a válság előtt is nagyon magas volt a fiatalok munkanélkülisége egyes országokban, például Spanyolországban. Tehát ennek komoly oka kell, hogy legyen az oktatási-képzési rendszerben, a munkaerőpiac szabályozásában és a demográfiai folyamatokban. A másik fontos tényező az, hogy mióta kialakult a válság, két olyan időszak volt, amikor Európában meredeken emelkedett a munkanélküliség, és mindkét időszakban a fiatalok között sokkal dinamikusabb volt az emelkedés. Magyarul az idősebb korosztály valamivel védettebb, tapasztaltabb, a fiatalok egyre nagyobb számban szorultak a perifériára, egyre nehezebb volt számukra az, hogy az első munkahelyet, az első munkatapasztalatot megszerezzék. Egy fiatal esetében már fél év munkanélküliség is hosszú időszaknak számít, mert nincs tartalékuk, nem tájékozottak, hogy miként segítsenek magukon. Ezért ebben a korosztályban még indokoltabb segíteni azokon, akik több hónapig nem találnak munkát az iskola elvégzése vagy egy korábbi állás után.
- Az a cél, hogy négy hónap alatt találjanak munkát a fiatalok, akár pályakezdők, akár olyanok, akiknek már van némi munkatapasztalatuk. Erre szólna a garancia?
- Igen, december elején az Európai Bizottság közzétett egy ifjúsági foglalkoztatási csomagot, ennek egy javaslata az, hogy ifjúsági garanciát kell bevezetni. Ez már egyébként működik Ausztriában, Finnországban, Svédországban. A mi javaslatunk arról szól, hogy maximálni kell azt az időszakot négy hónapban, amíg valaki a fiatal korosztályból munkanélküli lehet. Az iskola elvégzése vagy az előző munkahely megszűnése, elhagyása után legfeljebb négy hónappal az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak (ÁFSZ) valamiféle ajánlatot kell tennie: ez lehet egy állás, egy gyakornoki munka, egy képzés, egy továbbtanulási lehetőség, ez attól függ, hogy hol mi áll rendelkezésre, hol mit tart a foglalkoztatáspolitika lehetségesnek. Ez éppen így működik Ausztriában.
Magyarországon 30 százalék körül van a 25 éven aluli munkanélküli fiatalok rátája, ami nem azt jelenti, hogy minden harmadik-negyedik fiatal állástalan, hanem azt, hogy akik a munkaerőpiacon vannak egyáltalán - tehát munkát keresnek -, azoknak harmada-negyede nem talál állást. Adott korosztályon belül a spanyol vagy a görög 55-56 százalékos munkanélküliségi ráta azt jelenti, hogy nagyjából 20 százaléka a teljes korosztálynak, aki ténylegesen munkanélküli - mondta el Andor László.
Van egy jó, már működő modell, aminek a költsége megbecsülhető: az Európai Bizottság és az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) szerint 20-21 milliárd euró az, amivel az unión belül teljes egészében meg lehet valósítani ezt a programot. Ugyanakkor a veszteséget is meg lehet becsülni, ami az előbb említett negatív hatásoknak köszönhetően keletkezik, ez számításaink szerint 150 milliárd euró körül van. Mi tehát azt mondjuk, hogy igaz ugyan, hogy be kell fektetni ebbe a modellbe, de ez a befektetés megtérül. Ezek a költségek, melyek az fiatal generáció elhanyagolásából adódnak, egy idő után egészen biztosan csökkennek amint munkába állnak, továbbtanulnak.
- Mikor indulhat el a garanciaprogram?
- Vannak országok, ahol már működik, és van néhány ország, mely bejelentette, hogy idén elindítja, ilyen például Luxemburg - jellemzően tehát olyan országok, ahol nem óriási probléma, de azért meglévő jelenség a fiatalok munkanélkülisége. Ezen kívül van az országoknak egy köre, amely akkor tud elindulni, ha az Európai Unió költségvetésből többletforrásokat kap. Ennek megvalósulása érdekében az Európai Tanács februárban úgy döntött, hogy megnyit egy 6 milliárd eurós keretet, ami ugyan csak egy kiegészítő forrás, de célzottan azokba a régiókba kerül, ahol 25 százaléknál magasabb az ifjúsági munkanélküliség. Magyarországon négy ilyen régió van Kelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúl térségében. A programot nem csak ebből a pénzből kell elindítani és működtetni, hanem saját és a Szociális Alapból rendelkezésre álló forrásokból is.
- Ahol működik, ott hogyan oldják ezt meg, hogyan lehet a négy hónapos határidőn belül maradni?
- Ebben döntő szerepe van az ÁFSZ-hez hasonló intézményeknek, nekik kell minél gyorsabban regisztrálni a munkanélkülieket, illetve azokat, akik veszélyeztetett helyzetbe kerültek. A szolgálatoknak szorosan együtt kell működniük a helyi gazdaság szereplőivel, tudniuk kell, hol indítható gyakornoki program, valamint a helyi képzési intézményekkel kell kooperálni, hogy tisztában legyenek azzal, a következő félévben milyen képzések indulnak, melyek relevánsak a fiatalok számára. A négy hónap rövid időnek tűnik, de Hollandiában, ahol viszonylag alacsony a fiatalok munkanélkülisége, mindössze négy hétben határozták meg azt az időt, amely alatt meg kell próbálni megoldást találni. Amikor Hollandiában egy fiatal munkanélküli lesz, minden erőforrást és erőfeszítést arra fordítanak, hogy a fiatal négy hét alatt munkát találjon. Jól tudják, hogy az állástalanság demoralizáló és tudást erodáló hatása jelentős lehet.
- Magyarországon elindult már valamiféle munka? Feltérképezték már a gazdaságot, a képzéseket?
- Elindult már akkor, amikor még pecsét sem került az Európai Tanács februári döntésére. A magyar kollégák ugyanis már akkor tudták, hogy 50 millió euró jut a négy magyar régiónak, így a gondolkodás és a számítás azonnal elindult az összeg felhasználásáról. A következő szakasz már a gyakorlati előkészítés, hamarosan arról is be tudok számolni.
- 2025.09.25recruiTECH BLUE konferencia A BLUE konferencia azoknak a kékgalléros toborzásban és foglalkoztatásban érintett HR vezetőknek, toborzási szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a céljaikért a munkaerőpiacon. Gyere el és tanuljuk, fejlődjünk közösen!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
További cikkek
Mutatjuk, hol vesznek fel és hol építenek le - friss adatok a magyar munkaerőpiacról
A magyar cégek összességében kismértékű létszámnövekedést terveznek 2025 harmadik negyedévére: ebben az időszakban a hazai munkáltatók 28... Teljes cikk
Van egy ország, ahol elérhető álom a négynapos munkahét - mi a titkuk?
Izland forradalmi lépést tett: a négynapos munkahét nemcsak megvalósult, hanem társadalmi és gazdasági sikertörténetté vált. A 36 órás hét ma... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- "Zsebedben a meló" – NAV-Mobilon követhető a foglalkoztatás 1 hete
- Törik a trend: emelkedik a munkanélküliség az euróövezetben 1 hete
- Ezek a fontos adóváltozások léptek hatályba kedden 1 hete
- Már lehet pályázni a minimálbér-emelés miatti kompenzációs támogatásra, itt vannak a részletek 1 hete
- Újabb 400 hazai vállalkozás valósíthatja meg beruházását a Demján Sándor Program keretében 1 hete
- 45 millió forintos támogatás innovatív civil ötletekért - Már csak egy hétig lehet jelentkezni! 1 hete
- Megújul a magyar MI-stratégia – az adatgazdaságtól a humanoid robotokig 2 hete
- "Fel vagyunk készülve, hogy tíz rendőrből hat roma lesz?" - kihívások a foglalkoztatásban 2 hete
- Brüsszel tönkretette, a kormány megmenti? Milliárdos támogatás a Dunaferr-dolgozóknak 2 hete
- Így képzik a jövő AI-szakembereit Magyarországon 2 hete
- Igaz, hogy fogyatékossági támogatottaknak plusz juttatás is jár? 2 hete